47. rész
2009.04.09. 16:06
Reggel egészen korán felébredtem. Hogy ne zavarjam Kimit, kimentem a nappaliba, ahol odamentem a hatalmas ablakhoz. Láttam, hogy mennyire szép időnk lesz, mert már most sütött a nap. Ekkor a dohányzóasztalon megcsörrent a mobilom.
-Igen?- szóltam bele.
-Szia, Leena vagyok. Ugye nem én keltettelek?- kérdezte vidáman.
-Nem, már fenn voltam. Túlélte Seb a bulit?- kérdeztem mosolyogva.
-A tegnapi nap nem lesz a kedvence, az biztos.- nevetett kishúgom.- Csak azért hívlak, mert a jegyeket akarom elintézni. Nektek is jó, ha a holnap délutáni géppel megyünk Malajziába?
-Persze. Mind a nyolcan?- utaltam a másik két párosra is.
-Igen, legalábbis úgy beszéltük meg.
-Rendben. És valamikor estefelé nem megyünk le a partra sétálni? Mondjuk olyan 7 felé? Akkor láthatjuk a naplementét is.
-Jajj, ez egy nagyon szuper ötlet!- ujjongott a lány.- Akkor találkozzunk fél 7-kor a hallban, majd szólok a többieknek, hogy jöjjenek ide.
-Oké. Már csak egy kérdésem van. Ezt miért nem beszéltük meg személyesen? Hiszen itt vagyunk egymástól 3 emeletnyire.
-Még korán van ahhoz, hogy én kimozduljak a szobából. Akkor majd este! Szia!- köszönt el.
-Szia!- köszöntem én is és letettem. Ismét visszafordultam az ablak felé, ahonnan lehetett látni az óceánt. Tetszett a látvány, hiszen előtte nem adódott lehetőségem ilyen kilátást élvezni. Vagy ha mégis, akkor nem emlékszem rá. Annyira belemerültem a látványba, hogy észre sem vettem, hogy Kimi felébredt. Így volt lehetősége meglepni. Szorosan mögém lépett és a legváratlanabb pillanatban ölelt magához.- Nem tudtál aludni, bajnok?- fordultam meg az ölelésében.
-Tudod, eléggé üres volt az ágy nélküled.- adott egy csókot a homlokomra.
-Nem akartalak felébreszteni.- bújtam oda hozzá. Percekig csak így álltunk. Úgy éreztem, hogy az előző nap történtek még közelebb hoztak minket egymáshoz.
-Mi lenne velem nélküled?- kérdezte halkan. Úgy érezte, hogy a lány adja neki azt az erőt, ami a túléléshez szükséges.
-Holnap délután megyünk Kuala Lumpurba.- néztem rá.
-Mindenki együtt?- engedett el és leült a kanapéra.
-Igen.- ültem az ölébe.- És fél 7-kor meg találkozunk lenn, a hallban és megyünk sétálni.
-Csak a te kedvedért.- húzott magához és megcsókolt. Bele is melegedtünk volna a dolgokba, ha nem kopognak. Kissé bosszúsan nyitottam ajtót.
-Jó reggelt!- köszönt Mark. Egyből átlátta a helyzetet.- Tudom, hogy nagyon alkalmatlan időben jöttem, de ezt azért látnotok kell.- ment egyből a nappaliba és bekapcsolta a tévét. Éppen valami hírműsor ment. „A Forma-1 címvédője, a brit Lewis Hamilton pont nélkül kezdte az idényt. Úgy tűnik, ez komolyan megviselte a fiatal sztárt, mivel a futam utáni éjszakán az egyik legfelkapottabb szórakozóhelyen alakított. Az ott készült felvételeken látható, ahogy az angolok kedvence részegen támolyog a színpadon és közben a színpad közelében ünneplő Kimi Räikkönent, Sebastian Vettelt, Fernando Alonsot és Heikki Kovalainent szidja, majd leesik a színpadról. Kíváncsian várjuk a nagyra tartott „bajnok” magyarázatát…”- mondta a bemondó és utána meg is mutatták az egész eseményt. Úgy tűnik, valakinek sikerült megörökítenie a vasárnap éjszakai kis balhét. Mi pedig ismételten nagyon jól szórakoztunk.
-Nem is említettétek, hogy ennyire jó volt az estétek.- nézett ránk Mark, miután szóhoz jutott a nevetéstől.
-Ez ott, élőben még jobb volt.- felelt Kimi derűsen. A következő fél órában kielemeztük az esemény minden részletét, majd erőt vettünk magunkon, felöltöztünk és elmentünk reggelizni. Az étteremben is éppen egy másik adón ugyanez ment. A személyzet és az ott étkezők (köztük jó pár Ferraris és Red Bullos) mind azt nézték és utána nekik is olyan jó kedvük lett, mint nekünk.
-Úgy tűnik, itt mindenkinek a tetszését elnyerte a mi „kedvencünk”.- mosolyogtam a tejeskávémat kavargatva.
-Minél többen látják, annál jobb.- morfondírozott Mark. Ekkor csörrent meg a Kimi telefonja. Megnézte, majd az orrom alá nyomta. „Ha minden héten ilyen alakítást nyújt a csoki fiú, akkor kötelező a győzelem! Toni” Hát persze, a régi jó barátnak is kommentálni a kell az eseményeket, de abban igaza volt, hogy a győzelem kötelező.
|