10. rész - Otthon, édes otthon... Merre?
2009.09.05. 12:37
Futam után összepakoltunk, majd Fernando kérésére Svájcba utaztunk. Kiszálltunk a kocsiból, és beléptünk Fer házába. Csodálatos nagy ház. Nézelődtünk, mikor egy lány jelent meg a lépcső tetején.
- Fernando. Már nagyon hiányoztál. – ölelte meg. Utána ránk nézett.
- Silvia. Ő itt Daniela Brígida Pérez. Az új csapattársam, és a testvére Kitty Pérez.
- Minek köszönhetjük a látogatásukat?
- Fede házát nézik meg. Daniela Amerikából ide Svájcba akar költözni.
- Rendben. Menjetek fel, balra a harmadik ajtótól kezdődnek a vendégszobák. Nekem Fernando-val kell beszélnem.
- Rendben. Felmentünk. – néztem ugyanúgy a csajra. Nagyon nem szimpi.
Megtaláltuk a vendégszobákat, és lepakoltunk bennük. Átmentem Kitty-hez. Szótlanul ültem az ágyon.
- Mi baj van Dani?
- Nem láttad? Az a csaj. Nagyon nem szimpi. Nekem legalábbis nem.
- Nekem sem, de nyugi.
- Nagyon nincs jó előérzetem.
Ez után nem nagyon találkoztunk Fernivel. Lepihent mindenki. Másnap délelőtt átmentünk ahhoz a szomszédhoz. Meglestem a házat. Csodás, nagy, van medence, és garázs, ahova az összes kocsim elfér.
- Csodás ez a ház. Nagyon tetszik. Megvenném. Mikor tudnánk megállapodni az árban, és a költözésben?
- Ha bejönnek, akkor átbeszélhetjük.
- Rendben. – indultunk az úr után. Fer is jött volna, csak Silvia hívta. Átbeszéltük Fede-vel, és megállapodtunk, hogy én kifizetem még ma, és akkor kedden akár már költözhetek is. Tehát ez gyors, ami nekem nagyon jó. Délután megkapta a pénzet, mi meg Kittyvel összekészültünk. Lehordtuk a cuccokat. Kerestem Fernando-t hogy elköszönjünk, mikor Silvia lépett elém.
- Fernando nincs itthon. Elment boltba. Üzenjek valamit?
- Kösz, nem kell. Mi le is lépünk. Tudod, még csomagolnom kell. Viszlát.
Kitty és én kimentünk a házból, majd taxival a reptérre, a reptérről pedig Amerikába vettük az irányt. Amerikába érve Kittyékhez mentünk. Én náluk laktam.
- Megjöttetek kicsim? – üdvözölte Ricsi Kittyt.
- Meg. Daniela elköltözik.
- Komolyan De miért?
- Formula1 miatt kötelező ott lennem. Nem kell órákat utaznom így, meg, ez így nektek is könnyebb lesz. Nem leszek útban.
- Nem vagy útban, ezt te is jól tudod. – próbálkozott Kitty.
- Már megvettem a házat. Most megyek pakolni. Még Spa-ba utazásom előtt oda akarom küldeni.
- Rendben. Segítek.
- Köszi.
A nap további része pakolással telt. Minden ruhámat, kupámat, kütyüket összeszedtem, és dobozba raktam. Végre az utolsó doboz is a kocsiba került.
- Holnap majd felpakoljuk magángépemre, és majd én elviszem a házamba. Kipakolni meg majd csak belga nagydíj után fogok.
- Melyik kocsid viszed el? Küldjük utánad?
- A… A sárga Lamborghini-t elvinném. Meg az egyik Ferrari-t is. – mosolyogtam. – Az FXX-et. Az a kedvencem.
- Oké. Utánad küldjük azokat is.
- Kösz. Most irány aludni. Nehéz nap lesz holnap…
|