Mikor Kimi vissza�rt az asztalukhoz a 2 kokt�llal, amit Att�nek �s mag�nak hozott, nem tal�lta ott a fi�kat, de �gy sem volt �resek a sz�kek. Kiminek a sz�vver�se is meg�llt egy pillanatra, mikor tudatosult benne, hogy ki is az a szem�ly, aki az asztalukn�l �l.

- Szia. - k�sz�nt az „ismeretlennek”.

- Szia. - k�sz�nt vissza Jenni is egy picit zavartan. - Ne haragudj, nem tudtam, hogy foglalt, csak egy fiatalemberrel �lt�nk le, aki elment valami innival��rt, �gy egyed�l maradtam. Egy�bk�nt Jenni Dahlman vagyok.

- Toni, �n kiny�rom. - komment�lta halkan Kimi az esem�nyeket.

- Hogy?

- Semmi. Az �n nevem meg Kimi R�ikk�nen. �hm… egy italt? - n�zett a kez�ben maradt gazd�tlan kokt�lra.

- K�sz�n�m. - vette �t Jenni a poharat, majd be�llt az a bizonyos k�nos csend, mialatt az italukat kortyolt�k.

- Ne haragudj a kijelent�s�rt… de te egy csod�latos n� vagy. - mosolygott f�l�nken Kimi.

- H�t… k�sz�n�m. - pirult el egy picit Jenni. - �s hogy hogy ell�togatt�l egy ilyen rendezv�nyre?

- Igazs�g szerint a bar�tok r�ngattak el, de nem b�ntam meg, hogy elj�ttem. Ugyan pr�b�lom ker�lni ezeket a puccos helyeket, ahol sokan felismernek, �s sok a kamera, riporter, de n�ha nem lehet, sajnos. De ha ilyen teremt�sekkel tal�lkozik az ember, akkor minden elviselhet�bb. - mosolygott.

- Tudom, ismer�s �rz�s.

- Mi? Hogy jobb a buli, ha az emberek is norm�lisak? - nevetett Kimster.

- Is. - mosolygott Jen.

- De gondolom, meg�rted, hogy mir�l besz�lek. Te is h�res vagy, te sem tudsz �gy elmenni valahova, hogy ne zaklassanak.

Ahogy folydog�lt az este, egyre jobban belemer�ltek a besz�lget�sbe. A kezdeti idegesked�s elm�lt, mind a ketten felold�dtak, �s egyre t�bbet tudtak meg egym�sr�l, �s az el��t�letek teljesen megv�ltoztak. M�smilyennek k�pzelt�k el a m�sikat, de pozit�van csal�dtak.

- Eln�z�st, hogy megzavarom �n�ket, de az est�nek v�ge. - j�tt oda a szervez� hajnali egykor.

- Oh. Eln�z�st, m�r megy�nk is. - v�laszolta Kimi. - �r�l�k, hogy megismertelek, nagyon j�l �reztem magam. Tolakod�snak venn�d, ha elk�rn�m a telefonsz�mod? - mosolygott Jennire.

- H�t, v�g�lis… nem b�nom. - �rta fel egy cetlire Jenni a sz�m�t.

- K�sz�n�m, akkor majd h�vlak. Van mivel hazamenned?

- Persze, h�vok majd egy taxit, ne agg�dj.

- Rendben. J� �jt, �s majd h�vlak. Szia.

- Szia. - adtak egy puszit egym�snak, majd t�voztak. Jenni egy taxit h�vott, Kimi a haverjait pr�b�lta �sszehal�szni.

- Na, milyen volt? - t�madta le Toni Kimstert.

- Hallod, te nem vagy norm�lis! - nevetett Kimi.

- Most mi�rt, mi rosszat tettem? - k�rdezte �rtatlan szemekkel.

- Mintha nem tudn�d.

- Na j�, de ne mond, hogy nem s�lt el j�l. - kacsintott bar�tj�ra Toni.

- Azt nem mondtam. - h�zta ki mag�t Kimi mosolyogva.

- Akkor lesz folytat�s?

- A sz�m�t elk�rtem, �s szerintem lesz folytat�s, igen.

- �s milyen a csaj?

- Teljesen m�r, mint amilyennek gondoltam. Pozit�van csal�dtam benne. Nagyon kedves, aranyos, vicces �s, nem utols� sorban, gy�ny�r�.

- Rem�lem, hogy �sszej�n, drukkolok. - veregette v�llba Kimit Toni.

- K�sz.

Mire vissza�rtek a kocsihoz, Jess��k is el�ker�ltek. Kimit kirakt�k a lak�s�n�l, majd �k is hazamentek. Ak�rmilyen k�s� volt, nem volt �lmos. Hihetetlennek t�nt neki ez az este, de nagyon rem�li, hogy nem lesz m�g v�ge. Rajta nem fog m�lni, keresni fogja Jennit, de azt csak rem�lni tudta, hogy a l�ny is hasonl�an �rez. K�zben Hanna is „bes�t�lt” a k�pbe, lehet, hogy t�nyleg szak�tania k�ne vele? Igen, ez lesz a legjobb megold�s, m�gha Jennivel nem is �gy alakulnak a dolgok, ahogy szeretn�, akkor sem mehet ez �gy tov�bb, holnap reggel fel is h�vja. Ahogy ezt �gy eld�nt�tte mag�ban, �lmomba mer�lt.

M�snap reggel, ami ink�bb d�l volt, kialudtan �bredt. Lezuhanyzott, megreggelizett, majd Hann�t h�vta.

- Szia.

- Szia, Hanna. Tudn�nk a mai nap folyam�n tal�lkozni?

- Persze. Szerintem is besz�ln�nk k�ne. Az j�, ha f�l �ra m�lva �tmegyek hozz�d?

- Ok�, v�rlak. Szia.

Kimi addig egy picit lakhat�bb� tette a lak�s�t, ugyan a bar�tn�je j�n, aki tudja, milyen sz�tsz�rt, de m�gis. Nem is telt f�l �r�ba, �s kopogtak.

- Szia. Gyere beljebb.

- Szia. - vette le a cip�it Hanna, majd beljebb mentek.

- K�rsz valamit? Inni, enni?

- Nem, k�szi, ink�bb besz�lj�nk.

- Ahogy akarod, de ki kezdje?

- Szerintem egy dologra akarunk kilyukadni, �gyhogy mindegy.

- Akkor elmondom �n, mit �rzek, �s megl�tjuk. Hanna, �n m�g mindig szeretlek, de valami megv�ltozott, nem ugyanolyan, mint r�gen volt. Tudom, hogy ez r�szben az �n hib�m, hogy nem tudunk s�r�n tal�lkozni, �s a versenyh�tv�g�ken sem tudok sok id�t neked szentelni. Sajn�lom.

- Kimi, �n ezt meg�rtem, tudom, hogy ez a munk�d, a hobbid, a szenved�lyed, �s nekem is hi�nyzol, de ez van. Szerintem jobb, ha ennek v�get vet�nk. Rem�lem, hogy tal�lsz egy olyan l�nyt, aki ezt a helyzetet jobban tudja majd kezelni. �n nem tudom, sajn�lom.

- �n is rem�lem, hogy boldog leszel, �s tal�lsz egy olyan sr�cot, aki nem ennyire elfoglalt.

- Akkor �n most megyek. - s�t�ltak ki a h�z el�.

- Vigy�zz magadra. - �lelte meg b�cs�z�s k�ppen Kimi Hann�t, csak �pp arra nem gondoltak, hogy ezt egy fot�s v�gig n�zi, �s nem lesz rest egy szaftos sztorit is mell�kelni hozz�, amik m�r a vil�gh�l�n keringenek.  - Szia.

- Te is l�gy j�. Szia.

H�t, most, hogy fac�r lett, igaz�n elkezdhet munk�lkodni a Jennis �gy�n is.

- Hallo. - vette fel egy picit �lmos hangon Jenni.

- Szia, Kimi vagyok. Rosszkor h�vlak, fel�bresztettelek?

- Szia. Jaj, nem, dehogy.

- �n csak az�rt h�vlak, hogy nem lenne-e kedved elmenni valahova d�lut�n, este?

- Figyelj, Kimi, tudtommal neked bar�tn�d van, �n nem akarok belem�szni a kapcsolatotokba, nem akarom ezt elrontani. Jobb lesz, ha nem tal�lkozunk t�bbet. Szia. - tette le a telefont, Kimi meg �rtetlen�l b�multa a saj�tj�t.