- Öhm, Kimi… - szólt Jenni halkan Kimi után. - Áll még az a programmeghívás? - kérdezte egy félénken.

- Igen. - fordult vissza boldogan Kimi.

- De honnan tudjam, hogy igazat mondasz-e?

- Nem tudom, de így van. Nincs már Hannával közünk egymáshoz. - mondta komolyan Kimi. - Akkor egy vacsora megfelel? - mosolygott.

- Tökéletes. - mosolygott Jenni is.

- A szombat este megfelel?

- Azt hiszem, ráérek, igen. - nevetett.

- Akkor 7-re itt leszek. Nos, ha már így megbeszéltük, akkor megyek is. Jó éjt.

- Neked is. Szia.

Kimi lebegve ült vissza a kocsijába, majd 2 és fél óra múlva is ugyanolyan boldogan szállt ki belőle, immár a saját garázsában.

Az elkövetkező két napban a vacsora körül forogtak a gondolatai. Piikkiöhöz közeli éttermet nézett ki, ami egy erdőben található egy kis tó partján. Le is foglalta 2 fő részére a legcsendesebb asztalt a teraszon, ami a télre való tekintettel, fedett volt és fűtött, és nem mellesleg, a befagyott, havas tóra nézett.

Szombat délután, ahogy visszaértek az edzésről Markkal, Kimi birtokba vette a fürdőt. Egy gyors zuhanyzás után kikapott egy fekete, koptatott farmert és egy fehér, kék feliratú pólót, ami felé egy sötét zakót vett fel. Egy kis zselével belőtte a haját, és 4 órakor már útra készen állt. Útközben még egy virágboltnál is volt ideje megállni, majd 20 perccel később már az autópályán száguldott. Háromnegyed 7-kor érkezett meg a ház elé, majd becsöngetett.

- Szia. - nyitotta ki Jenni az ajtót.

- Szia. Ezt neked hoztam. - nyújtotta át az eddig kezében tartott fehér nárciszt.

- Köszönöm. - mosolygott a lány. - Gyere be. Mindjárt elkészülök, egy percet adj.

- Semmi baj, én jöttem egy picit korábban.

- Addig helyezd magad kényelembe. - majd felsietett az emeletre. Felvette az ágyra kikészített fekete, térdig érő, spagetti pántos ruháját, hozzá egy fehér cipőt, majd felkapta táskáját, és már sétált is le a lépcsőn.

Kimi addig a képeket nézegette, de mikor meghallotta a cipők kopogását, megfordult, de abban a másodpercben elállt a lélegzete.

- Gyönyörű vagy. - mondta, miután szóhoz tudott jutni.

- Köszönöm. Aranyos vagy. - kuncogott.

- De nem fogsz így fázni? - aggódott Kimi.

- Nem. Tekintve, hogy kocsival vagy, és még kabátot is veszek fel, és csak remélni tudom, hogy nem valami hideg helyre viszel. - nevetett.

- Mehetünk? - kérdezte Kimi, miután felsegítette a kabátot Jennire.

- Mehetünk.

20 perccel később már az étteremben vártak a pincér felbukkanására.

- Jó estét! Mit hozhatok?

- A hölgynek egy pezsgőt, nekem meg egy ásványvizet. Köszönjük.

- Értem. Amíg kihozom, válasszanak. - nyújtotta át az étlapot.

- És egyedül laksz abban a nagy házban? - kérdezte csodálkozva Kimi, mialatt az italaikra vártak.

- Jelenleg igen.

- Hogy hogy jelenleg?

- Még a barátommal vettük a lakást… csak… nem úgy alakultak a dolgok, ahogy szerettem volna, így most egyedül élek benne.

- Oh, sajnálom.

- Nem kell, nem vesztettem sokat. Sőt, nyertem egy nagy lakást. - nevetett.

Az este hátralévő részében kellemesen elbeszélgettek semleges, néha személyes dolgokról. Fél 11-re értek vissza Jenni háza elé.

- Köszönöm az estét. Nagyon jól éreztem magam. - adott egy puszit Kimi arcára Jenni.

- Örülök, hogy tetszet. Vigyázz magadra. Jó éjt.

- Kimi! Van már programod 27-ére?

- Még nem tudom. Miért?

- A lányok szerveztek nekem egy bulit a szülinapomra, és gondoltam… eljöhetnél.

- Akkor semmiféleképpen nem hagyom ki.

- Remélem is. Akkor a részletekért még hívlak. Jó éjszakát.

- Neked is. Szia.

- Szia.

Az elkövetkező 2 hét mind a kettejüknek mozgalmasra sikeredett, de nem fejeltették el egymást, sűrűn beszéltek telefonon. Kimi közben megvette Jenni ajándékát is, ha már szülinapi partyra megy.

2 nappal a buli előtt Kimi épp a hálószobájából támolygott ki, mikor megcsörrent a telefonja, ami Jenni nevét írta ki.

- Szia. - vette fel egy picit éberebben Kimi.

- Jó reggelt. Csak azért hívlak, hogy megvan a buli ideje és helye. Turkuban lesz, a kikötőben, a folyó mentén, és este 8-kor kezdődik.

- Jól hangzik, de honnan fogom tudni, melyik az a hajó.

- Meg fogod ismerni, ne aggódj. - mosolygott a lány.

- Akkor ott találkozunk. Örülök, hogy hívtál.

- Várlak. Szia.

- Szia.