-Menjünk- jött oda Kimi

-Oké- hát elég durcás volt, nem értem már megint mi baja van

-Jól érezted magad?- kérdezte gúnyosan

-Igen, de nem tudom miért így kell kérdezni

-Nem?

-Nem- mondtam határozottan

-Először is hülyét csinálsz belőlem ebbe a jelmezbe, másodszor nem is foglalkozol velem-, mondta miközben a kocsi felé tartottunk

-Ha szóltál volna normális ruhád lett, volna, és mi az, hogy nem foglalkoztam veled? Ki hagyott ott, ahogy beléptünk a terembe? Bocs, hogy nem szobroztam egyedül egy sarokba-, csaptam be a kocsiajtót

-Ez még mindig egy Ferrari- szólt miközben beindította a motort

-Engem meg még mindig nem érdekel

-Nehogy már te sértődj meg, a barátnőm vagy s nem is láttalak az este, ellenben rajtam kívül mindenkivel elnevetgéltél

-Igen a barátnőd vagyok, és ha akarnék, megsértődhetnék, hogy egy büdös szót nem szóltál hozzám az egész party alatt, sőt oda se jöttél

Egyikünk se szólt egy árva szót se a szállodáig. Kipattantam a kocsiból és beviharoztam. Közbe sikerült Markot majdnem fellöknöm.

-Veled meg mi történt? És hol van Kimi?

-ÁÁÁÁ elegem van Kimiből olyan, mint egy gyerek

-Mi történt?

-Elmondom, de gyere, menjünk- indultam a lift felé-, ha találkozok vele, megölöm

-Szóval?- kérdezte, ahogy beszálltunk

Röviden elmeséltem neki mi történt.

-Féltékeny- mondta röviden Mark

-Komolyan de mire?- döbbentem meg

-Tuti, csak emiatt viselkedhet ennyire idiótán, rájött, hogy szeret téged, és tudod, nagyon megégette magát már.

-Értem én, de csak beszélgettem másokkal ráadásul ő is ott volt

-Beszélj vele csak ennyit, tudok mondani

-Oké majd holnap ma már fáradt vagyok ehhez

Ahogy beértem a szobámba rájöttem, hogy nem is vagyok álmos. Sőt inkább éhes így fogtam magam és lementem vacsorázni. Tetszett a ruhám és nagyon jól éreztem magam benne.

-Hát te?- kérdeztem Kimit mikor, láttam az ajtóm előtt

-Jól vagy?

-Persze

-Hogy tűnhetsz el úgy, hogy senkinek se szólsz?

-Kimi jól vagy?- kérdeztem miközben bementünk a szobába

-Persze, de kerestelek mindenhol

-Lent voltam vacsorázni, ott nem kerestél

-Na mindegy, de máskor szólj, nagyon aggódtam mikor nem találtalak itt- ölelt meg

-Nem gondoltam, hogy érdekel, hogy hol vagyok a kis kirohanásod után

-Bocsánat- sütötte le a szemét

-Meg van bocsátva, de gyere, beszélgessünk-, fogtam meg a kezét, és a kanapéhoz vezettem

-Nincs már késő a beszélgetéshez?- nézett az órájára, ami éjfélt mutatott

-De, és ígérem rövid, leszek, de minél hamarabb megbeszéljük annál kevesebbet, veszekszünk. Figyelj mind a kettőnknek, vannak nagyon rossz tapasztalatai a múltba, de amit mi most elkezdtünk azt komolyan, gondolom és szeretném, ha bíznál bennem.

-Szeretlek- ölelt át- de, néha nagyon nehéz és elő jönnek a régi emlékek

-Tudom, de akkor is bíznod kell bennem

-Bízok is, ígérem- ölelt át

-Akkor jó, de most nyomás aludni holnap, vagyis ma meg kell nyerned egy versenyt

-Megyek, megyek, - indult az ajtó felé, de visszafordult- mi lenne, ha maradnék?

-Jó lenne, de te is tudod, hogy abból nem alvás lenne

-Honnan tudod?

-Kimi- mondtam kedvesen

-Igazad van- mosolyodott el- csak, hogy tud, ha nem mondtam volna gyönyörű vagy ebbe a ruhába

Ezek után bedőltem az ágyba s reggelig fel se ébredtem. Kopogtam Kimi ajtaján mikor már kész voltam, de nem jött válasz így bementem. Persze még az ágyába aludt. Tök édes volt összeborzolt haj és a párnáját szorította.

Úgy döntöttem gonoszkodok egy kicsit így hirtelen szétrántottam a függönyt.

-Neeeeeeee- dörzsölte a szemét és megfordult

-Sajnálom ideje felkelned így is késésbe vagy

-Niki kérlek- nézett ki a takaró alól

-Sajnálom-, s lehúztam róla a takarót

-Szadista- vonult be durcásan a fürdőszobába

Már nem húztam fel magamat rajta inkább rendeltem reggelit, de hirtelen Kimi jelent meg.

-Jó reggelt- csókolt meg- majd visszament a fürdőbe. Csak pislogtam, de aranyos volt.

Hamar elkészült szerencsére.

-Mit csinálsz a következő héten?- kérdezte Kimi

-Gondolom, amit te, Stefano nem hinném, hogy bárhova is egyedül elenged

-Akkor Svájcba megyünk, de ugye nem csak Stefano miatt jössz velem

-Hát….. – mosolyogtam

-Összeilletek-, mondta Mark

Erre mind a ketten csak mosolyogtunk. Ahogy a paddockba sétáltunk Peter Sauber állított meg minket.

-Sziasztok- köszönt nekünk

-Niki beszélhetnénk?- kérdezte

-Persze, miről lenne szó?

-Szóval voltam Jeannal és láttam, hogy gyönyörű lett a háza, és szeretnélek megkérni, hogy az enyémet is rendezd be. Csak újra be szeretnénk rendezni.

-Persze, szívesen megcsinálom, ha neked jó Kimivel úgy is Svájcba megyünk a héten, akkor meg is csinálom.

-Tökéletes lenne, akkor hétfő reggel Kimi tudja a címemet

-Rendben

Örülök ennek a munkának, már úgy is hiányzott.

-Ez meg mi volt?- kérdezte Kimi a motorhome felé sétálva

-Hogy-hogy mi volt?

-Miért téged kért meg, hogy rendezd be a házát?

-Mert építész és lakberendező vagyok?- néztem rá furán, azt hittem tudja

-Te?- döbbent meg

-Nem nézed ki belőlem?

-De csak nem tudtam

-Komolyan?- döbbentem, meg mert szinte mindenki tudja rólam a Ferrarinál még Mark is