3. rész
2009.08.19. 12:10
Persze, teljesen megértette Jenni reakcióját, de még csak meg sem magyarázhatta neki, hogy ebben a pillanatban szakítottak. Most mi a fenét csináljon? A legjobb lesz, ha felhívja Toniékat, és elmennek egyet gokartozni. Nyúlt is a telefonjáért, mikor megcsörrent.
- Hello. Pont most akartalak hívni, hogy mit csináltok délután. Lenne kedvetek gokartozni menni?
- Szia. Rendben, én is valami program miatt hívtalak. Találkozzunk a pályán 3-kor.
- Oké, és Attééknak szólsz vagy hívjam én őket?
- Majd rájuk csörgök. Szia.
- Hali.
Na, legalább van elfoglaltsága délutánra, a Jennis ügyön meg ráér még agyalni. Letusolt, összeszedte a cuccait, és pattant is be a Ferrarijába. Fél óra vezetés után boldogan köszöntötte a fiúkat a pálya szélén.
- Sziasztok. - fogott kezet a srácokkal.
- Szia. - üdvözölték Kimit is.
- Na, mesélj, léptél már valamit a kapcsolataid terén? - kérdezte Jesse.
- Ja, igen, találkoztunk Hannával, és megbeszéltük, hogy ennek a huzavonának véget vetünk, majd felhívtam Jennit is, hogy lenne-e kedve elmenni valahova az este, de úgy lekoppintott, hogy csak lestem.
- Mit mondott?? - csodálkozott Atte.
- Közölte, hogy ő nem akar belemászni a Hannával folytatott életembe, és jobb lenne, ha nem találkoznánk.
- És nem mondtad neki, hogy épp előtte szakítottatok?
- Hogy mondtam volna, ha szóhoz sem hagyott jutni? Elmondta a mondanivalóját, majd lerakta a telefont.
- De ugye nem hagyod ennyiben? - reménykedett Toni.
- Nem tervezem. - jelent meg egy sunyi mosoly Kimi arcán. - Nem adom fel, míg nem mondhatom el neki, mi a szitu, legfeljebb utána újra kikosaraz. Na, de hagyjuk ezt a témát, elvégre vezetni jöttünk. - indult el az öltöző felé.
3 órán keresztül nyüstölték a gépeket, majd beültek vacsorázni egy bárba. Kimi 11 felé keveredett haza, épp arra volt ereje, hogy lefürödjön, majd ágyba bújt, de akármennyire is volt álmos, képtelen volt elaludni. Nem tudta, hogy is közeledjen Jenni felé, kell valami nyugodt alkalmat találnia, mikor elmondhatja neki az eseményeket. Megpróbálja felhívni a holnapi napon valamikor, és ha akkor sem tudnak dűlőre jutni, akkor még ráér új taktikát kitalálni.
Másnap viszonylag korán, 9-kor, kialvatlanul kelt. Megpróbált a zuhany alatt felfrissülni, ami nem járt nagy sikerrel. Bekapott valamit reggelire, majd Markot, a személyi edzőjét hívta, hogy mikor lesz a következő edzés.
- Szia, Kimi vagyok.
- Szia. Mondjad.
- Csak azért hívlak, hogy mikor jössz?
- Ha a mai nap jó, akkor akár ma is mehetek. Hiába van vége az idénynek, fitten kell tartanunk téged.
- Igen, tudom, meg hiányzik már a mozgás.
- Akkor az jó, ha 11-re ott vagyok?
- Persze, tökéletes. Szia.
- Szia.
Pontban 11-kor be is toppant Mark, kezében a sporttáskával.
- Na, mit szeretnél csinálni
- Mindegy, csak sok legyen, és fárasztó.
- Akkor futunk, az sose árt. - nevetett Mark.
2 óra múlva hulla fáradtan estek be az ajtón. Lezuhanyoztak, majd jöhetett a szokásos masszázs, miután Kimi új embernek érezte magát, és újult erővel vette a kezébe a telefonját, hogy Jennit jobb belátásra bírhassa.
- Szia. Megértettem, amit tegnap mondtál, de akkor is meg kell magyaráznom valamit. Kérlek, adj 5 percet. - hadarta el Kimi.
- Kimi… - gondolkodott el Jenni.
- Jenni, csak 5 nyugodt percet kérek, és hogy ne telefonon keresztül beszéljük meg.
- 5 perc, nem több. És hol akarsz találkozni, tekintve, hogy én Piikkiöben, te meg Espooban laksz.
- Akkor odamegyek! - jelentette ki ellentmondást nem tűrő hangon Kimi.
- Tessék? Hova? Ide?
- Miért ne? Csak egy címet mondj.
- Rendben, ha ennyire ragaszkodsz hozzá. Piikkiöntie 16.
- 3 órán belül ott vagyok. És… köszönöm.
- Szia.
- Szia. - tette le a telefont boldogan Kimi, majd rögtön a kocsikulcsáért nyúlt, és már viharzott is ki a lakásból. Nem is telt 3 órába, és már a kapu előtt állította le az autóját. Kiszállt, vett egy nagy levegőt, és becsöngetett. Fél perc múlva Jenni jelent meg az ajtóban.
- Szia. - köszönt Kimi egy pici mosollyal az arcán.
- Szia. Gyere be. - állt félre az útból Jenni.
- Szép ház. - jegyezte meg Kimi, mikor beléptek.
- Kösz, de gondolom, nem azért jöttél, hogy ezt közöld.
- Hát… nem. Sajnálom, hogy nem szóltam Hannáról, de már rég nem mentek úgy köztünk a dolgok, mint régen. Tegnap, mielőtt felhívtalak, találkoztunk, és közös megállapodásra szakítottunk. Ezért mertelek elhívni valahova. Úgyhogy teljesen megértem, és jogos volt a reakciód, de remélem, hogy átgondolod a dolgokat ebből a szemszögből is. - nézett Kimi végig Jenni szemébe. - Csak ennyit szerettem volna. Nem is zavarok tovább. Szia.
|