Másnap nem keltem túl korán, 11-et mutatott az óra, mikor rápillantottam. Még picit lustálkodtam, de aztán gondoltam ideje felkelni. Nehéz volt kimászni a jó meleg ágyikómból, de csak sikerült. Kinéztem az ablakon és a szemem elé egy szép, hótakaró borította város került. Rögtön jobb kedvre derültem, márha lehet egyátalán jó kedvem, mert ha rágodnoltam, h délután újra kell találkoznom Kimivel, a gyomrom rögtön görcsbe rándult. A gondolataim eltereléseképp inkább vettem egy jó forró fürdőt, az legalább segített ellazulni. A kádban eldöntöttem, h ma bizony főzni fogok. Igaz nem vmi bonyolultat, hanem egy könnyed kis spagettit. Picit több, mint fél óra alatt elkészültem az ebéddel, majd megkajáltam. Még mindig maradt egy órám Pet érkezéséig. Addig gondoltam, hallgatok egy kis zenét. Elővettem a kedvenc LP válogatás albumomat és elindítottam. De ekkor újra előtörtek a régi érzések és elkapott egy bőgés. A fiúk jutottak eszembe, az volt az utolsó alkalom, h együtt zenéltünk. Még vagy egy órán keresztül itattam az egereket, mikor csengettek. Tudtam, h Pet lesz az, ezért inkább rendbeszedtem magam. Beszálltunk az autóba és Markhoz hajtottunk. Odaértünkkor nem állt a ház előtt az ismerős Ferrari. Pettel elbúcsúztunk, majd bementem Markhoz.

-Hello!-köszöntem halkan és gyorsan végignéztem a termen, hátha itt van vhol Kimi, csalódnom kellett.

-Ááá szia!-tett le egy újságot.- Már meg is érkeztél???

-Igen, igyekszem pontos lenni.

-Értem! Pont mint Kimi, csak neki néha a nagy igyekvésben inkább sikerül elkésnie.

-Á igen Kimi.... tényleg ő most hol van?

-Kimi beteg!-Mark nagyon gyorsan válaszolt, ez nekem feletébb gyanús.

-Beteg??? Hiszen tegnap még nem úgy tűnt, h bármi baja is lenne.-próbáltam sarokba szorítani Markot.

-Hát tényleg nem, de benyelt vmi vírust, megesik.-Mark már szinte alig bírta leplezni zavarát.

-Figyelj, fölöleges köntörfalaznod, nyugodtan megmondhatod, ha miattam nem jött el.

-Nem szokásom köntörfalazni, pláne nem Kimi miatt. Kimi beteg, hidd el! – bizonygatta, de pontosan tudta, h Kimi miattam nem jött el, és azt is tudta, h megint egy nehéz menet lesz rászedni arra, h eljöjjön.

-Értem!-válaszoltam kurtán. Megint elvégeztük a szokásos gyakorlatsort, majd távoztam.

Az egész hét Kimi nélkül telt. Minden nap reménykedtem, hátha megpillantjuk a tűzpiros Ferrarit a ház előtt, de nem. Már feladtam! Szinte kezdett 100%-os lenni, h ez miattam van így, akármennyire is tagadta Mark, éreztem a feszültséget. Közben a hétvégén már áttértünk az egyel erősebb fokozatú edzésre. Totál kinyíródtam, szerencsére a vasárnapot megkaptam pihenőnapnak. Egész nap pihentem, úgy döntöttem, nem csinálok semmit. Pet próbált kihúzni az ágyból, de nem sikerült neki. Egész nap depressziós hangulatban telt. Éjjel megint a szokásos rémálmok gyötörtek, megint nem tudtam rendesen aludni, az éjszaka közepén bevettem két altatót. Végül hajnaltájt sikerült álomba szenderülnöm. Egészen annyira, h Pet ébresztett kettőkor. Éppen egy rövid zuhanyzásra maradt időm, meg vittem magammal egy almát, mégse legyen üres a gyomrom. Mikor Pet leparkolt Mark előtt, azt hittem rosszul látok, ott állt Kimi kocsija. Lehet, h mégiscsak beteg volt? Bementem, gyorsan átöltöztem és irány az edzőterem. Kimi épp a súlyzópadon feküdt, Mark üdvözölt majd elkezdtük az edzést, ami nagyon fárasztó volt. A végén ismét jött a szauna és megint egy kínos jelenet, persze Mark mit sem sejtett. Mikor Kimire néztem, ő úgy nézett vissza, h ha a pillantásával ölni tudott volna, én holtan rogyok a padlóra. Ezt közöltem is vele, persze a válaszra várhattam volna ítéletnapig. Így inkább rákérdeztem.

-Most mond meg kérlek! Mit tettem? Mit ártottam én neked, h ezt csinálod velem?-erre egy legyintés, egy szemforgatás, majd egy ajtócsapás volt a válasz. Ott hagyott. Utána futottam, de már nem volt sehol.

-Na gyere, megmaszírozlak.-szólt Mark kedvesen, a szokásos levezető masszázsra invitált.

-Jajjj kössz most nem! Inkább mond meg nekem, Kimi már elment?-kicsit furán nézett rám, de azért válaszolt.

-Szó nélkül viharzott el. Gondolom mielőtt távozik, azért átöltözik, úgyh szerintem még utolérheted, de mért fontos ez neked???

-Kössz Mark, majd később beavatlak.-majd úgy törülközőstül rohantam Kimi után az utcára, aki már kinyitotta a kocsija ajtaját. Az utcán járó-kelő emberek csak egy kicsit néztek hülyének.

-Kimi várj!-visszanézett, ő is úgy bámult rám.

-Mond te tiszta őrült vagy? Mínuszok vannak idekint.-egy pillanatra mintha aggódás hallatszott volna a hangján.

-Előbb hallani akarom a válaszodat!-makacsoltam meg magam, de keresztbe tettem a kezem magam előtt, mert most hogy közölte velem milyen idő van, máris érezni kezdtem a hideget.

-Szállj be!!!-parancsolt rám. Beültem az utasülésre.

-Szóval???-néztem rá felvont szemöldökkel.

-Biztos vagy benne, h hallani akarod?-kérdezte megvetéssel, egy csöppnyi kedvesség sem volt benne és a szemében láttam az izzó dühöt. Csak bólintottam.

-Akkor jól figyelj, mert csak egyszer mondom el! Akkor reggel, mikor felébredtem...tudod, kerestelek- keserűen bámult magaelé- de te még csak annyira sem méltattál, hogy hagyj egy darab cetlit, hogy bocs te idióta, szépen átvertelek, kérlek ne keress. Tudod mennyit kerestelek utána??? Az összes hotelt átnéztem. De ugye, hogy is találhattalak volna meg Ashley...... vagy Alisha vgy ki a franc vagy.

-Azért te sem az igazi nevedet mondtad.

-Tévedsz. A nevem Kimi Matias Räikkönen, de minek is magyarázkodom itt neked.-szégyenemben lehajtottam a fejem.-Egy hazug vagy, nem is tudom miért csináltam. Hetekig miattad bánkódtam...... Miattad?? Hát ez nevetséges......nem kellett volna. És most kifelé a kocsimból.-a hangja ellentmondást nem tűrő volt. Megvártam míg kerékcsikorgatva elhajt, majd bementem, felöltöztem és hazamentünk. Az éjszakám megint álmatlan volt, de most nem rémálmok gyötörtem, hanem a kép, ami a csukott szemem előtt megjelent. Kimi gyűlölettel teli arca.