F

�ltem a tal�lkoz�t�l. V�nuszt m�r �thozt�k Sv�jcba, �n a k�rh�z fel� tartottam, tal�n m�r a sz�lei is ott voltak. A k�rh�z el�tt tal�lkoztam vel�k.

-         Nem �gy k�pzeltem a bemutatkoz�st.- mondta az anyja csal�dottan.

-         �n sem, illetve sehogy nem k�pzeltem.- magyar�ztam.

-         Hogy van? Mit tud r�la?- k�rdezte agg�dva az apja.

-         Az �llapota javul�, de m�g nem el�g er�s a szervezete, de tal�n napok m�lva…- mondtam bizakodva.

Bement�nk. A sz�lei most l�tt�k el�sz�r �gy a l�nyukat, nagyon �ssze voltak t�rve a l�tottak miatt.

-         Besz�lhetn�nk n�gyszemk�zt?- k�rdezte az anyja.

B�lintottam. P�r paddal arr�bb �lt�nk le.

-         Mi t�rt�nt pontosan? �s �szint�n!

-         Azon a bizonyos napon �rkezett Szingapurba, telefonon besz�lt�nk �s boldog volt, hogy Sebastiant �jra l�thatja. Azt�n p�r �ra m�lva felh�vtam, hogy van e kedv�k vel�nk vacsor�zni. F�l 9-re besz�lt�k meg. Azt�n mikor indulni k�sz�ltem, felh�vott Sebastian, hogy baj van �s sz�ljak Niconak is. M�st nem mondott. A t�bbi akkor der�lt ki mikor oda�rtem a szob�jukhoz. Meg akart halni…- neh�z volt ezt kimondani, de be kellett l�tnom, hogy komoly volt az elhat�roz�sa, nem csak r�nk akart ijeszteni.

-         M�rt?- k�rdezte k�nnyes szemmel az anya.

-         Nem tudhatjuk, illetve pontosan tudjuk. H�rm�nk miatt, a Sebastianr�l l�tott k�pek voltak az utols� csepp a poh�rban.

Nem sz�lt semmit az anyja �s �n se.

-         Szeretted �t?- k�rdezte h�rtelen.

-         M�g most is szeretem.- mondtam �szint�n.

-         Akkor vigy�zz r�!- k�rte �.

-         M�rt? M�rmint m�rt nem k�ld el a fen�be?- k�rdeztem meglep�dve.

-         Mert te volt�l mellette mindig, ha sz�ks�ge volt valakire.

-         De becsaptam �s elhagytam �t.

-         N�ha nehezen j�v�nk csak r� ki az igazi, �s rendszerint csak akkor mikor m�r k�s�.- b�lcselkedett.

-         Rem�lem m�g nem k�s�!

-         Maradj mellette!- k�rte b�cs�z�ul.

Bementem V�nuszhoz a szob�ba. Egyszem�lyes volt, �gy nem zavarta senki. N�ztem elmerengve, majd �vatosan megfogtam a kez�t. Elaludhattam, mert arra riadtam, hogy szor�t�st �rzek a kezemen. Kinyitottam a szemem. Csod�lkozva n�ztem a r�m mosolyg� l�nyra. Mintha tudta volna, hogy �n leszek itt mellette.

-         Tudtad?- k�rdeztem, amire �pp gondoltam.

� csak b�lintott. Sz�j�hoz emeltem a poharat, moh�n inni kezdett, majd nagyot s�hajtott.

- Ne haragudj!- mondta f�radtan.

- Ugyan m�r, te ne haragudj!- v�laszoltam.

M�st nem mondtunk egym�snak, csak hosszasan n�zt�k egym�st megk�nnyebb�lve, mosolyogva, h�l�san… majd s�rni kezdett.