55. rész
2009.05.05. 17:15
Volt szó az első versenyről, majd arról, hogy ki milyen munkát végez. Utolsónak hagyták a két pilótát. Felipét dicsérték rendesen, függetlenül attól, hogy nem annyira ment neki. Ezzel szemben a legtöbb jelenlévőnek volt valami problémája a világbajnokkal. Kimi meglepve nézett végig a kis csapaton. Annyira megdöbbent, hogy szólni sem tudott. Az ilyen esetekben általában Markba kapaszkodott, de most ez is lehetetlennek tűnt. Alig telt el 10 perc, mikor már szinte mindenki egymás szavába vágva szidta a Jégembert. És ekkor jött a fordulat.
-Elég volt!- állt fel Mark. A jelenlévők meglepve néztek rá.- Miért van az, hogy mindenki azt szidja, aki teljesít? 3 verseny volt, 30 pontot lehetett megszerezni. Felipe szerzett mindössze 9 pontot, Kimi 28-at és vezeti a világbajnoki pontversenyt. Nem értem, akkor miért baj, hogy néha beszélget egy-két másik pilótával. Talán tilos?- kérdezte kissé gúnyosan az edző, majd leült. Senki nem szólt. Percekig ültek csendben, majd Stefano elengedte a társaságot. Kimi a barátja után szaladt, aki a lehető leggyorsabban távozott.
-Mark!- kiáltotta, mire a férfi lassított kissé, de nem áll meg. Mikor beérte, felvette a tempóját és kifújta magát egy kicsit.- Miért védtél meg?
-Ne aggódj, nem magam miatt volt. Tudod, van, aki még mindig szeret és gondol rád.- vágta rá és faképnél hagyta a pilótát. Kimster szíve belesajdult, ha csak arra gondolt, hogy a lány most is védi, pedig nincs mellette. Tudta, hogy nehéz lesz, de csak akkor döbbent rá, hogy mennyire, mikor nem látta maga mellett és mindenki, akit szeretett, elfordult tőle. Ahogy vége lett a megbeszélésnek, Mark hívott és elmesélte, mi mindenről volt szó. Örültem neki, hogy megtette, amit kértem, de közben sajgott a szívem érte. Nem lehettem ott, hogy én magam vegyem védelmembe. Az élet Kimi nélkül kissé üres és eseménytelen volt. A napok és a hetek csak úgy repültek mellettem. Szép lassan eljött a május, betöltöttem a 25-öt és elköltöztem egy kis lakásba nem messze a bátyámtól és a barátnőmtől. Egy kellemes, napos délelőttön épp az egyik kedvenc kávézónkban ücsörögtünk Sonjával, mikor megszólalt a telefonom. Csak egy SMS volt. „Merre vagy éppen? Raquel” gyorsan írtam neki egy választ, majd folytattam a beszélgetésünket. Legnagyobb meglepetésemre 20 perc múlva ott állt előttem.
-Hogy kerülsz te ide?- kérdeztem meglepve, miután már megölelgettem és bemutattam a sógornőmnek.
-Mondtam Fernandonak, hogy régen láttalak és szeretném tudni, mi van veled, ő meg azt mondta, hogy jöjjek el nyugodtan. Így én repülőre szálltam és itt vagyok.- mondta a nő.
-Örülök neked!- mosolyogtam, majd szóltam a pincérnek.
-Hozhatok valamit?- kérdezte, amikor odaért mellénk.
-Nekem egy tejeskávét.- mondta Raqu.
-Én pedig kérnék egy csokis felfújtat.- néztem rá, majd elment.
-Mióta szereted te a felfújtat?- kérdezte Sonja.- Soha életedben nem etted meg.
-Nem tudom. Mostanában sok olyat ettem, amit előtte soha.- feleltem nemes egyszerűséggel. Közben a pincér vissza is ért, letette elénk, amit rendeltünk, majd eltűnt.
-Mondd csak,- hajolt közelebb mind a két lány, Raquel beszélt,- Nem késett mostanában?
-Csak néhány nap, az még nem baj.- válaszoltam nyugodtan.
-És mégis mennyi az a néhány nap?- kérdezte Sonja.
-Hat nap. Gondoltam, ha holnap sem lesz semmi, akkor elmegyek egy orvoshoz.- ettem a felfújtamat. A két lány egymásra nézett, majd egyből hívták a pincért és fizettek. Utána elrángattak egy gyógyszertárba, ahol vettek 3 különböző terhességi tesztet. Ezek után felmentünk hozzám.- Minek azok?- mutattam a kis zacskóra.
-Arra, hogy kiderítsük, hogy miért késik.- tolt be a fürdőbe a sógornőm, majd a kezembe nyomta a zacsit is. Bezárkóztam és megcsináltam a teszteket. Aztán, amint lejárt az előírt idő, meg is néztük őket.
-Pozitív.- jelentette ki Raquel.
-Pozitív.- válaszolt erre Sonja is.
-Pozitív.- csuklott el a hangom. Szinte azonnal tudatosult bennem, hogy mi történt. Terhes lettem és a gyerekem apja Kimi. A 2 lány gyorsan intézett nekem egy időpontot az orvoshoz, ahová még aznap el is mentünk. Megvizsgált és azt ígérte, hogy másnapra meg is lesznek az eredmények. A nap további részében szinte semmit nem tudtam csinálni, nagyon mélyen érintett a dolog. Másnap, vagyis pénteken pontban 11-kor léptem be a rendelőbe. A 40 évei közepén járó nő, aki az orvosom volt, mosolyogva fogadott.
-Foglaljon helyet, Miss Vuolera!- mutatott a székre az íróasztal előtt. Leültem és némán rá néztem.- Akkor nézzük.- vett maga elé egy borítékot, amit kinyitott és elkezdte olvasni a benne lévő papírt.- Gratulálok! Önnek kisbabája lesz!- mondta ki végül. A szívemről egy hatalmas kő esett le, de valahol mégis összetört. Elmondta, hogy mikor kell visszamennem, mire vigyázzak és vitamint írt fel. A csajok a lakásomban vártak és ebédet főztek.
-Na, mesélj, mit mondott az orvos!- ültetett le sógornőm.
-Csajok, kisbabám lesz.- mondtam ki egy hatalmas sóhaj után.
-Ez remek!- öleltek át mind a ketten.
-Ha már ennél a témánál vagyunk,- mondta Raquel, miután leültünk- akkor nekem is be kell vallanom valamit.
Kérdőn pillantottunk rá, de sejtettük, hogy mit fog közölni.
-Hamarosan megérkezik az első Alonso örökös.- mosolygott vidáman. Gratuláltunk neki, majd elkezdtünk ebédelni.
|