M

�r d�l volt mire kik�sz�l�dtam az �gyb�l. Hi�nyzott Sebastian �s a csipkel�d�sei. �s Kimi is, csak �gy.

Anyuval v�s�rolni mentem, majd d�lut�nra megbesz�lt�k a l�nyokkal, hogy �sszej�v�nk Gerd�n�l, mert volt mit megbesz�lni.

Mik�zben k�sz�l�dtem, Kimi h�vott telefonon.

-         Szia!-lelkesedtem.

-         Hallom j� kedved van.

-         Igen, a l�nyokkal tal�lkozunk nemsok�ra. Veled mi a helyzet?

-         Pihenek, de most sz� szerint.

-         R�d f�r, �n is csak d�lben keltem.

-         Hogy viseled a t�voll�t�t?- k�rdezte.

-         A h�v�s�t v�rom eg�sz nap, �s ez lelkes�t.

-         Rendben, maradjon is �gy!- k�rte.

-         Akkor tov�bbi j� pihen�st, j� volt hallani a hangod!

-         �n is �r�l�k, hogy besz�lt�nk. Ja �s puszilom Gerd�t.

Ez a mondata kiss� meglepett.

-         Azt hittem nem �rdekelt.- mondtam megr�k�ny�dve.

-         Nem minden szempontb�l…

-         ���. Na l�gy j�! �s �tadom neki!

-         K�szi, szia.

Na siet�sre fogtam a k�sz�l�d�st, �s �pp id�re �rtem Gerd�hoz.

-         Pontos, mint mindig.- mondta Gerda az �r�j�t n�zve.

Kapott k�t, �s �jabb kett� puszit. K�rd�n n�zett r�m.

-         A m�sik kett�t Kimi k�ldte.

Sz�lni se tudott a d�bbenett�l. Mikor m�r a szob�j�ban voltunk akkor kezdte firtatni a dolgot.

-         De m�rt k�ldte?- k�rdezte �rtetlen�l.

-         Azt nem mondta, de szerintem lelkiismeret furdal�sa van. Tudod, mostan�ban el�l�pett az �rangyalomm�, �s ez nem t�lz�s.

-         Na mes�lj!- k�rt�k a l�nyok k�rusban.

El�sz�r �tadtam, a kis aj�nd�kaimat nekik, amit a villa Reale-n�l tett l�togat�skor vettem nekik. Meghat�dtak, hogy gondoltam r�juk.

Belekezdtem a t�rt�netembe. A v�g�n m�r egy�tt s�rtunk. Gyorsan eltelt a d�lut�n �s azon kaptam magam, hogy Sebastian h�v.

Majd a k�vetkez� est�ken is h�vott. A l�nyokkal is tartottam a kapcsolatot �s ez sokat seg�tett. V�gre el�rkezett az indul�s el�tti este.

Boldogan pakol�sztam �s igyekeztem min�l kevesebb cuccot vinni. B�r nem nagyon sikeredett. Boldogan �s mosolyogva aludtam el. M�snap, mint egy bolydult m�hkas rohang�ltam, �s csak a rep�l�n �lve „eresztettem le” magam egy kicsit. Sebastian a rept�ren v�rt Szingapurban. M�s kult�ra volt, mint az eddig l�tottak. K�l�n�s �s idegen volt a sz�momra, de nekem csak Sebastian sz�m�tott. Boldogan ugrottam a nyak�ba, szinte fell�ktem, mert nem sz�m�tott ekkora lend�letre t�lem.

-         Ennyire hi�nyoztam?- k�rdezte csod�lkozva.

-         Tudod te h�ny napot voltunk egym�s n�lk�l?- k�rdeztem szemreh�ny�an.

-         14-et.- v�gta r�.

-         Akkor nincs mit magyar�znom.

V�lasza egy cs�k volt. Izgat�bb volt, mint valaha. �tkaroltuk egym�st �s a csomagok�rt indultunk.

Alig v�rtam hogy a sz�llod�ba �rj�nk, a k�z�s szob�ba. Szenved�lyesen cs�koltam �s kezdtem megszabad�tani a ruh�it�l.

-         L�tom, nem pocs�kolod az id�t.- mondta meglep�dve.

-         Sok mindent kell bep�tolni, v�laszoltam a nyak�t puszilgatva.

-         Nem is �rdekel, hogy van-e elfoglalts�gom?- k�rdezett tov�bb.

-         M�rt van?- k�rdeztem hanyagul.

-         Nincs.- v�laszolta.

-         Akkor?- k�rdeztem abbahagyva a cs�kot.

� csak mosolygott.

- Ne csin�ld ezt!- k�rtem.

- Mit?

- M�rt „b�ntetsz”?

- Nem is, csak j� n�zni, amit csin�lsz.

- De tenni nem lenne jobb?- k�rdeztem k�v�ncsian.

V�lasza egy szenved�lyes cs�k volt. Kezdett � is belelkes�lni, �s m�r nem kellett noszogatni, ink�bb kicsit f�kezni a hevess�g�t… h��� ennyi energi�t!

-         Nem engedem Red bullt inni- futott �t az agyamon.

J�les� f�rads�ggal d�lt�nk le az �gyra. L�tszott rajta, hogy mindent beleadott ebbe az egy�ttl�tbe. B�r egy kis gondolat mocorgott az agyam legm�lyebb zug�ba, kiss� olyannak t�nt, mintha t�bb� nem lehetn�nk egy�tt. Gyorsan m�s fel� tereltem a gondolatomat. Kimi telefonja hozott vissza a val�s�gba. Felaj�nlotta, hogy vacsizzunk n�gyesben. Sebatiannak se volt kifog�sa ellene. Addig volt n�h�ny �r�nk, de Sebastiannak m�g k�telezetts�ge volt, �gy egyed�l hagyott, de �g�rte siet vissza.

Az egyed�ll�tet, az internet b�ng�sz�s�vel pr�b�ltam cs�kkenteni.

Egy ismer�s k�pre lettem figyelmes. Szem�ld�k r�ncolva olvastam a cikket. Sebastianr�l sz�lt. Az �llt benne, hogy �sszej�tt a volt bar�tn�j�vel, mert f�lre�rthetetlen helyzetben fot�zt�k �ket egy sz�rakoz� helyen.

 Nem akartam elhinni. Hisz sose volt sehol bulizni, az �ll�t�sa szerint. Mi t�rt�nt? M�rt nem mondott igazat? T�nyleg �sszej�tt vele?

Friss k�p lehetett, mert a haja hossza �s fazonja is stimmelt. � a harmadik sr�c, akit elvesz�tek? Mer�lt fel bennem. Nem, azt nem �ln�m t�l! M�r �gy is olyan sok f�jdalom volt bennem… M�rt? M�rt? M�rt? K�rdeztem magamt�l. Most jutott eszembe a gondolatom, meg�reztem volna… beleborzongtam. H�t ez�rt? Vil�gosodtam meg… Mit rontottam el?

 Nem �rtettem �s nem volt v�lasz, nem volt, aki megmondja, m�g Kimi se, csak a k�zhelyekkel j�tt mindig.

S�rni kezdtem. F�jt minden l�legzetv�tel, f�jt a gondolat, az eml�kek… nem akartam m�r semmit az �lett�l �s kezdtem elhinni, hogy nincs jogom boldognak lenni. Elvesz�tettem azt a h�rom embert, akit a sz�vembe z�rtam, �s b�rmit tettek is m�g mindig ott voltak mindh�rman. Nem tudom ki�zni �ket �s a gondolatot a fejemb�l, hogy egyiknek se kellek.

Idegen gondolat kezdett k�rvonalaz�dni a fejemben: ha nem kellek senkinek, nem is kell itt lennem, m�rt ne szabad�tan�m meg a lelkem �s a testem a szenved�st�l? A kezem �jra remegni kezdett. Kerestem egy kis alkoholt, az legal�bb tomp�tja az �rz�seket �s tal�n nem fog f�jni annyira.

Elkeseredetten �ltem a f�ld�n, �s n�ztem magam el�. M�r nem voltam ugyanaz a l�ny, aki felsz�llt a rep�l�g�pre, aki hitt �s b�zott a szerelemben, �s abban hogy boldog lehet…

M�r nem hittem �s nem bizakodtam. �reztem, kezdi elhagyni az �leter� a testem, de m�g annyi er� volt bennem, hogy al��rjam a levelet, ami nekik sz�lt. Megsz�nt a k�lvil�g sz�momra, csak a csend �s a nyugalom volt minden�tt.

8

 �r�ra �rtem a sz�llod�ba vissza. M�g volt f�l �r�m a vacsor�ig. Rem�ltem nem ny�lik hossz�ra, mert szerettem volna minden percet ki�lvezni, amit V�nusszal kettesben t�lthetek. Ilyen gondolatokkal nyitottam be a szob�ba. Megb�nultam a l�tv�nyt�l… percekig nem b�rtam mozdulni, mert az agyam nem akarta felfogni a l�tottakat.

- Ez nem lehet, ilyen nem t�rt�nhet meg!- mondtam zavarodottan, �s a k�nnyeimmel k�szk�dtem. Odarohantam a hatalmas v�rt�cs�ban fekv� V�nuszhoz. Olyan hideg volt a teste… remeg� k�zzel t�rcs�ztam a ment�ket, majd az �lembe fektettem, �s szabadj�ra engedtem a k�nnyeimet.

- M�rt tetted? V�nusz, ne hagyj itt! Mindent megadok neked, csak gyere vissza! Mi volt a baj?

G�rcs�sen szor�tottam magamhoz. 

�gy tal�ltak r�nk a ment�s�k… arr�bb vittek �s tett�k, amit tenni�k kellett, n�ha k�rdeztek, de nem nagyon fogtam fel mit, csak arra koncentr�ltam, hogy nyissa ki a szem�t �s n�zzen r�m v�gre.

M�r a hord�gyra tett�k, mikor meg mertem k�rdezni:

-         Ugye t�l�li?- k�rdeztem er�tlen�l.

-         Mindent megtesz�nk.- volt a kit�r� v�lasza a ment�snek.

-         Vele mehetek?- k�rdeztem, �s k�ny�r�gve n�ztem r�.

-         Meg kell v�rnia a rend�r�ket.- magyar�zta a ment�s.

-         De k�rem!- esdekeltem.

-         A k�zponti k�rh�zba vissz�k.- mondta egy�tt�rz�n.

Nem mondott semmit, csak elindultak a szeretett l�nnyal. �sszeomlottam. Az arcomat a kezembe temettem, �s zokogni kezdtem. Nem �rdekelt ki l�t �s ki nem, nem �rdekelt, csak az, hogy V�nusz t�l�lje, mert ha nem… egy furcsa �rz�s vez�relt a laptophoz, ami be volt kapcsolva. Vil�goss� v�lt minden… �s sajnos nem mondhattam, hogy csak f�lre�rt�s volt.

Olt�ri marh�nak �reztem magam, �s nem �rtettem m�rt tettem, hisz olyan j� volt vele minden, nem �rdemelte meg! �s ha tudom, hogy ez t�rt�nik, soha de soha… nem tudtam tov�bb gondolni, mert megakadt a szemem egy pap�rlapon, mely a f�ld�n hevert. Egy lev�l volt, k�zzel �rva. Beleolvastam:

„Kedves Sebastian, Kimi �s Nico!

Sose eml�tettem m�g �gy egym�s ut�n ezt a h�rom nevet. De lehet, hogy t�bbet nem is fogom. B�cs�zni k�sz�l�k, de nem a sz� �ltal�nos �rtelm�ben, mert ez az utaz�s hosszabb �s m�lyebb lesz…”

Nem b�rtam olvasni, mert k�nnyek sz�ktek a szemembe.

-         �risten, hogy lehett�nk ilyen marh�k?- k�rdeztem magamt�l, �s m�r t�bbes sz�mban gondolkodtam. Er�t vettem magamon �s tov�bb olvastam:

„…m�lyebb, mint b�rmelyik m�s. Nem tudtam meg�rteni a mi�rtet, hogy m�rt vesz�tettem el mind h�rm�tokat. Hisz szerettelek titeket �s m�g most is szeretlek, de ti ezt nem �rtett�tek meg, nem �rtett�tek hogy milyen az ha szeretek valakit.

 Nico! Sajn�lom, hogy csal�d�st okoztam neked, �s hidd el, tudom milyen �rz�s csal�dni abban, akit szeretsz. K�rlek, bocs�ss meg nekem, mert �n is megbocs�tottam neked.

Kimi! Veled voltam a leghosszabb ideig, �s nem csak, mint bar�t, de te volt�l az �n �rangyalom, de most m�snak, m�shol nagyobb sz�ks�ge van r�d, mint nekem. K�rlek, maradj meg mindig ilyennek, amilyen most vagy!

Kicsi K�ly�k!...”

El�t�dultak az eml�kek, rettenetesen f�jt. A villa Realy-ban akart k�ly�knek h�vni, de sosem h�vott �gy…b�rcsak megtette volna, b�rcsak k�ly�knek h�vna, csak lenne itt velem!

Tov�bb olvastam:

„…Tudom sose h�vtalak �gy. De m�r k�s�. Nem �rtem m�rt tetted, nem �rtettem a diszk�ban t�rt�nteket sem… Mi volt a baj velem? Tudom, ha ezt a levelet olvasod, m�r nem tudok v�laszt kapni r�. Az utols� egy�ttl�tkor meg�reztem, hogy titkolsz valamit, mert �gy �lelt�l �s cs�kolt�l, mintha ez lett volna az utols�. Ugye szak�tani akart�l velem, csak nem tudtad, hogy mond el? Nem baj, megoldottam helyetted.

Szeretn�m, ha tudn�tok, nem neheztelek senkire, ez volt a sorsom �s beteljes�tettem. K�v�nom, hogy helyettem is tal�lj�tok meg a boldogs�got!

 Ui.: Ha lehet ilyet �rni, �s v�letlen�l itt maradn�k az �l�k k�zt, szeretn�k egyetlen es�lyt adni, egyetlen sr�cnak… annak, aki ott lesz mellettem, ha fel�bredek. Ez most a ti d�nt�setek, �s v�gre nem nekem kell cipelnem a d�nt�s terh�t.

El nem m�l� szeretettel: Niconak, Kiminek �s a kicsi K�ly�knek

V�nusz”

Sokkolt a lev�l. Nem tudtam, mit tegyek, csak �lltam �s n�ztem magam el�. Azt k�rtem Istent�l, hogy mentse meg �t. Min�l el�bb tudni akartam mi van vele, �gy felh�vtam a k�rh�zat.

�veges tekintettel meredtem a semmibe, �l, de nincs mag�n�l, �s ki tudja meddig lesz �gy. Magamat okoltam a t�rt�ntek�rt, ha nem hagyom mag�ra, akkor megmenthettem volna, de ki tudja meddig. �jra t�rcs�ztam. Musz�j volt kimennem a folyos�ra, mert az a rengeteg v�r l�tv�nya csak azt juttatta eszembe, hogy elvesz�thetem.

Kimit h�vtam. Csak annyit mondtam, hogy baj van, �s azonnal j�jj�n, �s k�rtem h�vja Nicot is b�rhol is van, �s ne k�rdezzen semmit.

5 perc m�lva szinte egyszerre �rtek oda. Sz� n�lk�l ny�jtottam �t a levelet. �rtetlen�l n�ztek r�m, nem �rtett�k m�rt v�res a ruh�m �s a kezem, de nem tudtam megsz�lalni. Kimi kezdte olvasni el�sz�r a levelet, a v�g�re � is �veges tekintettel n�zett maga el�. Nicot is meg�rintette a lev�l.

- Ez ugye nem t�rt�nt meg?- k�rdezte �vatosan Nico.

- De.- csak ennyit b�rtam mondani neki.

- Hol van most?- k�rdezte f�lelemmel a szem�ben Kimi.

- K�rh�zban.

- Bemehet�nk hozz�?- folytatta a k�rdez�sk�d�st.

- Nem, meg kell v�rni a rend�r�ket.

- Csak nem gyan�s�tottak vagyunk?- k�rdezte �rtetlen�l Nico.

- Ez most nem sz�m�t, csak az, hogy � meggy�gyuljon.- mondta Kimi.

- Persze!- v�gta r� Nico is.

Meg�rkeztek a rend�r�k,lez�rt�k egy id�re a szob�t, �n csak �ltem a folyos�n �s n�ztem magam el�, nem �rdekelt mit csin�lnak, csak mellette akartam lenni. A k�t sr�c biztos l�tta a rossz �llapotom, mert p�r perc m�lva m�r �ton voltunk a k�rh�z fel�.

Csend telepedett a kocsira, nem tudtunk mit mondani egym�snak. R�gen j� bar�tok voltunk, de mi�ta felbukkant V�nusz… mindh�rman ugyanazt akartuk, V�nuszt, de egyik�nk se tudta hogyan. Kiminek siker�lt a legtov�bb mag�n�l tartani, de j�ttem �n, �s elrontottam mindent… magamat v�doltam, mert ha nem j�v�nk �ssze, egy csal�d�ssal kevesebb lett volna, �s tal�n ez megmenthette volna. Tal�n.

-         Csak magamra gondoltam �nz� m�d.- t�rte meg a csendet Nico.

�rtetlen�l n�zt�nk r� Kimivel.

-         M�gis megbocs�tott.- folytatta.

-         Annyi mindenen kereszt�l ment, �s tudott b�zni tov�bbra is…-mondta Kimi.

-         Tudtam mennyit csal�dott, �s hogy mennyire f�jt neki, m�gis csal�d�st okoztam, amit nem lehet megbocs�tani.- mondtam ki hangosan.

-         Te j� �g �gy besz�l�nk r�la, mint aki meghalt!- ki�ltott fel Nico.

L�tszott rajta, hogy �t is megviselte az eset, �s nem tud mit kezdeni a helyzettel. De erre senki nincs felk�sz�lve, csak �gy megt�rt�nik.

Be�rt�nk a k�rh�zba. Egy r�vid id�re bemehett�nk hozz�, �n mentem els�nek. Csukott szemmel fek�dt a k�rh�zi �gyon. Mindenfel� cs�vek l�gtak ki bel�le. Olyan kiszolg�ltatott volt, pedig n�h�ny �r�ja m�g… nem b�rtam tov�bb a l�tv�ny �s kirohantam a szob�b�l. Visszak�v�nkozott az eb�d… mikor vissza�rtem a mosd�b�l m�r mindketten a folyos�n voltak.

-         Meg k�ne besz�ln�nk valamit.- kezdte Kimi.- Sz�val, hogy mikor ki lesz mellette, ha egyet�rtetek ezzel, hogy kell lenni vele mindig valakinek.

-         �s mi lesz a k�r�s�vel?- vetettem fel.

-         Nem kell az �gya mellett lenni, csak itt kint.- mondta Kimi.- de ha m�r itt vagyunk meg k�ne besz�ln�nk ezt a dolgot.

-         Csak ne most!- k�rtem.

Ma �jjel Nico maradt bent n�la, d�nt�tt�k el, holnap d�lel�tt �n, d�lut�n Kimi �s �jszaka Nico.

„Elb�cs�ztunk” V�nuszt�l �s elindultunk vissza a sz�llod�ba.

Kimihez cuccoltam �t, mert nem tudtam volna megmaradni a szob�ban. Olyan tehetetlennek �reztem magam.

-         Nem k�ne felh�vni a sz�leit?- k�rdezte h�rtelen Kimi.

-         V�rjuk, meg m�g mag�hoz t�r.- aj�nlottam.

-         J�, de m�gis mennyi id� az? Mi van, ha agg�dni fognak �rte.- k�rdezte Kimi a tapasztalatai alapj�n.

-         N�lam lesz a telefonja, ha m�gis h�vn�k, elmondom nekik mi t�rt�nt vel�k, csak neh�z lesz, mert miattam tette.- mondtam lehangoltan.

-         Nem tudhatod, mikor hat�rozta el… lehet, hogy m�r akkor mikor velem volt.- mondta elgondolkodva Kimi.

-         Igaz, de ha nem csalom meg…

-         Az nem volt sz�p, b�rmi is vez�relt, de nem akarom tudni!

-         �rtem.- mondtam leszegett fejjel.

-          Ink�bb legyen n�lam a telefon.- mondta Kimi.

-         Rendben.- egyeztem bele.

Teltek az �r�k, de nem j�tt �lom a szem�nkre, csak b�multuk a t�v�t, hol Kimi, hol �n kapcsolgattam. Azt�n elaludhattunk, mert mikor eszm�ltem, m�r vil�gos volt. Gyorsan fel�lt�ztem, �s a k�rh�zba siettem. Az�rt k�rtem Kiminek �breszt�t telefonon. Nico �pp a k�v� aut�mat�n�l �llt. El�g lestrap�lt volt. Mikor mell� �rtem r�m n�zett. Nem is kellett mondania semmit, l�ttam a szemeiben, hogy nincs v�ltoz�s. Egy�tt�rz�n �leltem �t, majd visszak�ldtem a sz�llod�ba.

Sok�ig n�ztem az alv� l�nyt �s att�l f�ltem, hogy nem engem v�laszt. Pedig igaza volt, t�nyleg szak�tani akartam vele, de a t�rt�ntek r�d�bbentettek, mennyire szeretem �t. De m�r k�s� volt. Nem �rdemelt meg engem �s �n se �t. B�rcsak visszaford�thatn�m az id�t… �gy elm�lkedtem �r�kon �t, hol a padon �lve, hol �t n�zve az �vegen kereszt�l. Azt�n Kimi �rkezett meg. Nico is vele volt. Komolyak voltak, t�ls�gosan is.

-         Besz�ln�nk kell!- mondta hat�rozottan Kimi.

Lement�nk a b�f�be �s le�lt�nk az egyik asztalhoz.

-         El kell d�nten�nk ki lesz mellette…- kezdte Nico.

-         Tudom, de j� �tlet most?- k�rdeztem vonakodva.

Komolyan n�ztek r�m, �gy nem volt �rtelme ellenkeznem.

Megegyezt�nk, hogy mindenki fel�rja az �ltala v�lasztott sr�c nev�t, �s a v�g�n �sszesz�moljuk ki kapott t�bb cetlit. Nem tudtam mit tegyek, tudtam, hogy nem �rhatom magam, de a sz�vem m�st mondott, mint az eszem. Remeg� k�zzel fogtam a tollat, �s beletelt j� n�h�ny percbe, mire le�rtam a nevet. �n voltam az utols�, aki �sszehajtotta a pap�rt.

„Rangid�sk�nt” Kimi bontotta �s olvasta fel �ket.

-         Sebastian, Kimi, Kimi… - olvasta a neveket. Egy�rtelm� volt a v�laszt�s. N�m�n �lltunk fel az asztalt�l. Elk�sz�nt�nk.

Visszamentem, imm�ron egyed�l, a sz�llod�ba. Pr�b�ltam az el�ttem �ll� versenyre koncentr�ni, de az �nmarcangol�s nem hagyott nyugodni.

T�rcs�ztam a V�nusz telefonj�ban tal�lt telefonsz�mot. Az �desapja vette fel.

-         J� napot, Kimi Raikkonen vagyok, �s eln�z�st, hogy zavarom �n�ket, de besz�ln�nk kell.- mondtam kiss� akadozva.

-         Maga az a Kimi?- k�rdezte az apja kicsit komoran.

-         Igen.- v�laszoltam r�viden.

-         Mi besz�lni val�nk van?- k�rdezte semleges hangon.

-         A l�nyukr�l van sz�….

-         Mondja m�r!- t�relmetlenkedett.

-         K�rh�zban van.

-         Hogy??- k�rdezte hitetlenkedve.

-         Itt Sanghajban ker�lt k�rh�zba 3 napja �s m�g nem t�rt mag�hoz.

-         Mi t�rt�nt?- k�rdezte r�m�lten az apja.

-         Ezt ink�bb nem telefonon szeretn�m elmondani.

Csend k�vetkezett. Majd beleegyez�s. Megbesz�lt�k, hogy Sv�jcba egy mag�n klinik�ra viszik, mert ott tudok legt�bbet vele lenni. A sz�lei pedig odautaznak.