Előszőr fantasztikus érzés volt. A fellegek közt jártam, majd mintha villám csapott volna belém, tudatosult bennem az a tény, hogy Fernando Alonso-val csókolózok. El is távolodtam tőle.

-          Nem hiszem el mit művelek. - próbáltam meg szabadulni a közelségétől.

-          Mit? Megcsókoltál. Ez bűn?

-          Nem, vagyis nem tudom. Talán.

-          Ne kezdjed megint. Ehhez most fáradt vagyok.

-          Helyes. Menj aludni. Én is ezt fogom tenni. – és felmásztam a medence szélére. Indultam kifele.

-          Jó éjt. Álmodj velem. – megálltam ahol voltam. Nem, nem fordultam meg, csak megálltam. Fernando még a medencében volt.

-          Jó éjt. – nyögtem ki, majd elindultam. Felmentem szobánkba. Becsuktam a szobaajtót, és ekkor nem bírtam tovább, és elsírtam magam. Mentem a hálóm felé, mikor az erkélyen megláttam, hogy Kitty, és Javi nagyon jól elvannak. Bementem a hálóba, és elfeküdtem az ágyon. Fernando-n gondolkodtam. Miért érzem ezt a szorító érzést a mellkasomban, amikor a közelében vagyok? Szerelmes nem lehetek. Vagyis, nem hiszem. Vagy igen? Nem. Én nem, most nem, belé nem. Pedig nagyon rendes, és kedves, és kicsit talán jóképű is… Ne. Mikre gondolok itt? Le kell szállnom a Földre, és nem a Marson járni. Pedig talán nem is tudom…

-          Ááá. Ezt nem fogod elhinni. - jött be Kitty boldogan.

-          Mit?- tértem vissza.

-          Szóval. Javi és én beszéltünk, és mondta, hogy nagyon megkedvelt.

-          Várj. Mármint, ÚGY?- mosolyogtam.

-          Igen. És én is mondtam, hogy megkedveltem. És járunk. Olyan boldog vagyok!

-          Gratulálok. Örülök, hogy boldog vagy.

-          És ti? Mi volt? Nincs mesélni valód?

-          Megcsókolt. Csókolóztunk.

-          Jaj, ez nagyszerű. Már látom, hogy mennyit fogunk 4-en hülyülni…várj. Most mi a baj?

-          Hát… én, nem tudom mit érzek, és addig nem lesz semmi.

-          De szerelmes vagy. Nem?

-          Nem tudom. Honnét tudjam milyen érzés az? - elhallgattam.

-          Akkor boldogtalan akarsz lenni? Ellököd magadtól azt a minimális esélyt is, hogy boldog légy.- nem válaszoltam erre.- Gondolkodj. És ha segíthetek, akkor szólj.

-          Oké.

Kitty kiment és egyedül maradtam a gondolataimmal, míg nem elaludtam.