17. rész
2009.09.13. 18:06
Ahogy leértem, észrevettem, hogy nem leszek egyedül. Egy magas, jóképű férfi ült a szaunában. Mosolyogva léptem be.
-Helló, Jenson!- köszöntem neki.
-Szia!- mosolyodott el ő is. Talán kissé meglepte, hogy egyből felismertem.
-Nem gond, ha csatlakozom?- néztem rá.
-Dehogy.- felelte.- Megtudhatom, hogy te ki vagy?
-Ada vagyok, Sebastian asszisztense.- terítettem le a törölközőmet és leültem.
-Vettelé?- kérdezte kis mosollyal a szája sarkában.
-Igen, az övé.- néztem a férfire. Tetszettek a kék szemei.
-Tudtommal ő mindent egyedül intéz.- jegyezte meg Button.
-Úgy tűnik, besokallt. De majd őt kérdezd, ne engem.- tettem fel a lábaimat is.
-Véletlenül nem te vagy a Red Bull új plakátján?- tolta elém az újságját.
-De, véletlenül én vagyok rajta.- nevettem.- Modellként dolgozom, ha szükséges.
-Nem véletlen. Eszméletlenül jól nézel ki.- bókolt. Sikeresen bele is pirultam.
-Hogy-hogy este 9-kor itt vagy lenn?- tereltem a témát.
-Addig használom a wellness szolgáltatásokat, amíg van rá lehetőségem. Hiszen csütörtöktől nagyüzemben nyomjuk a Forma-1-et.
-Hát igen. Végre elkezdődik a szezon.- mosolyogtam.
-Nem mondanám meg rólad, hogy szereted az F-1-et.- mért végig.
-Pedig igazán kedvelem. És értem is.- néztem az ajtó felé, amely akkor nyílt ki.
-Sziasztok!- köszönt Sebastian és kezet fogott versenyzőtársával.
-Ilyenkor, itt?- nézett rá kérdőn Jenson.
-Igen. Volt, aki hívott.- mosolygott rám, majd ő is elhelyezkedett. Végül Jenson fél 10-kor lelépett és kettesben maradtunk.
-Nem hittem, hogy le fogsz jönni.- fordultam Seb felé.
-Egy olyan meghívásnak, mint a tied, nem mondok nemet.
Sokat beszélgettünk, de a szaunát leváltottuk a jakuzzira, mivel nem szándékoztunk megfőni. Éjfél körül kerültem az ágyba, reggel pedig 9-kor ébredtem kipihenten. Elmentem tusolni, majd felöltöztem és felkötöttem a hajam. Amikor kiléptem az ajtón, nyílt a szomszéd szoba is és jött Sebi. Együtt mentünk reggelizni, majd kimentünk a hotel kertjébe beszélgetni.
-… és akkor Heikki és Kimi elkezdtek finnül énekelni.- mesélte a srác. Jókat nevettem rajta. Azonban a telefonom csörgése félbeszakította.
-Halló?- vettem fel.
-Szia! Anabell vagyok!- köszönt a vidám lány.
-Szia! De jó, hogy hívsz!- örültem meg neki.
-Hol vagy most?- kérdezte kíváncsian.
-A hotel kertjében ücsörgök. De miért?- kérdeztem meglepve.
-Mert a szobádban nem voltál, a recepciós meg azt mondta, hogy nem mentél el.- felelte megkönnyebbülve.
-Akkor ha odamegyek a bárhoz és egy kellemes koktél mellett beszélgetünk?- vetettem fel az ötletet.
-Tökéletes! Akkor ott találkozunk! Szia!
-Rendben, szia!- tettem le és el is indultam, faképnél hagyva Sebit.
-Ada!- szólt utánam. Megtorpantam és meglepve fordultam meg.- Csak semmi alkohol, rendben?- mosolygott.- Ma még szeretnék veled komolyan beszélgetni.
-Rendben!- mosolyodtam el én is és ismét befelé vettem az irányt. Ahogy beléptem a bárhoz, Bell is akkor érkezett meg. Üdvözöltük egymást, rendeltünk két alkoholmentes koktélt, majd leültünk az egyik asztalhoz beszélgetni. Mindketten sokat meséltünk, hiszen a kis verseny óta nem láttuk egymást. Megosztotta velem, hogy Kimivel annyira komolyan gondolják, hogy elkezdtek közös házat keresni, ahová majd az esküvő után költöznek. Én pedig beszámoltam a problémáimról, amiket Hannah okozott. És ekkor el is érkeztünk egy olyan témához, amit sokáig lehet vesézni. És Ana élt is ezzel a lehetőséggel.
-De ha Seb szakított vele, akkor miért nem vagytok együtt?- kérdezte.
-Részben miattam, mert nem akarom, hogy bármi baja származzon belőle és részben miatta, mert azt akarja, hogy Hanna lenyugodjon.- kavargattam az italom zavartan.
-És ha mégis kezdeményezne, akkor mit tennél?- vetette fel.
-Azt hiszem, nem lennék elég erős tiltakozni.
-Nem is kell tiltakoznod, ha szereted. Azonban mindig benne van a pakliban, hogy Hanna a nyakatokra fog járni.- jegyezte meg.
-Tudom. De nem érdekel. Sikerült kiismernem és azt is tudom, hogy kell leszerelni.- mosolyodtam el.
-Akkor nagyon szurkolok!- mosolyodott el Anabell is. A pozitív hozzáállásának köszönhetően számomra is pozitívan jelent meg a közös jövőnk Sebbel.
|