16. rész
2009.04.05. 17:30
Eszeveszettül kalimpáltam a szekrénybe, hogy Kimi nehogy elszólja magát, hogy itt vagyok.
-Mi történt?- kérdezte az ajtóba Gino
-Semmi, semmi csak láttam egy pókot-, csukta be gyorsan az ajtót
Megkönnyebbültem, hogy vette az adást, hogy nem véletlenül bujkálok a szekrénybe.
-Akkor megyek is, félek a pókoktól- vonult el Gino
-Elment?- dugtam ki a fejemet a szekrényből
-Igen- ült le az ágyára- de elárulnád, hogy mit kerestél a szekrényembe?
-Igen- léptem ki belőle- bujkáltam
-Előlem?
-Persze, ha előled bujkálnék, akkor a legjobb terv az, hogy a szekrényedbe bújok be- válaszoltam gúnyosan
-Akkor ki elől?
-Gino
-De miért?
-Mert Stefano azt mondta, nekem kell körbe vezetnem és vigyázni rá.
-Miért?
-Azt nem tudom, de már nagyon unom, egy igazi ripacs.
-Beszélnünk kéne- állt fel Kimi
-Szerintem is- mosolyodtam el
-Hát itt vagy- jött be Gino
-Ez nem lehet-, fogtam a fejem majd egy bűbájos mosollyal megfordultam- várnál egy kicsit
-Persze- s azzal megállt az ajtóba
-Az ajtón kívül- szólt rá Kimi
Gino kicsit forgatta a szemeit, de kiment.
-Hol is tartottunk?- néztem Kimire
-Szóval fel tettem egy kérdést, amire nem válaszoltál
-Áhh már emlékszek
-Niki siess- kiabált Gino
-Egy pillanat
-Szóval?- sürgetett Kimi
Nem mondtam semmit csak megcsókoltam.
-Niki gyere már- türelmetlenkedett Gino
-Bocsi, de mennem kell-, mondtam Kiminek mikor szétváltak az ajkaink
-Ezt most akkor minek vegyem?
-Szerinted?- nevettem
-Igennek?- kérdezte
-Persze- mosolyogtam
-Niki, tudod, hogy gyűlölök várni- kiabált továbbra is Gino
-Jó-jó- s elindultam az ajtó felé- sajnálom-, mondtam Kiminek
-Kezd elegem lenni ebből a srácból
-Nekem mondod?- grimaszoltam- de tudod mit jó lenne ha megnyernéd az időmérőt, akkor megszabadulnék tőle.
-Szóval ezért nyerjem meg?
-Úgy alapjáraton is jó lenne, ah végre összejönne, de ami igazán szuper lenne, hogy akkor sok-sok interjúd lenne, ahol persze, veled kell, hogy legyek- mosolyogtam
-Te aztán igazán kedves vagy, így kihasználnál?- nevetett
Eddig nem is láttam sokat nevetni.
-Mit nézel így?
-Semmit, csak szokatlan, hogy nevetsz
-Pedig tudok én- jött oda hozzám, és megcsókolt
-Nikiiiiiiiiiiiiiiii
-Jövök már- nyitottam ki az ajtót
Nagyon boldog voltam, még Ginonak az idegesítő csacsogása se tudott idegesíteni. A boxból néztük végig az időmérőt. S láss csodát Kimi nyert. Nagyon régen nem történt már ilyen.
-Mark, várj- kiabáltam utána
-Tessék?
-Mond meg Kiminek, hogy köszönöm és megmentette az életemet
Mark furán nézett rám.
-Érteni fogja
-Nem jössz?
-El kell intéznem a továbbiakat, majd megyek a sajtószobába
-Oké
Azzal el is rohant.
-Végre haver, gratulálok-, fogtak kezet Kimivel
-Köszi, Niki nem jött?
-Nem, de üzeni, hogy köszöni, és megmentetted az életét
Kimi csak nevetett.
-Mitől van ilyen jó kedved?- mérte végig barátját-, mert nem csak a pole miatt
-Összejöttünk- mosolygott Kimi
Sajnos tovább nem tudtak beszélgetni, mert jöttek a kötelező körök. Hamar megtaláltam én is, de sajnos mi se tudtunk beszélni az interjúk végéig.
-Végeztetek?- jött oda Gino- annyira unatkozok
-Igen, ha átöltözik, mehetünk is vissza a szállodába-, mondtam
-De jó- akkor megyek és összeszedem a cuccaimat- indult el Gino
Hát erre csak nevetni tudtunk.
-Kimi gyere, egy gyors megbeszélés- jött oda Cris.
Összeszedtem a cuccaimat én is.
-Niki menjünk már- hisztizett Gino
-Várjuk meg Kimit
-De unatkozok- komolyan, mintha egy 10 éves gyerekkel vitatkoznék.- s különben is két kocsival jöttünk.
-Jól van, menjünk-, nem bírom ezt hallgatni
Beszéltem Markkal, hogy elmentünk.
-Gino majd holnap elhozzuk
-Nem visszamegyek érte
-Oké- ültem rá a kocsi elejére
-Hát te?- jöttek oda Kimiék
-Várok Ginora- mondtam lemondóan
-Hol van?- kérdezte Mark
-Valamelyik szatyrát bent hagyta
-Nem jössz velünk?- ölelt meg Kimi
-Hidd el szívesen mennék, de még a végén kinyírja magát és az senkinek se lenne jó
-Nincs jogsija?- kérdezte Mark
-Van sajnos
-Miért sajnos?
-Reggel elindultunk vásárolni, láttátok mennyi hely van a szálloda előtt.- erre bólintottak- először neki tolatott a mögöttünk álló kocsinak, majd neki ment a szemetesnek.
Erre mind a kettőből kitört a röhögés.
-Ne nevessetek, ezzel nincs vége. Elindultunk, majd úgy száguldozott, mint egy örült, majdnem elütöttünk egy gyalogost, nem mellesleg a zebrán, szólok, neki. Ezek után jó, ha 30- cal mentünk. Azóta inkább én vezetek.
-Ezt nem hiszem el- de, még mindig úgy röhögtek, hogy nem bírtak megszólalni
-Menjetek nyugodtan-, mondtam nekik már az eső is elkezdett cseperegni
-Akkor a szállodában
Miután elindultak, Gino is megérkezett. A csajáról kezdett el beszélni, ami mellesleg teljesen hidegen hagyott, s már idegesíteni is kezdett. Így rátapostam kicsit a gázra.
-Összeilletek-, mondta Mark
-Remélem, összejön, Niki valahogy teljesen más, mint akiket eddig ismertem
-Ja ő kioszt, ha arról van szó- röhögött Mark
-Nem pont erre gondoltam
-Nézd az ott nem ő volt- mutatott Mark egy piros Audira
-De- nézte Kimi a távolodó kocsit
A szállodához érve olyan gyorsan pattantam ki a kocsiból, ahogy csak tudtam. Egyenesen a szálloda bárjába vettem az irányt.
-Megyek és megkeresem a wellness részleget, fárasztó egy nap volt- mondta Gino
Fu komolyan nem bírom ezt a pasit.
Kimiék megtudták, hogy merre vagyok a portástól. Nagyon érdekelte őket miért rohantam annyira.
-Szia, gyors voltál, szépen lehagytál minket
-Jaj bocsánat, hogy megelőztem a nagy Icemant- gúnyolódtam
-He he nagyon vicces- ült le mellém Mark társaságába
-Látom, nem hagyjátok abba- mosolygott Mark
-Szóval miért is siettél?
-Minél inkább le kell rövidíteni a Ginoval eltöltött időt, most épp a wellness részleget keresi
Erre mind a hármunkból kitört a nevetés.
|