N

em tudtam visszatartani a k�nnyeim, de itt a k�rh�zi �gyon megfogadtam ez volt az utols� hogy valaki s�rni l�t. Szorosan �lelt mag�hoz. Felr�mlettek az utols� percek, m�g magamn�l voltam, f�ltem, hogy k�s� lesz �s nem ment meg az �rangyalom. Nem hiszem, hogy � tal�lt meg, de � is kellett hozz�, hogy itt lehessek most.

-         A sz�leid is nagyon agg�dnak.- mondta Kimi, mikor elengedt�k egym�st.

-         Tudnak r�la?- k�rdeztem csal�dottan.

-         �n sz�ltam nekik…

-         M�rt?- k�rdeztem �rtetlen�l.

-         Mert tudom mit jelent a csal�d. Joguk van tudni, mi t�rt�nik veled.

-         Tudom.- l�ttam be �n is.- Csak nem ilyennek akartam az els� tal�lkoz�st vel�k.

-         Gondolom.- mondta elmerengve.

Ekkor egy n�v�r j�tt be a szob�ba. Innent�l kezdve nem volt nyugodalmam. Egy csom� vizsg�latra vittek, Kimi v�gig mellettem volt. Nem besz�lgett�nk igaz�n, csak n�h�ny sz�t v�ltottunk, de ez mindenn�l t�bbet �rt. Majd visszaker�ltem a szob�mba, �s v�gre tal�lkozhattam a sz�leimmel.

-         Anya, apa � az �n �rangyalom.- mutattam Kimire. A nevezett les�t�tt szemekkel n�zte a padl�t.

-         M�r ismerj�k.- mondta anya szolidan mosolyogva �s apa arc�n is der� l�tsz�dott.

-         �s?- k�rdeztem t�relmetlen�l. Kimi csak �llt zavartan. Megkegyelmeztem neki:

-         A sz�leim nem haragudnak r�d, csak engem f�ltenek.

-         Biztos?- k�rdezte gyermekien �rtatlan tekintettel.

-         Biztos.- mondt�k a sz�leim egyszerre.

L�tszott Kimin a megk�nnyebb�l�s. Sajnos menni�k kellett, mert m�g sokat kellett pihennem. Kimi meg�g�rte mihelyt lehet, elvisz innen. Rem�ltem min�l hamarabb.

Nem tudom mennyit aludtam, de m�r vil�gos volt odakint. F�jt mindenem, nagyon k�nyelmetlen volt az �gy. Szabadulni akartam innen. Ismer�s arc jelent meg az ajt�ban, Kimi volt az.

-         J� reggelt!- k�sz�nt�tt, �s egy adag fagyit tett el�m az �gyra.

-         Mindig ilyen reggelt akarok!- jelentettem ki, majd hozz�tettem: - persze f�jdalom n�lk�l.

Ijedten n�zett r�m. Megnyugtattam, hogy csak az �gy k�nyelmetlens�ge miatt van.

-         Figyelj kicsi!- mondta komolyan,- nem is tudom, hogy mondjam, de… itt van Nico �s Sebastian.

Elkomolyodtam, de tudtam, hogy t�l kell esnem rajta. �s v�g�l is �r�ltem, mert �jra l�thattam �ket, amit nem rem�ltem.

-         J�.- mondtam r�viden.

Kimi kiment a szob�b�l, majd megjelent az ajt�ban Nico.

-         Szabad?- k�rdezte szel�den.

-         Igen.- mondtam.

Feljebb �ltem az �gyon. Nagyon zavart, hogy �gy l�t, ilyen elesetten.

-         Hogy vagy?- k�rdezte.

-         Voltam m�r jobban is…

-         Tudom k�zhely, de sajn�lom… sajn�lom, hogy nem hittem neked. �s k�sz�n�m a megbocs�t�st! Nagy marha voltam. Tudod, ha akkor hiszek neked, nem t�rt�nt volna ez…

-         Ne r�g�dj ezen!- k�rtem.- T�l vagyunk rajta.

-         Biztos?- k�rdezte komolyan.

-         N�zd, hoztatok egy d�nt�st, m�g nem voltam itt, �s ez m�r jelent valamit, m�ghozz� nekem azt, hogy ha ti k�pesek vagytok megb�k�lni egym�ssal, �n is meg tudok b�k�lni veletek �s a m�lttal.

Gyeng�den megfogta a kezem. Nagyon j� �rz�s volt, majd szorosan �lelt, szinte f�jt, de nagyon j�lesett, mert ez �szinte volt.

-         Nem zavarlak tov�bb, gy�gyulj meg, �s ha valamelyik futamon kint leszel, az�rt l�togassatok meg!- k�rte.

-         Felt�tlen�l.- v�laszoltam szomork�san.

-         Csak vid�man, mert Sebastian nem akar �gy l�tni!- sz�lt r�m, azzal elt�nt az ajt� m�g�tt.

Kopogtak. Jellemz� r�, nem ront ajt�st�l a h�zba.

-         Szabad.- mondtam.

Felr�mlett a k�ly�k alakja, de most nem mosolygott. Ritk�n l�ttam ilyennek. Lassan k�zel�tett �s lopva n�zett r�m, de ker�lte a tekintetem.

�t�lelt�k egym�st.

-         Nem akartam, hogy ez legyen, nagyon f�ltem �s f�lek, hogy elvesz�telek.- mondta k�ts�gbeesetten.

-         K�ly�k, te sose vesz�tesz el, de d�nt�ttetek �s �n is d�nt�ttem…

Pr�b�ltam elmondani neki, de nem akartam t�bb f�jdalmat okozni. El�g sokk lehetett a l�tv�nyom, 21 �vesen az ember nincs ilyenre felk�sz�lve, csak �li az �let�t…

-         Tiszt�ban vagyok vele, tudom, hogy Kimit v�lasztottad, �s tudom, hogy �n hajszoltalak bele, ne mondj semmit, nincs ments�gem r�. L�ttam az internetes oldalt, amit utolj�ra n�zt�l… es�lyt akartam m�g magunknak, hogy el tudjam felejteni azt a l�nyt, de te tudod a legjobban milyen, hogyha nem sz�nnek az eml�kek… Bocs hogy most mondom el ezeket, de lehet, hogy t�bbet nem lesz r� alkalmam.- mondta v�g�l, majd a tekintetem f�rk�szte.

-         �szint�n, t�nyleg az volt az utols� csepp a poh�rban, de ha nincs a t�bbi csal�d�som, nem tettem volna meg. Ne hib�ztasd magad, �s ne gondolj arra mi lett volna ha!- k�rtem.

-         Komolyan ezt akartad?- tette fel a k�lt�i k�rd�st.

-         L�tod erre a k�rd�sre nem lehet mit mondani. Most m�r teljesen m�sk�pp l�tom a dolgokat, �s sose tenn�k ilyet, de akkor m�g nem �gy l�ttam.

-         Ezt j� hallani, rem�lem t�nyleg t�l vagy rajta! Ha b�rmiben tudok seg�teni, sz�lj nyugodtan!- k�rte.

-         Felt�tlen�l.- mondtam.

-         Szeretn�k maradni, de nem j� �tlet…

-         K�ly�k, ne t�rj �ssze, k�rlek!- mondtam mik�zben a szem�be n�ztem.- �risten, most �rtettem meg mit is tettem. Majdnem t�nkre tettem egy �letet, az�rt mert csak a magam baj�val voltam elfoglalva.- mondtam ki, amire gondoltam.

-         De m�r minden rendben van, �s te mondtad, hogy ne gondoljak arra mi lett volna ha!- eml�keztetett Sebastian.

-         Gyorsan tanulsz.- mondtam m�r jobb kedvvel.

-         Mennem kell…

-         Tudom, a cs�kot most kihagyom, de az �lel�s j�r.- mondtam, �s magamhoz h�ztam.

Kaptam egy puszit a homlokomra, olyan apait, furcsa volt, mert t�nyleg k�ly�k volt m�g.

-         K�ly�k!- sz�ltam ut�na.

-         Igen?- fordult vissza.

-         M�rt nem zavar, ha �gy h�vlak?

-         Mikor a k�rh�zba vittek, azt k�rtem, hogy b�rcsak h�vn�l �gy, nem b�nn�m, csak lehetn�l itt velem…- mondta, majd elfordult �s kiment.

Nem n�zett vissza. Most �rtettem meg, hogy amit tettem sokkal t�bb emberre kihatott, �s m�lyebb nyomot hagyott, mint gondoltam. Nem nagyon mertem arra gondolni, mi lett volna, ha Sebastian k�s�bb j�n… nem volt jogom ezt tenni, mert lehet, hogy emberek �let�t tettem volna t�nkre �s az �lmaikt�l fosztottam volna meg �ket.