13. rész
2009.04.28. 15:12
Teltek a napok. Csütörtök reggel valamiért most hamar felkeltünk. Reggeliztünk, mikor kopogtattak. Mentem, és Fernando állt az ajtóban.
- Szia. Látom, te boldog vagy, hogy ilyen korán felkelhettél. - mondtam, mivel egy hatalmas mosoly volt az arcán.
- Nem ezért mosolygok. Bemehetek?- kérdezte. Bólintottam. Bejött a konyhába és leült a helyemre.
- Szia Fernando. Ilyen korán fent?- kérdezte Kitty is.
- A jó híreknek örülni kell. - vett egy falatot a pirítósomból.
- Mesélj inkább, mielőtt megeszed az összes kajám. - vettem el előle.
- Bocs. Gondolom erről a Hamilton-Trulli esetről ti is hallottatok.
- Igen. Trulli büntetést kapott, és előbbre kerültünk.
- Igen, de most kiderült, hogy a McLaren hazudott, és kizárták a csapatot, és Trulli visszakapta a pontjait. Nekünk meg igaz hogy így se túl jobb, mert csak 4 pont, de azért nem olyan rossz.
- Ez igaz. Piquet napra kész?- kérdeztem.
- Jó, ezt inkább fejezd be. Ne is gondolj arra, hogy nem fogsz vezetni F1-es gépet, mert vezetni fogsz. Ha van kedvetek, gyertek el 2 kor a tengerpartra. Sportolunk a srácokkal. Most rohanok. Sziasztok.
- Szia.
Délután 2 kor lementünk a tengerpartra. A fiúkhoz mentünk. Futottunk, majd egy kis strandlabda. Úgy ugrottam a labda után, hogy teljesen homokos lettem. Persze mindenki röhögött.
- Ne nevessetek ki!
- De ha olyan vicces volt. - mondta Fer. Kitty kezében volt a labda. Bólintottam neki, mire fejbe dobta Fert.
- Au. Ezt most miért?- nevetett.
- Ne nevess ki minket. Amúgy is legyőzünk titeket.
- Ahhoz korábban kéne felkelnetek.
A meccs végeredménye 5:4 lett a fiúk javára. Leültünk a tengerpartra, majd elkezdtük a Szahara sivatagot lemosni magunkról.
- Jó meccs volt. Máskor is legyen.
- Egyetértek. Leverjük majd őket, igaz?- mosolyogtam.
- Nem kérdés.
- De az! Locsolás!- és a nyakunkba kaptunk egy jó nagy vödör vizet. Alonso és Javier Villa kezében volt a két vödör.
- Te Fernando-t, én Javi-t kapom el. Futás!- és Kitty üldözőbe vette Javi-t. Én Fernando után futottam. Épp utolértem, és elkaptam, mikor megbotlottam és elestünk. Fernando rajtam feküdt, és a szemembe nézett. Az arca közeledett az enyémhez, mikor hirtelen:
- Fernando! Mit művelsz? – állt meg mellettünk egy lány, aki elég idegesnek tűnt…
|