Lenn, az étteremben a nő ücsörgött az egyik asztalnál és türelmetlenül várta, hogy a férje (mert még összetartoznak) megérkezzen. 10 perc múlva meg is érkezett a pilóta… meg a személyi edzője. Ennek nem nagyon örült, bár tudhatta volna, hogy mennyire szoros a barátság a két férfi között.

-Örülök, hogy azért hajlandó vagy beszélni velem.- állt fel a nő.

-Nem szívesen, de nincs kedvem ahhoz, hogy a te balhéidat simítsam el.- felelt Kimi és leültek.

-Beszélhetnénk négyszemközt?- nézett sóvárogva rá.

-Jenni, te is nagyon jól tudod, hogy úgyis elmondok mindent Marknak. Akkor miért ne maradhatna?- húzta fel a szemöldökét.

-Nem bánom.- sóhajtott.

-Elmondanád, hogy mi volt olyan sürgős, hogy ide rángattál?- hajolt előre a férfi.

-Gyereket várok.- nyögte ki a nő. Kimster szeme teljesen kidülledt, még rémálmaiban sem mert volna ilyet képzelni.- Még mielőtt szívrohamot kapnál, nem a tied.- fintorgott a nő.

-Gondolom, a mi kedves Ryan-ünk hagyott itt egy potya gyerekkel.- felelte gúnyosan a bajnok.

-Köszönöm, nagyon kedves vagy.- sértődött meg Jenni.

-Mi közöm van nekem ehhez?

-Hagyom, hogy békésen és gyorsan elváljunk, nem követelek semmit…

-De?- érdeklődött a Jégember. Érezte, hogy valami nem stimmel ezzel a dologgal.

-Vedd a nevedre a gyerekemet és évente támogasd a létét egy kisebb összeggel.- felelte a nő. Itt mindkét férfi megértette a terv lényegét.

-Még mindig ugyanolyan számító vagy.- rázta meg a fejét Mark. Eközben Kimi már állt volna fel az asztaltól.

-Te meg hová mégy, szívem?- fogta meg a kezét a (még) felesége.

-Elegem van a játékaidból.- morogta halkan.

-Szerintem beszéld meg Hannah-val.- súgta neki a nevelőapám.- Kérj haladékot a következő verseny végéig és beszéljétek át együtt.

-Jó.- ült vissza a bajnok.

-Netán máris döntöttél?- húzta fel a szemöldökét a „hölgy”.

-Nem, még nem döntöttem. Nekem ehhez idő kell.

-És mégis mennyi?

-Térjünk vissza rá a hétvége után. Addig van időm teljesen átrágni magam a lehetőségeken.

-Akkor felhívlak egy hét múlva. Remélem, hogy sikerül megegyeznünk.- állt fel Jenni és köszönés nélkül távozott. A két férfi pedig visszajött hozzám. Alig nyitották ki az ajtót, ott voltam előttük.

-Mi történt?- kérdeztem egyből.

-Ölelj át, szorosan!- kérte Kimi. Azonnal a karjaim közé zártam őt. Tudtam, hogy valami olyan dologról van szó, ami neki nagyon nem tetszik. Miután elengedett, beljebb mentünk és elmesélték a lenn történteket.

-Ez a nő nem komplett.- fakadtam ki.

-Pont ez a baj. És a gyereket mindenféleképpen meg fogja szülni, ebben biztos vagyok.- mondta a Jégember.

-Kimi, ne hamarkodd el ezt a döntést! Gondold át párszor! Hátha akkor tisztábban látsz majd.- kérte őt Mark.

-Az lesz. Bár… annyi érv szól mellette és ellene is.- temette az arcát a kezébe.

-Bárhogy is dönts, én melletted állok.- simogattam meg a hátát. Hálásan pillantott rám. A szemében láttam, hogy mennyire össze van zavarodva. Sajnáltam azért, mert nem láthatott át a felesége kis ármánykodásain és cselszövésein korábban. Szerencsére mindenre rájött és mostmár csak idő kérdése, hogy ne legyenek egymáshoz láncolva. Én pedig türelmes ember vagyok, aki kivárja, amíg a hercege szabad lesz. De addig, amíg eljön ez az idő, nekünk mindenben össze kell tartanunk. Ezt el is mondtam Kiminek, miután Mark távozott. Egészen az éjszakába nyúlóan beszélgettünk, majd végül lefeküdtünk aludni.