M

�r egy h�t telt el Spanyolorsz�g �ta. Csak �gy eml�tem, sajnos m�g mindig k�ptelen vagyok kimondani, hogy Nico elhagyott. Kimivel szerencs�re besz�ltem p�rszor, nagyon rendes t�le, hogy �rdekli, mi van velem. A l�nyok is tartj�k bennem a lelket, de nagyon neh�z. Nincs perc, hogy ne gondoln�k r�, �s ne k�rdezn�m: Mi�rt? Vajon mit csin�lhat most? Kivel vigasztal�dik?  Olyan �ress�g van bennem. T�nyleg nem tudta elhinni hogy nem volt k�zt�nk semmi, vagy nem is �rdekelte? M�rt nem? Hisz p�r �r�ja m�g olyan szerelmes volt. Nem �rtem, � a vil�g legnagyobb rejt�lye.

Egyre n�tt bennem az elhat�roz�s, hogy nem hagyhatom csak �gy kis�t�lni az �letemb�l. Nem, ezt nem tehetem! Nem ez�rt hagytam ott L�rincet, �s az esk�v�t. Meg kell pr�b�lnom besz�lni vele. Legal�bb m�g egyszer l�thassam, mert elepedek �rte.

Telefon�ltam �s helyet foglaltattam a szombati, belgiumi j�ratra.

Elb�cs�ztam mindenkit�l, majd egyed�l mentem a rept�rre. Hossz�, �s f�raszt� volt az �t, de szerencs�re b�rtam aludni, �gy nem j�rt v�gig az agyam.

El�g hideg id� fogadott mikor lesz�lltam a g�pr�l. Rem�ltem, hogy lesz, aki felmeleg�tse kih�lt sz�vemet, legal�bbis egy valakit rem�ltem.

M�g Kiminek se sz�ltam, hogy j�v�k.

Egyenesen a sz�llod�ba mentem. Csak a szob�mb�l telefon�ltam Kiminek. � r�gt�n j�nni akart megl�togatni.

R�besz�ltem, hogy ink�bb 7 k�r�l j�jj�n, had pihenjek addig. Pontban 7-kor kopogtak.

-         Pontos vagy!- �llap�tottam meg.

-         Szia, �r�l�k, hogy itt vagy!- azzal adott k�t puszit.

Beljebb tess�keltem. Most nem fogadott el alkoholt, ink�bb almal�t ivott.

-         Mi ez a v�ltoz�s?- k�rdeztem csod�lkozva.

-         Semmi. De ink�bb besz�lj�k r�lad.

-         H�t nem vagyok j� t�ma. De adtam magamnak egy es�lyt m�g, h�tha helyre r�z�dott az�ta Nico.

-         Rem�lj�k, mert nem akarlak ilyen szomor�nak l�tni!

-         Nekem se ez a v�gyam.

-         Mikor akarsz vele besz�lni?

-         Holnap d�lut�n, csak nem tudom, mikor h�vjam fel, vagy csak �ll�tsak be hozz� v�ratlanul?- k�rdeztem tan�cstalanul.

-         A v�ratlan betoppan�st nem aj�nlom, l�tod mire vezetett Nico-n�l.

-         Ez igaz, itt maradsz, m�g felh�vom? �gy k�nnyebb lenne.

-         Ok�, akkor t�rcs�zd!

Kics�ng�tt a telefon. Nico volt a vonalban, alig b�rtam megsz�lalni:

-         Szia, V�nusz vagyok, k�rlek, ne tedd le!

-         Szia, mit akarsz?- k�rdezte semleges hangon.

-         Besz�lni szeretn�k veled, �s k�rlek ennyi lehet�s�get adj nekem!

-         J�l van.- egyezett bele.- Holnap futam ut�n �rek csak r�.

-         Nekem j�. �s hol?

-         A sz�llod�nk �tterm�ben 4-kor.

-         Ok�, �s hol a sz�llod�tok?

-         Azt hittem tudod.

-         Most �rkeztem p�r �r�ja, �s senki nem tudta hogy j�v�k.

-         �rtem, „Blak Ground”-ban vagyunk.

-         Rendben, �s sok sikert!

-         Helo.

Nem lett jobb kedvem a Nicoval val� besz�lget�s ut�n. Mit is v�rtam. B�r legal�bb kaptam es�lyt t�le. Rem�lem, jutunk is valamire. Ha nem, akkor fogalmam sincs, mit tudn�k m�g tenni. Lehet, hogy akkor tov�bb kell l�pnem. De hogyan? Mikor minden �jjel vele �lmodok, �s �jra�lem az egy�tt t�lt�tt id�t. Nem tudom n�lk�le elk�pzelni az �letet. Ez a k�t h�t is olyan szomor�an telt. Semmihez se volt kedvem, most sincs, csak �l�k �s n�zek magam el� legt�bbsz�r.

Kimi csendben v�rt, m�g „visszat�rtem” a val�s�gba.

-         Na?- k�rdezte k�v�ncsian.

-         Jobb a semmin�l. Holnap d�lut�n tal�lkozunk a sz�llod�juk �tterm�ben.

-         �s hogy besz�lt veled?

-         Norm�lisan, de �rzelemmentesen. Sajnos.

-         Tal�n ha megl�t.- v�gasztalt Kimi.

-         ���, nem hiszem, hogy olyan sz�p l�tv�ny vagyok ilyen elgy�t�rten.

-         A sz�ps�g bel�lr�l fakad.- b�lcselkedett.

Nem volt er�m vit�ba sz�llni vele.

-         Sajnos mennem kell.- kezdte.

-         Akkor majd �sszefutunk.- v�laszoltam.

-         Az�rt rem�lem, legal�bb hagysz �zenetet, hogy mi van veletek.

-         Persze.

-         Akkor szor�tok.

-         �n is neked.

-         Szia.- k�sz�nt el Kimi.