Mikor Kimi megtudta, hogy V�nusz fel�bredt r�gt�n be akart menni hozz�. Azt�n tov�bb hallgatva Seb besz�mol�j�t a besz�lget�s�kr�l ink�bb letett r�la. �rtetlen�l n�ztek egym�sra.

Nico is vissza�rt Sebastian t�rsas�g�ban, aki m�r nem neheztelt a t�bbiekre.

Az orvos megvizsg�lta V�nuszt, �s szerencs�re minden rendben volt vele fizikailag, a lelke viszont m�g mindig h�borgott �s m�g mindig nem tudta elfogadni a dolgokat. A fia v�laszt�s�val m�r megb�k�lt, de persze nem rajongott a helyzet�rt, de Kimit vagyis a vele kapcsolatos �rz�seit el akarta temetni, mert egyszer m�r csal�d�st okoztak neki. �gy elm�lkedett, mikor Seb jelent meg az ajt�ban. V�nusz megk�nnyebb�lten n�zett a fi�ra.

-          Nem leszek a post�s k�ztetek.- mondta r�gt�n Seb.- Ha valami mondand�d van, neked kell besz�lni vele!- h�vta fel a figyelmet erre a t�nyre Seb.- Egy�bk�nt hogy vagy?- k�rdezte m�r szel�debben a sr�c.

-          Rendes t�led, hogy az is �rdekel, hogy vagyok.- jegyezte meg lehangoltan V�nusz.

-          H�t igen, pedig n�ha nagyon gyerekesen viselkedsz.- jegyezte meg Seb.- Nos?

-           F�radtnak �s elgy�t�rtnek �rzem magam…

-          Akkor tal�n egy- k�t ismer�s arc fel tud r�zni egy kicsit.- v�lekedett Seb.

V�nusz �rtetlen�l n�zett a fi�ra.

-          Az�rt nem csak mi ketten agg�dtunk �rted…

-          Nem?- k�rdezte V�nusz elk�pedve.- Van m�g valaki, akit �rdekelhet, mi van velem?- k�rdezte elt�n�dve, de ahogy ezt kimondta r�gt�n esz�be is jutott k�t ember, akikr�l elk�pzelhet�, hogy agg�dtak �rte. M�rt is ne? Hisz ez a helyzet egyszer m�r „�sszehozta” �ket… V�nusz k�v�ncsian n�zett a fi�ra.

-          El�d j�rulhatnak?- k�rdezte nevetve Seb.

Az anyja csak legyintett. Seb ezt beleegyez�snek tekintette, �gy egyed�l hagyta �jra az anyj�t.

Hossz� id� �ta el�sz�r �r�lt meg ennyire a fia apj�nak. Nico kiss� zavarban volt. V�nusz el is csod�lkozott ezen. Az�rt meg�lelt�k egym�st. Kicsit hossz�ra siker�lt az �lel�s, t�n mindketten nosztalgi�ztak egy kicsit.

-          Tudom, mindenki azt k�rdezi, hogy m�rt tetted? De �n se �rtelek.- magyar�zta Nico mik�zben elt�volodott V�nuszt�l.

-          Ez most nem ugyanaz a helyzet… �s nem is �llt sz�nd�komban…- menteget�z�tt V�nusz.

-          De azt tudod, hogy ha nincs Kimi… nem biztos, hogy itt besz�lgethetn�nk?- k�rdezte aggodalmas arccal Nico.

-          Tudom.- v�laszolta lehajtott fejjel V�nusz.- K�r, hogy csak ilyenkor j�n r� az ember, mennyit is �r az �lete, �s azok, akik fontosak a sz�m�ra.

-          De legal�bb r�j�tt�l.

-          M�gse nyugodt a lelkem.

-          Mert k�zdesz az �rz�seid ellen.

-          Mert egyszer m�r csal�d�st okoztak.

-          N�zd, eltelt… 15 �v, m�r nem ugyanazok vagytok, sokkal b�lcsebbek lettetek…- kezdte Nico magyar�zni.

-          Tal�n.

-          Biztos.- er�sk�d�tt Nico.

-          J�, hogy itt vagy… �s hogy t�r�dsz a fiammal.- n�zett h�l�san V�nusz Nicora.

-          Sok mindent be kell p�tolnom… �s nem tudom neki visszaadni az elhanyagolt �veket, de megpr�b�lom… neked is ezt k�ne tenned.- aj�nlotta Nico, mik�zben megfogta V�nusz kez�t.

A n� nem v�laszolt csak elmerengve n�zett Nicora. M�g Nico maradt egy ideig, majd b�ztat� mosollyal az arc�n hagyta ott �t. V�nusz lecsukta a szemeit. Felr�mlett el�tte a sr�cok fiatalkori �nje. Mennyit v�ltoztak, f�leg Nico. �s ha � tudott, tal�n Kimi is.

Kopogtak az ajt�n.

-          Gyere!- sz�lalt meg V�nusz. M�r mosolygott, mikor Sebastian a szob�ba l�pett.

-          Mindk�z�l sz�momra a legkedvesebb!- �rvendezett V�nusz �s �lel�sre ny�jtotta a kez�t.

-          Ne haragudj!- k�rte a f�rfi, mik�zben szorosan �lelte �t V�nusz nyak�t.

-          M�rt k�ne?- k�rdezte csod�lkozva V�nusz.

Sebastian elengedte a n�t �s komolyan n�zett r�.

-          Ha nem adom oda a nyaral� kulcs�t…- kezdte a gondolat�t.

-          Akkor m�shol t�rt�nt volna meg.- folytatta V�nusz.

-          De akkor sem lett volna szabad elengednem t�ged.

-          Sebastian, k�rlek, hidd m�r el, hogy nem te volt�l a hib�s! Se most, se r�gen.- k�rte k�ny�rg� tekintettel V�nusz.

-          Megpr�b�lom.- v�laszolta szomor� tekintettel Sebastian.

-          Mivel tudn�lak felvid�tani?- k�rdezte elmerengve V�nusz.

-          Ilyet ne is k�rdezz!- k�rte Sebastian lehangoltan.

-          Ok�.- v�laszolta halkan V�nusz �s egy kicsit elszomorodott.

-          De nem az�rt j�ttem, hogy elszomor�tsalak.- kapott �szbe Sebastian.

-          Akkor?- n�zett k�rd�n r� V�nusz.

-          Hogy felvid�tsalak.

-          De hogyan?

-          �gy hogy felh�vjam r� a figyelmed az �rangyalod visszat�rt… �s ne �ld�zd el most!- k�rte Sebastian.

-          Kicsoda?- k�rdezte rosszat sejtve V�nusz.

-          Tudod te.- v�laszolta egy f�lmosoly k�s�ret�ben Sebastian.- J�, te tudod, hogy d�ntesz… de gondolj arra, hogy t�bb lehet�s�get nem fog el�g g�rgetni az �let! Kimi �pp v�l�f�lben van, szerinted v�letlen egybees�s?- k�rdezte bizakod� tekintettel Sebastian.

-          Meglehet.- vonta meg a v�ll�t V�nusz.

-          Na am�g ezen t�prengsz, elmegyek a keresztl�nyod�rt, mert m�r nagyon l�tni akar.

-          V�rj!- sz�lt r� h�rtelen V�nusz.

-          Mi van?- k�rdezte csod�lkozva Sebastian.

-          Elint�zn�d, hogy ne �gy keljen vele tal�lkoznom?- k�rdezte esdekl� tekintettel V�nusz.

-          Na, akkor csak nem k�z�mb�s a sz�modra.- v�laszolta el�gedetten Sebastian.

-          N�ha annyira csod�llak… tudom, hogy nem k�nny� neked ez a helyzet, m�gis mellettem vagy…

-          Mert engem az is boldogg� tesz, ha te az vagy.- magyar�zta Sebastian, mik�zben visszament a n� �gy�hoz �s megpuszilta a homlok�t.

V�nusz csak zavartan mosolygott.