16. rész
2009.09.01. 15:31
Úgy gondoltam, hogy aznap már nem fogok semmit csinálni. Elmentem tusolni, majd befeküdtem az ágyba és onnan néztem a tévét. De hiába ment a tévé, a gondolataim teljesen máshol jártak. Csak arra tudtam gondolni, amit Sebastian mondott, mielőtt elváltunk. Nem tudtam elhinni, hogy tényleg elhagyja Hannát. És tényleg azért, mert én kellek neki. Miközben nekem minden pillanatom Seb körül forgott, addig ő úgy döntött (miután végighallgatta Hanna fél órás sikoltozását és hisztijét), hogy átmegy Kimihez és tanácsot kér tőle. És ha szerencséje van, Anabell is tud neki segíteni. Összeszedte magát és elindult. A recepciónál hagyott egy üzenetet a biztonság kedvéért, hogy ne aggódjam miatta. Utána beült a kocsiba, amit a csapat adott és elindult a másik szálloda felé. Az út mindössze 5 perc volt. A gondolatai végig kuszák voltak. Tudta, hogy még nincs vége az előző kapcsolatának, hiszen a barátnője, vagyis az ex-barátnője nem fogja hagyni, hogy az elmúlt 5 évnek így vessen véget. Pedig mindketten nagyon jól tudták, hogy ennek a kapcsolatnak hamarosan vége. Kiszállt a kocsijából és bement a szállodába. A recepciónál egy fiatal férfi állt.
-Jó estét! Miben segíthetek?- nézett Sebre.
-Kimi Räikkönenhez jöttem. Megmondaná, hogy melyik szobában van?
-Sajnálom uram, de ilyen információt nem adhatok ki.- mosolyodott el gúnyosan a recepciós.
-Nem rajongó vagyok.- sóhajtott a srác.- Lenne kedves elárulni a szobaszámot?
-Már mondtam, uram, hogy nem közölhetek önnel ilyen információt.
-Tudja egyáltalán, hogy ki vagyok?- kérdezte kissé felháborodva Sebi.
-Nem, de nem is nagyon érdekel.- vágta rá a recepciós, majd a következő fiatal nőhöz fordult, aki ott állt a pultnál. Sebastian pedig elővette a telefonját és tárcsázta Kimit.
-Valami baj van?- szólt bele a férfi.
-Itt állok a szállodátok halljában és az idióta recepciós nem hajlandó megmondani, hogy melyik szobában vagy.- indult a lift felé a fiatal német.
-A 7.-en a 760-asban vagyok. Várunk!- mondta a Jégember és ki is nyomta. Seb beszállt a liftbe és megnyomta a 7-es gombot. Amíg felért, addig a gondolatai ismét a kapcsolatai körül járt. A liftből kiszállva elindult és a megfelelő ajtón kopogott. Szinte egyből kapott választ.
-Szia, Sebastian!- mosolygott rá Anabell.- Gyere beljebb!
Seb visszamosolygott, majd be is ment. Barátja a nappaliban ült és egy Red Bulettin magazinba volt teljesen belefeledkezve. Mikor észrevette, hogy megérkezett a vendégük, letette azt és hellyel kínálta a srácot.
-Mesélj, mi a nagy probléma!- mondta neki Kimi.
-Remélem, van elég időtök végighallgatni.- sóhajtott a srác.
-Ne aggódj, bírjuk idegekkel.- mosolygott Bell, aki 3 pohárral és ásványvízzel lépett a szobába.
-Minden ott kezdődött, hogy a hétvégén kikerültek az új plakátok és a Red Bull összerakott engem és Adát. Persze Hanna egyből behisztizett és minden sértést egymás fejéhez vágtunk. És mikor elindultunk tegnap, akkor sem volt valami szuper a kettőnk közötti hangulat. És úgy egy órája szakítottam vele.- vázolta nagy vonalakban a történetet Sebastian.
-Eddig nem értem, hogy mi a baj.- jegyezte meg a Jégember.
-Csak annyi, hogy nem tudom, mi legyen. Mert Hanna nem hagyja annyiban a dolgot. Én meg Adával akarok lenni, de félek, hogy mindent elront.- hajtotta le a fejét.
-Azt hiszem, ebben tudok neked segíteni.- monda a lány. A 2 férfi meglepve nézett rá.- Holnap átmegyek hozzátok és beszélgetek vele. Megkérdezem, hogy mit gondol a szakításotokról.
-De szívem, az még nem elég.- simogatta meg a nő kezét Kimster.
-Tudom, de hidd el, folytatni fogja azzal, hogy mi lenne, ha.- mosolygott Anabell.
-Tényleg megtennéd értem?- nézett csodálkozva a fiatal német.
-Ezt kettőtökért teszem.- felelte a lány, majd magára hagyta a 2 pilótát. Eközben én már meguntam a gondolkozást is és elindultam a szaunába. Felvettem a fürdőruhám és elindultam. Bekopogtam Sebhez is, hátha jön, de nem nyitott ajtót. Kissé aggódtam érte, de nagyfiú, aki tud vigyázni magára. Azért a földszinten odamentem a recepcióshoz.
-Segíthetek, kisasszony?- kérdezte, amint odaértem hozzá.
-Nem hagyott nekem senki üzenetet?- kérdeztem.- Ada Freistein vagyok.
-De, éppenséggel van itt egy levél.- nyújtott oda egy papírt. Széthajtottam és megláttam a jellegzetes betűket. „Ne aggódj, csak elmentem Kimihez. Legkésőbb 9-kor ismét a szobámban leszek. Millió csók: Seb” Minden szava megnyugtató volt számomra.
-Tudna adni egy tollat?- néztem a férfire, aki készségesen adott egyet. Én is írtam egy kis üzenetet neki: „Szia! Most 8:43 van. Lementem a szaunába, ha gondolod, ott megtalálsz! Várlak! Ada”- Odaadná Sebastian Vettelnek, mikor visszaér?- mosolyogtam a férfire.
-Persze, kisasszony!- felelte a férfi és a lapot gondosan odahelyezte Seb kulcsa mellé. Vidáman és megnyugodva mentem le a szaunához.
|