34. rész - Lányok
2009.08.21. 13:36
urcsa volt egyedül ébredni az ágyban, de ez is kell néha. 11-kor ébredtem. Kettőkor volt a futam, így nyugodtan készülődhettem. Kimit nem mertem keresni, nehogy zavarjak. Egyszer csak egy cédulára lettem figyelmes a közös ajtónknál. Felvettem. „Gyere át nyugodtan, ha felébredtél.” –állt rajta a szöveg.
- Nagyon ötletes!- futott át az agyamon.
Miután úgy éreztem a nagyvilág előtt is megjeleníthető a külsőm, kopogtam Kimi ajtaján (persze a folyosó felölin).
- Jó reggelt!- köszöntöttem,- Rég ébren vagy?- kérdeztem, miközben beljebb mentem.
Meglepetten láttam, hogy nincs egyedül. Próbáltam leplezni ezt.
- Jó reggelt neked is, bocsi hogy nem szóltam mire készülök.- mentegetőzött.
- Semmi gond.- válaszoltam.
- Jó akkor ő itt Gill.- mutatott a mellette álló fiatal lányra.
Hosszú, hullámos szőke haja volt. Kislányos, szinte már babás arca, és kék szeme volt. Hozzá nagyon lányosan öltözködött. Hosszú, apró virágos nyári ruhát, és magas sarkú szandált viselt. Totál az ellentétem volt.
- Gill, ő pedig Vénusz, a legjobb barátom.
- Szia- köszöntünk egyszerre.
- Jössz a futamra?- kérdeztem tőle.
- Igen, szeretnék, csak nincs kivel.
Kérdőn néztem Kimire.
- Igen, szeretnék egy szívességet kérni tőled, ha lehetne, mennétek együtt?- kérdezte komolyan.
- Részemről oké.- válaszoltam beleegyezve,- legalább én se fogok unatkozni.- állapítottam meg.
- Köszi, rendes tőled.- hálálkodott Gill.
- Szívesen, asszem fogunk még egy párszor találkozni.
- Reméljük.- tette hozzá Gill csendesen.
- Srácok mennem kell, még ezer dolgom van, de jelentkezem, ha mehetünk.
- Inkább átküldöm Gillt, mert én korábban megyek.- mondta Kimi.
- Rendben. Legyetek jók!- köszöntem el tőlük.
Na ennyit az üzengetősdiről. Mikor visszaértem a szobámba csörgött a telefonom. Sebastian keresett. Már nagyon hiányzok neki, vontam le a következtetést a beszélgetésünkből. Reméltem azért a versenyre is tud koncentrálni.
Aztán úgy eltelt az idő, hogy egyszer csak jött Gill.
Kicsit zavarban voltunk, kerültük a Kimivel és velünk kapcsolatos dolgokat. Beszélgettünk a gyerekkorunkról, mit jelent számunkra forma 1, érdekes, hogy neki is volt rajongott pilótája, és az nem Kimi volt, hanem Nick. Ennek biztos örülne Nick, ha hallaná.
Aztán taxival mentünk a pályára.
A boxutcába vettük az irányt, először Sebastian esett „útba”. Gill nem akart zavarni, így inkább kint várt. Hát nem tétlenkedett, mert mikor visszamentem Sebastiannal, már Nick társaságában volt. Zavartan nézett rám.
- Á, látom, rátaláltál. Akkor már nem kell bemutatnom.
Ő csak zavartan mosolygott.
- Ja, majd elfelejtettem, Gill ő Sebastian, Sebastian ő Gill, Kimi barátnője.
- Szia!- fogott kezet vele.
Milyen diplomatikus, gondoltam.
- Sajnos lányok mennünk kell.- mondta Sebastian kedvetlenül.
- Kár, akkor szorítunk nektek.- mondtam és megcsókoltam.
Ő csak mosolygott, a csók után.
- Sziasztok!- köszöntünk el.
- Örültem a találkozásnak!- kiabált még utánunk Nick.
- Látom levetted a lábáról.- állapítottam meg mikor már arrébb értünk.
- Ugyan már, biztos csak udvarias akart lenni.- vélekedett Gill.
- Én se most jöttem le a falvédőről.- mondtam egy mosoly kíséretében.
- Jól van, nem vitatkozom, majd elválik.
Észrevettük Kimit, aki jókedvű lett, mikor meglátott minket.
- Sziasztok!- örvendezett.
- Szia!- köszöntünk egyszerre.
Kettesben hagytam őket és visszamentem a helyünkre.
Továbbra is jó napunk volt, mert Kimi győzött, Sebastian a nyolcadik lett. Alig vártuk, hogy újra találkozhassunk a „hőseinkkel”. Egész jó fej volt ez a csaj, vevő volt a poénjaimra, és néha ő is meglepett a beszólásaival. A legjobban akkor döbbentem le, mikor meglátta Nicot, akinek úgy látszik szokásává vált a bámulás, Gill így kommentálta az esetet:
„Ez a Nico az életben 1000-szer magabiztosabb, mint a képeken, csak sajnos az önteltsége is szemmel látható.”
- Mért mondod ezt?- kérdeztem naivan.
- Nem hiszem, hogy neked kéne bemutatnom. – válaszolta Gill.
- Akkor tudsz róla.- állapítottam meg.
- Igen, de a részleteket nem.
- Nem untatlak vele. És örülök végre, hogy tudok úgy létezni, hogy ne jöjjön rám a kézremegés, ha meglátom.
- Sajnálom.- mondta erre Gill.
- Rosszul választottam, ennyi.
- Jó akkor siessünk, nehogy itt hagyjanak minket!- siettetett Gill.
- Azt próbálják meg!- mondtam fenyegetőn.
Már messziről kiszúrtuk a fiúkat, elköszöntem Gill-től és elváltak útjaink.
- Végre!!!- lelkesedett Seb, és hogy nyomatékosítsa örömét, felkapott és forgott velem egy kicsit.
- Gratulálok!- mondtam vigyorogva.
- Köszi, akkor ma mehetünk bulizni?- kérdezte rögtön.
- Persze, ma bármi lehet…
- Szavadon foglak!- figyelmeztetett.
Mosolyogva álltunk egymással szemben, és néztük egymást elmélyülten. Lassan közelített ajkaival és nagyon gyengéden csókolt meg.
- Elolvadok tőled…- mondtam átszellemülten.
- Azt, majd később!- kérte.- Gyere, menjünk!
Beszálltunk a kocsiba.
- Van még programod, mármint hivatalos?- kérdeztem tőle.
- Szabad vagyok, a következő edzésig.- mondta derűsen.
- Szóval ezért vagy ilyen lelkes.- állapítottam meg.
- Bizony. Egyébként milyen csaj ez a Gill, ugye így hívják?
- Igen, Gill- ismételtem,- és rendes, mármint idáig úgy vettem észre.- válaszoltam elgondolkodva.
- És bővebben?
- Mit akarsz tudni?
- Ha már így rákérdeztél: szeretném tudni mennyire „kavarós csaj”.
- Nem jellemző. Viszont eleinte visszahúzódó, de ha nyeregben érzi magát szórakoztató csaj, aki tisztában van az értékeivel, talán a hibáival kevésbé. Na de ez csak az én véleményem, lehet, hogy másnak nem jön be a csaj, vagy más képet alkot róla.
- Hát ez alapos volt.- állapította meg Sebastian.- Gondolom egész idő alatt ezt fogalmaztad…- kötözködött.
- Ha nem mondtam volna még, cikkeket írok egy újságnak.- próbáltam lekörözni.
- És pont a volt pasi és új nője témában?- provokált tovább.
- Gonosz vagy!- méltatlankodtam.
- Ugyan, a tényen semmi pozitív tulajdonsága nem változtat.- tette hozzá.
- Milyen tényen?- kérdeztem csodálkozva.
- Azon, hogy elég volt pár órára eltűnnöd, ez a nő pedig rögtön befeküdt Kimi ágyába.- mondta kicsit ingerülten.
- Azért ne felejtsd el kedves Seb, hogy nagyjából én is ugyanezt tettem.- mondtam komoran.
- Lehet, hogy elfogult vagyok, de tudom, hogy ha minden rendben lett volna köztetek nem lett volna semmi köztünk.- válaszolta határozottan.
- Ebben igazad van.- értettem vele egyet.- Akkor mi az ítélet?- kérdeztem tőle.
- Betartjuk a három lépés távolságot.- zárta le a témát.
- Oké, akkor ezt lezártuk.- helyeseltem.
Végre visszaértünk a szállodába.
- Feljössz hozzám?- kérdezte kisfiús mosolyával.
- Csak azért, mert még nem láttam a szobád.
- Persze.
- Menjünk már!- követeltem.
Felértünk a lifttel. Jobbra fordultunk a folyosón.
- Ez Nick szobája.- mutatott az egyik ajtóra.
- Jó és ezt mért kell nekem tudni?- kérdeztem csodálkozva.
- Gondoltam, ha a kis barátnőd meggondolná magát…- válaszolta ironikus mosollyal.
- Már az én kis barátnőm?- kérdeztem felháborodottan,- Na mindjárt nem megyek sehova!
- Jól van, visszavonom, felejtsd el!- kérte gyorsan.
- Na azért.- fenyegettem.
- Öröm veled társalogni.- tette hozzá.
- Látom, nem akarod igazán, hogy eljussunk a szobádig, nem tudod, mit hagysz ki. – válaszoltam.
- Jól van, ne morgolódj, csak jó kedvem van és ilyenkor szeretek kötözködni.- magyarázta.
- Értem, de akkor én se foglak „kímélni”.
- Elviselem. Na ez az én szobám, a következő Bourdes-jé. Ezt meg nem azért mondtam,csak hogy nehogy összekeverd.
- Nem fogom, az tuti.- jegyeztem meg.
Kinyitotta az ajtót és maga után húzott. Szép tágas szoba volt, de a rend itt se volt túlzásba víve. Tipikus egyedülálló pasi szoba volt. Persze Kimiéhez képest rend volt benne.
- Kérsz kávét?- kérdezte.
- Igen.
- Hát, akkor főznöd kell.- jelentette ki.
- Észbontó vagy. Mást is kérhetek?- kérdeztem azért meg.
- Persze, van alkohol és üdítő is.
- Red bullt kérek.- mondtam határozottan.
- Főzzek kávét?- kérdezte azért meg.
- Hagyd csak, majd megcsinálom.- válaszoltam, már majdnem kimondtam, hogy Kiminél is főztem kávét, de időben észbe kaptam. Hiába azért, kellett egy kis idő hogy túl legyek rajta, hiába voltunk a legjobb haverok.
- Jól van, de nincs harag, ugye?
- Nincs.- válaszoltam.
- Tessék.- nyújtotta át a red bull-os dobozt.
- Köszi.
Leültem az egyik fotelba, kinyitottam a dobozt, belekortyoltam. Sebastian elmerengve nézett. Felvontam a szemöldököm.
- Lennék a doboz helyében…- mondta vágyakozva.
Nem válaszoltam, csak kinyújtottam a kezem feléje. Megfogtam a kezét, magamhoz húztam. Megállt a fotel előtt, velem szemben és lehajolt hozzám. Szenvedélyes csókja feledtette minden más igényem, és már csak őt kívántam. Beletúrtam puha és dús hajába. Ügyesen, a csókolózást abba nem hagyva cseréltünk helyet a fotelban, vagyis én ültem vele szemben az ő ölében. Vágyakozó tekintettel nézett rám, ahogy abbahagytuk a csókot. Vágyához nem fért kétség. Gombolni kezdtem az ingjét, és közben gyengéden simogattam szabaddá váló felsőtestét. Becsukta a szemét és hátradőlt, átadta magát az érzésnek. Fölé hajoltam, majd csókokkal borítottam izmos testét. Kezem a nadrágja övéhez tévedt, megremegett, majd felpattant velem együtt a fotelból és az ágyhoz vitt. Óvatosan fektetett hanyatt az ágyon, miközben megszabadult feleslegessé vált farmerjától. Majd igyekezett behozni a lemaradást, ügyesen szabadított meg a felsőmtől, minden érintése szinte áramütésként ért… szenvedélyesen csókolta a testem, én légszomjjal küszködtem… annyira felkavaró és vágykeltő volt. Észrevette, hogy rendszertelenül veszem a levegőt, majd a fülembe suttogta kérdését, hogy jól vagyok-e. Én csak szorosabban fogtam a kezét, de nem bírtam megszólalni. Magához húzta a testem és felült velem, szenvedéllyel a szemében nézett rám, lassan mély levegőt vettem és sóhajtottam egyet.
- Srác még ilyen hatással nem volt rám.- mondtam nem nézve a szemébe.
- Az jóóó…
Felemeltem a fejem, két kezembe vettem az arcát és megcsókoltam, gyengéden harapdálta ajkaim és én is az övét, ez nagyon érzékivé tette az együttlétünket. Egyre lejjebb haladt a csókokkal, szinte testem minden részét elborította csókokkal, én egyre nyugtalanabbul mozogtam az ágyon, mert szinte elviselhetetlenül jó érzés volt az ajkai érintése. Nem hagytam, hogy teljesen kibontakozzon, inkább föléje kerültem, most én fogtam össze két kezét a feje fölött. Egy pillanatra megálltam és a szemébe néztem. Láttam, hogy már csak a vágy és a szenvedély vezérli… szenvedélyesen csókoltam a testét lefelé haladva, valahol a távolban hallottam a tiltakozását, de nem foglalkoztam vele, csak csókoltam és simogattam, olyan gyengéden, ahogy ő tette velem. De egy pillanat alatt fordított a helyzeten és fölém került, egyre hevesebbek voltak a csókjai, és egyre szorosabban fonódott össze a testünk…
|