K�v� illatra �bredtem. Nagyot ny�jt�ztam �s kezemmel Kimit kerestem az �gyban. Persze ekkor kapcsoltam, hogy val�sz�n�leg � m�r felkelt �s k�v�t f�z�tt, ez�rt lehet k�v� illat. M�lyen besz�vtam a k�v� illat�t, de most valami furcs�t �reztem. Szinte elviselhetetlennek �reztem az addig oly kellemes illatot. Megr�m�ltem.

Ekkor l�pett be Kimi a szob�ba. Mosolyt er�ltettem az arcomra. � is mosolygott, de ott volt az agg�d�s a szem�ben.

-         J�l aludt�l?- k�rdezte �rdekl�dve �s le�lt mell�m az �gyra. �tny�jtotta a friss k�v�val teli cs�sz�t.

Valahogy nem k�v�ntam most, pedig szinte k�v�f�gg� voltam. Kiminek is felt�nt ez, �gy sz�v� tette.

-         Nem k�v�nod a k�v�t?- k�rdezte �rtetlen�l.

-         Valahogy ma reggel nincs hangulatom hozz�.- mondtam mik�zben felkeltem �s a f�rd�be mentem.

Mire vissza�rtem a szob�ba Kimi m�r �tra k�szen volt. �n is gyorsan magamra kaptam n�h�ny cuccot �s elindultunk. Mivel itt nem ismert�nk senkit, Kimi Felipe �s Rafaela seg�ts�g�t k�rte. Az � �ltaluk aj�nlott k�rh�zba ment�nk.

Felvett�k az adataimat �s v�rtunk. Majd egy doki j�tt sok-sok pap�rral, majd Kimit mag�ra hagyva indultam az egyik n�v�rrel a kivizsg�l�sokra. Volt ultrahang, CT, �s EKG is.

Kimi ek�zben idegesen j�rk�lt a v�r�ban. �r�k teltek el �gy. Majd v�gre felbukkantam �s megk�nnyebb�lten �lelt �t. �n k�rd�n n�ztem r�.

-         Ne agg�dj m�r ennyire!- k�rtem.

-         Azt hittem, m�r vissza se j�ssz.- mondta m�g mindig let�rve.

-         Mrs. Shaffer!- hallottam egy hangot a h�tam m�g�tt.

Az egyik orvos sz�l�tott.

-         Tess�k.- mondtam k�zelebb s�t�lva.

-         J�jj�n, k�rem, tal�ltunk valamit, ami megmagyar�zhatja a rosszull�teket.- mondta titokzatosan a doki.

Mikor m�r a szob�ban voltam bemutatkozott a doki, �s kider�lt, hogy sz�l�sz-n�gy�gy�sz szakorvos. Nagyon elkerekedtek a szemeim.

Nem mondott semmit, csak egy ultrahang k�pet rakott el�m. K�zelebb h�z�dtam a sz�kkel, de nem igaz�n tudtuk �rtelmezni a k�pet. Ekkor megint megsz�lalt a doki:

-         A CRL, vagyis az �l�magass�ga 24 mm, ami teljesen rendben van ebben az id�ben.- magyar�zta a doki, �n meg csak �rtelmes k�pet v�gtam �s felv�ltva hol �t, hol pedig a felv�telt n�ztem.

-         Azt hiszem, nem �rti.- esett le v�g�l a dokinak.

Hevesen b�logattam.

-         Gondolom, nem r�g�ta vannak egy�tt.- �llap�totta meg.

-         �gy valahogy.- sz�laltam meg.- De m�gis, mi van most?- k�rdeztem �rtetlen�l.

-         �gy n�z ki, anyuka lesz.- jelentette ki egyszer�en a doki.

M�ly leveg�t vettem �s kif�jtam. Sz�lni nem tudtam, csak nagyokat pislogtam.

-         Doki, azt akarja mondani, hogy ez a kis „maszat” a k�pen a leend� gyerekem?- k�rdeztem hitetlenkedve.

-         Bizony, de nem is olyan kicsi, hisz m�r 9 hetes!- v�laszolta a doki.

-         Sz�val ez�rt voltak a rosszull�tek.- mondtam megk�nnyebb�lten, m�gis agg�dva.

-         Igen, teljesen biztos.- jelentette ki a doki.

�tszellem�lten n�ztem a felv�telt. Id� kellett hozz�, hogy felfogjam, hogy itt a pocakban egy gyerk�c n�vekszik.

-         Ne v�gjon m�r ilyen elkeseredett k�pet!- k�rte a doki.

-         Nem direkt van… tudja, �r�l�k neki, de a bizonytalans�g nem hagy megnyugodni.- vallottam be.

-         Milyen bizonytatalns�g? A magzattal minden rendben van…- kezdte a doki.

-         Tudom, de hogy is mondjam… sz�val, ami a mag�n �letemet illeti el�g „viharos” volt mostan�ban.- magyar�ztam �s �reztem, hogy elv�r�s�d�k.

-         Sz�val nem biztos, hogy � az apa?- k�rdezte v�gre megvil�gosodva az orvos.

-         H�t igen.- v�laszoltam leszegett fejjel.

-         �s mit tehetek �n�rt?- k�rdezte kedvesen az orvos.

-         Ugye k�ti az orvosi titoktart�s?

-         Persze h�lgyem.

-         Akkor azt szeretn�m, hogy ne tudjon r�la a p�rom egyel�re.- k�rtem idegesen.

-         Ahogy szeretn�.- egyezett bele a doki.

-         K�sz�n�m…- h�l�lkodtam neki.- de lenne m�g egy k�r�sem.- mondtam f�l�nken.

-         Ugye nem akarja elvetetni?- k�rdezte ijedten a doki.

-         Jaj, nem! Dehogy!- sz�ltam r�.- Csak hihet� magyar�zat k�ne a rosszull�temre, mert mondanom kell neki valamit.

-         Az m�s.- mondta megk�nnyebb�lten a doki.

-         Tud seg�teni?

-         Persze, de azt ugye tudja, egy id� ut�n nem titkolhatja el az �llapot�t a bar�tja el�l.- figyelmeztetett a doki.

-         Tudom.- mondtam lehangoltan.

-         J�l van. Akkor azt tudom mondani, hogy egyes gyullad�sos megbeteged�sek t�nete is lehet rosszull�t �s sz�d�l�s. Ugye csak n�gy�gy�szati probl�m�t diagnosztiz�lhatok. Gondolom azt el akarta az�rt mondani, hogy mostan�ban volt egy �ngyilkoss�gi k�s�rlete.- n�zett r�m rosszall�n a doki.

-         Igen, persze.- hadartam a v�laszt.

-         J�, illetve nem j�, de az eset a szervezete legyeng�l�s�t okozta, �s kapott egy bakteri�lis fert�z�st, mely �tterjedt a petef�szekre. Ez persze gy�gyszeresen kezelhet�. Tov�bb� m�g a gyullad�s nem sz�nik meg, addig el�fordulhatnak rosszull�tek.- adta el� az orvos.

-         Akkor ezt �r�sba is tudja adni?- k�rdeztem rem�nykedve.

-         Azt az�rt ne k�rje, de ha meg�llapodik egy orvosn�l, elk�ld�m neki a leleteit, �s akkor nem jut m�s kez�be a z�r�jelent�s.

-         K�sz�n�m, m�r ezzel is sokat seg�tett.

-         Nincs mit! De min�l hamarabb keressen egy orvost, �s rendszeresen j�rjon vizsg�latra!- k�rte �.

-         Ok�, �g�rem �gy lesz.

-         Akkor vigy�zzanak magukra!- k�rte a doki, majd kezet fogtunk.

-         K�sz�n�k mindent �s viszl�t!

-         Viszl�t!

Remeg� l�bakkal indultam a kint t�relmetlen�l v�rakoz� Kimi fel�.

-         J�l vagy?- k�rdezte aggodalmasan.

-         Persze, csak m�r �hes vagyok.- magyar�ztam.

-         �s mit mondott az orvos?- k�rdezte k�v�ncsian.

Elmes�ltem neki, amit a doki mondott nekem. � megk�nnyebb�lten �lelt mag�hoz. Nagyot s�hajtottam, majd �sszeszedtem magam.

-         Na akkor esz�nk?- k�rdeztem m�r j�kedv�en.

-         Na-n�, gyere!