December 24-e, Szent este van. 2 h�napja �rt v�get Kimi �s Jenni versenyz�i karrierje - amit mind a ketten bajnokk�nt tehettek meg - de ett�l f�ggetlen�l hobbib�l visszaj�rnak a p�ly�ra, term�szetes, hogy nem tudnak lemondani szenved�ly�kr�l. Az �let�k egy h�tk�znapi p�r�hoz hasonl�that�, akik s�lve-f�ve egy�tt vannak, �s mindent megosztanak egym�ssal. Ugyan lassan 10 �ve vannak egy�tt, de ugyanannyira szerelmesek, mind a megismerked�s�k elej�n, �s ez val�sz�n�leg a ritka tal�lkoz�soknak volt k�sz�nhet�, nem �gett ki a t�z.

A kanap�n �ltek, �s a kint hull� havat n�zt�k, f�lhom�lyban, amit csup�n a kandall�ban lobog� t�z f�nye adott. A sarokban ott �llt a hatalmas Kar�csonyfa, �s alatta nem t�l sok, de ann�l �rt�kesebb aj�nd�kkal.

- Nem aj�nd�kozunk? - k�rdezte izgatottan Kimi.

- De, menj, �n is megyek mindj�rt. - mosolygott Jenni kedvesen.

Kimi kez�be vette az egyetlen neki sz�nt, picike meglepet�scsomagot, �s n�zegetni kezdte.

- Mi van benne?

- Nem tudom, bontsd ki. - v�laszolta kedvese nevetve.

Kimi izgatottan kicsomagolt, �s amikor megl�tta a benne lapul� aj�nd�kot:

- Ez… ez… komoly? - dadogta.

- Teljesen. - er�s�tett meg f�rj�t kuncogva Jenni.

- Oh, te j� �g… K�sz�n�m. Szeretlek. - �lt vissza Kimi tot�l led�bbenve, de boldogan. Megcs�kolta szerelm�t, �s az �l�be �ltette. - Ez �letem legszebb aj�nd�ka.

- �s mi lesz az eny�immel?

- Azok r��rnek. - mosolygott Kimi, �s elfek�dtek a kanap�n. - �s ez eg�sz biztos?

- Mi? Hogy kisbab�nk lesz? Igen. Ugyan csak holnapra kaptam id�pontot Riitt�t�l, de 100%.

- Elk�s�rlek. - jelentette ki ellentmond�st nem t�r� hangon Kimi.

- Azt menten gondoltam. - mosolyogtak.

- De ut�na anyuk�d�khoz van megh�vva az eg�sz csal�d.

- Tudom, reggelre kell menn�nk.

- �r Isten, de olyan hihetetlen… eddig csak �lmodoztunk, hogy egyszer sz�l�k lesz�nk, de most, hogy t�nyleg… most meg felfoghatatlan. - majd egy p�r perc csend telepedett k�z�j�k, am�g mind a kett�j�kben tudatosult, hogy milyen csoda t�rt�nt vel�k. - De akkor egy csom� minden megv�ltozik. Ki kell alak�tani a gyerekszob�t, nagyobb aut�t, babacuccokat kell venn�nk. - zsongott be teljesen Kimi.

- Sz�vem, nyugalom, van m�g minimum 8 h�napunk. - nevetett hangosan Jenni f�rje izgatotts�g�n, de egyben �r�lt is neki, hogy ennyire v�rja a kis j�vev�nyt. Mondjuk az ellenkez�j�r�l a tervezget�s alatt sem volt k�ts�ge. L�tta, hogy sug�rzik r�la a boldogs�g, mikor unoka�ccseivel j�tszik.

- Annyira szeretlek titeket. - simogatta Kimi Jenni has�t. Tal�n j�ttek r� igaz�n, hogy ez hi�nyzott az �let�kb�l, �s egy percre nem b�nt�k meg, hogy felhagytak a szenved�ly�kkel, mert itt egy �jabb.

M�s nap reggelt 8-kor m�r a mag�nrendel� v�r�term�ben �ltek, �s izgatottan, de ezzel egy�tt f�lve v�rt�k a sorukat. M�gis csak ez az els� vizsg�lat, mi van, ha csak egy vakl�rma volt? De nem, az nem lehet, Jenninek egy ideje m�r „nem j�tt meg”, reggelente is rosszul �rzi mag�t, ugyan nem v�szesen, de �melyeg, �s megcsin�lt 2 terhess�gi tesztet is, amib�l mind a kett� pozit�v lett.

- Jenni Dahlman. - sz�lt ki a n�v�r.

- Nyugi, kicsim, minden rendben lesz. - fogta meg Jenni kez�t Kimi.

- Jenni, sziasztok. - �dv�z�lte �ket a doktorn�, aki nem mellesleg, Jenni egyik bar�tn�je, akit m�g �ltal�nos iskol�ban ismert meg, �s mi�ta n�gy�gy�sznak �llt, az�ta j�r hozz�.

- Szia. Had mutassam be a f�rjem, Kimi R�ikk�nen. Riitta Kultanen.

- Hello. - fogtak kezet. - �s miben seg�thetek?

- Igaz�b�l az a helyzet, vagyis csak rem�lj�k, hogy kisbab�nk lesz, �s erre szeretn�nk meger�s�t�st kapni.

- �rtem. Akkor �lt�zz �t, �s megl�tjuk mi a helyzet.

Jenni hamar �tkapta ruh�it egy vizsg�l�i h�l�ingre, majd kezdet�t is vette a vizsg�lat, ami nem tartott sok�ig, a p�rnak viszont egy �r�kk� val�s�gnak t�nt. Kimi v�gig feles�ge kez�t fogta, �s majdnem olyan falfeh�r is volt, mint �, eg�szen addig, am�g a doki nem k�z�lte:

- Igen, j�l gondolt�tok, � bizony egy kis cs�pps�g. - k�z�lte a j� h�rt. - Gratul�lok. M�g n�z�nk egy ultrahangot, �s k�sz is vagyunk. N�zz�tek, ott van. - mutatott egy pici s�t�t foltra a kivet�t�n.

- De picike. - csod�lkozott a boldog apuka k�nnybe l�badt szemmel.

- Kaphatunk egy k�pet? - k�rdezte Jenni meghat�dottan, mikor m�r sz�hoz tudott jutni.

- Term�szetesen.

- �s mikorra v�rhat�? - k�rdezte Riitt�t asztal�n�l az anyuka m�r vissza�lt�zve.

- Szeptember 4-�re. Addig is semmi idegesked�s, megterhel� munka. A mozg�st, azt viszont aj�nlom, napi s�ta az j�t tesz, �s a kismama tort�t is mindig javaslom, de egy�bk�nt, ami j�l esik, �s a vonalaidra sem kell figyelni. Am�g a mama j�l �rzi mag�t, addig a baba is. �rok beutal�t laborra, �s 2 hetente k�ne ultrahangra j�rni. �s b�rmi k�rd�setek van, �n is itt vagyok.

- K�sz�nj�k sz�pen.

- Nincs mit. Sziasztok.

- Szia. - k�sz�nt el a p�r is. - El sem hiszem!! - kapta fel Jennit Kimi.

- H�, na, tegy�l le, Kimi!!

- Upsz, bocsi. - mosolygott ellen�llhatatlanul.

- Semmi baj. - nevetett Jenni is. - Mit fognak anyu�k sz�lni! - gondolkodott el Jenni.

- Ki fognak ugrani a b�r�kb�l. Ma mondjuk el nekik?

- Ha m�r ott vagyok, mi�rt ne?

K�zben le�rtek az aut�hoz, �s Piikki� fel� vett�k az ir�nyt, Jenni sz�leihez.

- Kimi.

- Tess�k?

- Ha j�rn�k kismama torn�ra, elj�nn�l velem?

- Ha szeretn�d, akkor igen.

- Szeretn�m, de biztos, hogy akarsz j�nni? Nem akarom r�d er�ltetni.

-  Kicsim, - fordult Jenni fel� egy piros l�mp�n�l Kimi. - megbesz�lt�k, hogy mindent egy�tt csin�lunk, nem? �n le�rhatatlanul v�gyom erre a man�ra, �s nagyon boldog vagyok, hogy siker�lt, �s v�gre apa lehetek, �s pont ez�rt v�llaltunk most bab�t, hogy legyen r� id�nk…

- Nem k�ne ezt otthon megbesz�ln�nk? Elv�gre m�r z�ld a l�mpa, �s az eg�sz sort feltartjuk. - utalt Jenni az eszeveszett dudasz�ra.

- Ki tudnak ker�lni, mert ezt akkor is elmondom. Ismersz m�r, ha valamit nem akarok, akkor nem csin�lom, tudod j�l. �s miel�tt megk�rdezn�d, - n�zett kedvesen. - bent szeretn�k lenni, mikor kib�jik a pici, �s miden vizsg�latn�l ott leszek. Ha m�r neked jut a terhess�g f�jdalmas �s megterhel� r�sze, akkor legal�bb l�lekben had t�mogassalak, rendben? �s ha kig�mb�ly�dsz, akkor is ugyanannyira sz�p leszel… ha nem m�g jobban. Meg�g�red, hogy t�bb� nem r�g�dsz ilyen �s ehhez hasonl� dolgokon?

- Igen.

- Mehet�nk?

- Mehet�nk. �s ne haragudj. - mondta b�nb�n�an Jen.

- Mi�rt haragudn�k?

- Hogy ilyet felt�teleztem r�lad, hogy csak k�nyszerb�l lenn�l ott.

- Semmi baj, majd betudom a hormonoknak. - viccel�d�tt Kimi, majd feles�g�re mosolygott.

- Gonosz vagy. - fintorgott Jenni.

- De az�rt szeretsz, ugye? - n�zett kiskutya szemekkel Kimi.

- Egy ilyen bolondot hogy lehet nem szeretni?

- Na az�rt. Mert �n is nagyon szeretlek t�ged. - majd folytatj�k �tjukat c�ljuk fel�.

- Itt vannak!!! - futott el�b�k k�t 9 �v k�r�li kisfi�, mikor bel�ptek Jenni sz�lei h�z�ba.

- Sziasztok. - kapta fel az egyiket, majd a m�sikat Kimi. - �s mit hozott a J�zuska?

- Gyere, megmutatjuk.

- Mindj�rt megy�nk, csak el�bb levetk�z�nk, addig menjetek el�re. - ind�totta �tj�ra �ket Kimi, majd egym�sra pillantottak Jennivel, �s mind a ketten tudt�k, mire gondol a m�sik: nem sok�ra nekik is hasonl� �r�mben lesz r�sz�k.

- Sziasztok. - j�tt ki Jenni anyuk�ja, Liisa is a gyerekek felfordul�s�ra.

- Szia, anyu.

- Cs�kolom.

- Gyertek beljebb! Hogy vagytok.

- Jobban nem is lehetn�nk. - v�laszolta Jen, majd Kimivel egym�sra mosolyogtak, aki �tkarolta feles�g�t, �s �gy l�ptek be a nappaliba, ahol az eg�sz csal�d jelen volt. Mikor mindenki �dv�z�lte az �jonnan �rkezetteket, Liisa �ttess�kelte a vend�geket az �tkez�be. Mikor mindenki j�l lakott, akkor l�tta el�rkezettnek az id�t Jenni, hogy bejelents�k az unoka �rkez�s�t.

- Most, hogy mindenki jelen van, ami ugye ritk�n ad�dik meg, szeretn�nk mondani valamit. - megfogta Kimi kez�t, r�mosolygott, majd folytatta. - Szeptember elej�n kisbab�nk fog sz�letni.

- Kicsim, gratul�lok. - hat�dott meg Jenni mam�ja, majd meg�lelte l�ny�t, �s �gy tett mindenki. Eb�d ut�n a nappaliban Kimi unoka�ccseivel j�tszott a f�ld�n, k�zben Jenni pap�j�val, Hannuval, b�tyj�val, Kall�val, Mattival �s Ramival besz�lgetett, a l�nyok pedig az �tkez�ben tervezgett�k a kis cs�pps�g �rkez�s�t.

- Juj, mutatnom kell nektek valamit! - kezdett el kotor�szni Jenni a t�sk�j�ban. - Itt is van. - adta k�rbe a k�pet Jenni.

- De picike. - n�zte elm�ly�lten Kristiina a k�pet.

- Kimi is pont ezt mondta. - kuncogott Jenni.

- Nagyon �r�lt�k neki, mi? - k�rdezte kedvesen Paula.

- Igen, nagyon. Kimi od�ig van az �r�mt�l.

- Akkor ez csal�di von�s. Ramit se lehetett lel�ni az els� perct�l kezdve. De, ha b�rmi seg�ts�g kell, vagy k�rd�sed lenne, �n itt vagyok.

- K�sz�n�m.

- �s hol fogj�tok felnevelni? Sv�jcban vagy itthon? - k�rdezte Liisa.

- Ezen m�g nem gondolkoztunk el, de legjobb lenne itthon. Ugyan Sv�jc csendesebb hely, de m�gis csak finnek vagyunk, �s Porkkal�ban k�ne �ln�nk. Rem�lem, Kimi is �gy gondolja. - rem�nykedett Jenni. � is szeretett Wollerau-ban lakni, de m�gis csak finn k�rnyezetbe k�ne beleszokni az �voda �s iskola alatt. El is hat�rozta, ha haza�rnek, r� is k�rdez Kimin�l, hogy is tervezte ezt.

- Kicsim, j�l vagy? - fek�dt le Kimi is egy gyors zuhanyz�s ut�n, mikor haza�rtek.

- Igen, csak elf�radtam. K�rdezhetek valamit? - fordult Kimi fel�.

- Persze.

- Hol fogjuk felnevelni a picit?

- Ezen, �szint�n sz�lva, m�g nem gondolkoztam el. De szerintem itthon k�ne, vagy te nem �gy gondolod?

- De. Pont azt akartam mondani, hogy szerintem is Finnorsz�gban k�ne. Sv�jc olyan �rtelemben csendes orsz�g, hogy ott nem rohang�lnak ut�nunk a fot�sok, riporterek, de m�gis csak finnek vagyunk, itteni k�rnyezetben, iskol�ban, nyelvi k�r�lm�nyek k�z�tt kellene fejl�dnie.

- Igen. �s ez, a porkkalai h�zunk el�g eldugott ahhoz, hogy ne tudjanak megtal�lni minket, �s a pic�rt se zavarj�k.

Amint ezt megbesz�lt�k, mind a ketten �lomba is zuhantak, �s m�s nap d�lel�ttig semmi nem is zavarta nyugalmukat.