- Igen? Itt Fernando Alonso.
- Szia.
- Kicsim. Baj van?
- Nem, nincs, nyugi. Csak felh�vtalak, hogy az orvosok kiengedtek. Itt vagyunk m�r a hotelban.
- Rendben. Amint tudok, megyek.
- Ne agg�dj. V�gezd nyugodtan a dolgod. Vigy�znak itt r�m.
- Rendben. Hi�nyzol. M�r v�rom, hogy veled lehessek.
- Szeretlek. Puszi.
- Sietek. Sok-sok puszi. Szia.
Leraktam a mobilt, �s elfek�dtem az �gyon.
- Ha nem baj �n kicsit pihenek. F�raszt� volt mostans�g…
- Nyugodtan. Nekem sajnos mennem kell, de ha akarod, maradok.
- Nem, menj csak. Biztos sok dolgotok van nektek is. Most �lvezd, hogy kettesben lehetsz Javi-val.
- K�sz. Vigy�zz magadra!
- Szia.
Roberto maradt. Sok�ig aludtam. M�r 7 �ra volt mire felkeltem. �pp kimentem a h�l�b�l mikor Fer j�tt be az ajt�n.
- Fernando. Megj�tt�l?- mentem oda hozz�, �s meg�leltem. Szorosan �lelt.
- Hi�nyozt�l. Egyed�l volt�l…?
- Nem. Roberto itt volt, de csak most keltem fel.
- �n nem is zavarlak titeket. Mennem kell. Vigy�zzatok egym�sra. – �lelt meg Roberto. Fernando-val kezet fogott, majd elment.
- F�radt vagy? – n�ztem Fer arc�ra. El�g ny�zott volt szeg�nyem.
- Kicsit. Neh�z nap volt. Csak haza akartam m�r �rni. Hozz�d. – egy nagy �lel�st kapott.
- Nem vagy �hes? Vagy m�sz aludni?
- Eszek veled, azt�n menj�nk aludni.
- Ok�.
Ett�nk egy gyors vacsor�t, �s ment�nk aludni.
A h�tv�ge hamar eltelt. Id�m�r�n Fernando els� lett, de m�snap a csapat v�gzetes hib�t v�tett, ami miatt kiesett. Enyh�n sz�lva d�h�s volt. Nem mutatta nagyon a kamer�k el�tt, de nem volt a legnyugodtabb ember. Nekem a TV-b�l kellett l�tnom. V�rtam, hogy mikor toppan be. A verseny ut�n nem sokkal meg is �rkezett.
- Megj�ttem.
- Csal�dott vagy?
- Most ne besz�lj�nk err�l, k�rlek. T�r�dj�nk magunkkal. J�n 1 h�nap sz�net. Elt�n�nk a vil�g szeme el�l. �sszeh�zasodunk, �s m�g egy r�vid n�sz�t is belef�r. Gondolj te is erre.
- Rendben. Mikor lesz az esk�v�? – mosolyogtam r�.
- 2 h�t m�lva. Teh�t kicsit sietni kell. – cs�kolt meg.