2. rész - Az újságírók
2009.09.01. 15:38
2004-ben Laura végre lehetőséget kapott a Renault csapatától, hogy tesztpilótaként vezethesse a Forma 1- es autóknak nevezett szupergyors szörnyetegeket. Imádta ezt a semmi máshoz nem hasonlítható érzést, amikor kigördült a pályára, és megérezte a szívének dübörgését, amit az adrenalin váltott ki. Meg persze azt a semmihez nem hasonlítható érzést… amikor 250 km/órás sebességnél felkenődött a palánkra a teszt legvégén. Kikászálódni is egy valóságos büntetés volt, nemhogy meghallgatni, ahogy Flavio Briatore, a maga „halk” stílusával elküldte egy sokkal melegebb éghajlatra. Igaz, csak ő tehetett az ütközésről, de a sajgó nyakától már senkihez és semmihez nem volt kedve, ám a boxutcában sétálva akaratlanul is észrevette az önbizalomtól duzzadó MAJDNEM világbajnokot. De még mielőtt megszólalhatott volna, „kedves” honfitársa megelőzte.
- Nézd már, csak nem az új csaj?
- Neked is szia. – Próbált meg távozni a lány az előre látható szócsata előtt.
- Hová lesz a séta? A Ferrari motorhome- ja arra van. – Mutatott az ellenkező irányba a jégember.
- Ha nem tűnt volna fel, én a Renault-nál vagyok.
- De valahogy feljebb kell jutni a szamárlétrán.
- Jobb lenne, ha világosan beszélnél Räikkönen, nem értelek.
- Hát, Briatorét megfűzted, már csak Todtot kellene, csak ő kicsit keményebb dió.
- Most jól nyitsd ki a füled! – Ment közel hozzá Laura. – Én, veled ellentétben, a jogsimat, és a szuperlicencemet a saját erőmből szereztem, s nem a lottón nyertem. Nem szűrtem össze a levet azért senkivel, hogy ide kerülhessek, sőt nagyon keményen küzdöttem.
- Mindegyik kemény, csak az egyikhez gyomor, a másikhoz meg tehetség kell. – Vette fel kifejezéstelen arcát Kimster. – Amúgy elég hihetetlen ezt egy szép nő szájából hallani.
- Ezt bóknak veszem attól, aki semmit nem tett le az asztalra eddig, merthogy te azért mentél át a Mclarenhez állítólag, hogy világbajnok legyél, vagy nem? –Tudta, hogy butaságot mondott ezzel, hiszen Kimi eddig nem ment rosszul, csak az autója nem volt az igazi, de észrevette, hogy ezzel gyenge pontra tapintott, így gyorsan el is tűnt. Útját azonban riporterek keresztezték, akik mindenféle buta kérdéssel rohamozták meg, mint például: igaz, hogy jövőre a Mclarennél versenyzik? , Régóta vannak együtt Räikkönennel? , Tényleg ön lesz Schumacher új csapattársa? – Ezekre csak megeresztett, egy- egy halk nem- et, de egy kérdés nagyon megütötte a fülét.
- Ms. Lappi! Azért utánozza Räikkönent, mert gyengéd szálak fűzik hozzá? – A lány szép lassan megfordult, levette napszemüvegét, vett egy mély levegőt, majd így szólt:
- Én… nem… utánzok… senkit!- suttogta- Csak észre kellene vennie, hogy kettőnk közül ő az, akinek teljesen mű a stílusa. – vette vissza a szemüvegét, majd átverekedve magát a tömegen, s visszaindult szállására. Ott vett egy forró fürdőt, átöltözött és elment kicsit körülnézni Barcelona utcáin, hisz’ még nem járt erre sosem, így legalább a teszt során összekötheti a kellemest a hasznossal.
***
Elindult neki a vakvilágnak, úgy, hogy észre sem vette: egyszerűen eltévedt. Mivel úgy érezte ennél rosszabb már nem lehet, betért egy kisebb szórakozóhelyre. Amíg be nem lépett az ajtón, ezt is gondolta, mert amint betette a lábát a helységbe, elé tárult egy hatalmas tánctér, ahol a temperamentumos spanyolok összesimulva táncoltak. Szinte mindenki a parketten ropta, csak ő ült egymagában, Cuba Librét iszogatva. Már a második koktélját is elfogyasztotta, induláshoz készülődött, mikor valaki megkocogtatta vállát.
- Hát te mit keresel itt, hol a madár se jár?
- Fernando! Úgy örülök neked!- Ölelte át a fiút egy nagy sóhajtás közepette.
|