- �r Isten!! - l�ptem ki 2007 febru�rj�nak v�g�n f�n�k�m irod�j�b�l fal feh�ren, ahol is nagyj�b�l 2 perccel ezel�tt k�z�lte, megkapom �letem els� munk�j�t, ami nem kisebb szem�ly, mint Kimi R�ikk�nen meginterj�vol�s�val j�r. Na, erre nagyon k�v�ncsi leszek!! Nem is a munk�t�l f�lek, hogy nem tudom megcsin�lni, hanem Kimire, megismer-e m�g, hogy fog reag�lni, mikor megl�t. ��������!!!! F�lek!! Tiszt�ban voltam vele, hogy egyszer elj�n ez a nap, hogy �jra �sszehoz minket a sors, ok�, akkor m�g nem tudtam, mikor elhat�roztam, hogy �js�g�r� akarok lenni, azon bel�l meg Forma-1-es, de mikor Kimi is csatlakozott a az Sz�guld� cirkuszhoz, ott d�bbentem r�, hogy fogunk mi m�g tal�lkozni. Erre tess�k!! Te j�s�gos �g!

K�r�lbel�l 3 napom volt arra, hogy �sszekapjam magam, �ssze�rjam a k�rd�seket, amiket fel akarok tenni, �s bepakoljam a b�r�nd�met Ausztr�li�ba, mert term�szetesen oda kell rep�ln�m, ha m�r �js�g�r�-riporter az ember. Cs�t�rt�k d�lut�n landolt a g�pen Melbourne-ben, onnan taxival jutottam el a sz�llod�ig, amit persze a c�g fizet. �s mit ad Isten, siker�lt abba a hotelben szob�t kapnom, ahol az eg�sz Ferrari-bag�zs megsz�llt. J�l kezd�dik! Lepakoltam a cuccaimat, majd a kis noteszemmel kar�ltve sikeresen kijutottam a p�ly�ra, ahol m�r nem volt neh�z megtal�lni a nagy piros motorhome-ot.

- J� napot! Seg�thetek? - k�rdezte egy kedves h�lgy a pult m�g�l.

- J� napot! Tulajdonk�ppen igen. Az F1 Racingt�l j�ttem, Kimi R�ikk�nennel kell interj�t k�sz�tenem, azt hiszem, tudnak err�l.

- Igen, m�r sz�lt a csapat. K�rem, f�radjon ut�nam. - majd bevezetett egy kellemes, nappalira eml�keztet� szob�ba. Biztos minden riportert itt fogadnak. M�gis kellemesebb itt besz�lgetni, mint kint, ahol ny�zs�gnek az emberek.

- K�rem, itt v�rjon. Azonnal Kimi is meg�rkezik.

- K�sz�n�m. - majd magamra hagyott.

Szent �g, ny�lik az ajt�, �s m�r hallom is Kimi hangj�t:

- Nehogy m�r megint egy �jabb interj�. Most l�phettem le az el�z�r�l!

- Nem baj, Kimi, ezen t�l leszel, �s ut�na nem nyaggatunk. - tuszkolta be a Ferrari sajt�sa a terembe.

- Laura?? - k�rdezte csod�lkozva, miut�n becsukta az ajt�t, �s megfordult.

- Szia, Kimi. Elkezdhetj�k az interj�t? Gondolom, hamar t�l akarsz esni rajta. - mondtam neki rezzen�stelen arccal.

- Ja, persze. - t�r�tettem vissza a val� �letbe. Miut�n helyet foglaltunk, gondoltam, nem is ker�lgetem tov�bb a k�s�t, belev�gtam, hogy min�l hamarabb szabadulhassak.

- Nagy v�ltoz�s a Ferrari vil�ga a Mercedes�hez k�pest?

- Tess�k? Bocs, nem figyeltem. Megism�teln�d m�gegyszer?

- Na, idefigyelj, nekem ez az els� munk�m az F1 Racingn�l, �s azt tudom, hogy t�ged nem �rdekelnek ezek a „nagyon fontos” esem�nyek, mint a sajt�t�j�koztat�, de legal�bb erre a 20 perce m�lt�ztatn�l idekoncentr�lni?

- H�, Laura, nyugi. - fogta meg Kimi a kezem. - Mi a baj?

- M�g k�rded? - r�ntottam el a kezem. - Basszus, Kimi, 13 �ve most tal�lkoztunk el�sz�r, �s �gy teszel, mintha mi sem t�rt�nt volna. De akkor eml�keztetlek: egyik nap fogtad magad, �s csak �gy lel�pt�l, se sz�, se besz�d. H�napokig telt, mire siker�lt elfelejtenem t�ged. Te volt�l a legjobb dolog addig az �letemben, v�gre volt valaki, aki meg�rtett, akivel megoszthattam a probl�m�imat, aki meghallgatott. �s �n is ezt tettem veled. Meg�rtettem, hogy a versenyz�s, a gokartoz�s, a Forma-1 az �leted, �s tudtam, hogy egyszer el fog j�nni az a pillanat, amikor otthagyod Espoot, �s a saj�t utadat j�rod majd, de azt hittem, legal�bb elb�cs�zni odaj�ssz, �s el�js�golod, hogy siker�lt, teljes�lt az �lmod, de nem, erre se m�ltatt�l. Mondhatom, nagyon j�l esett. - z�d�tottam az �sszes felgy�lemlett haragomat �s s�relmemet Kimire.

- Tudom, �s teljesen igazad van. Meg tudsz nekem valaha bocs�jtani? - k�rdezte les�t�tt szemmel.

- M�r megbocs�jtottam. Felfogtam, hogy nem voltam neked olyan fontos, mint ahogy �n azt hittem, gondoltam.

- Na, ez nem igaz. - k�rte ki mag�nak. - Te is sokat jelentett�l nekem, �gyhogy ilyet ne mond.

- H�t, mit ne mondjak… felt�nt. - mondtam cinikusan.

- Megmagyar�zhatom?

- Azt hiszem, nem vagyok r� k�v�ncsi. Mikor elment�l, tudni akartam, hogy mi�rt nem sz�lt�l, most m�r nem �rdekel. Megt�rt�nt, t�ll�ptem rajta, gondolom m�r te is, �gyhogy ezt itt �s most z�rjuk le.

- �s nem lehetne olyan, mind r�gen volt? Nem lehet�nk olyan k�zeli bar�tok?

- Nem tudom… Nem hiszem. Egyel�re az is sok, hogy �jra tal�lkozunk. Sajn�lom. Csin�ljuk meg, ami�rt idej�tt�nk, azt�n mindenki mehet, amerre dolga van. Sz�val, nagy v�ltoz�s a Ferrari vil�ga a Mercedes�hez k�pest?

Az interj� v�g�l tipikus sajt�t�j�koztat� hangulatban telt, �n k�rdeztem, Kimi meg egykedv�en v�laszolt, b�r pr�b�ltam olyan k�rd�seket feltenni, amiket nem k�rdeznek meg minden nap t�le minimum h�romszor.

- H�t, k�sz�n�m, hogy szak�tott�l r�m id�t. Minden j�t. - szedtem �ssze a cuccaim, �s nyitottam volna ki az ajt�t, mikor Kimi ut�nam sz�lt:

- Laura? Tal�lkozunk m�g?

- Tal�n. - v�laszoltam neki, majd pr�b�ltam min�l hamarabb elt�nni onnan. Vill�mgyorsan vissza akartam menni a sz�llod�ba, �s csak egy forr� f�rd�re �s zen�re v�gytam, ami kikapcsol, �s elfelejtem a gondolataimat. Mikor fel�rtem a szob�mba, megeresztettem a vizet, bes�t�t�tettem, fogtam az Ipodom, �s bed�ltem a forr� habok k�z�. Mit tal�n? 100%, hogy �jra tal�lkozunk, tekintve, hogy egy sz�llod�ban lakunk, �s a munk�m miatt is s�r�n �ssze fogunk futni. De nem �rdekel! A kocsik, a versenyz�s, a gumiillat miatt vagyok itt, �s nem fogom feladni az �n �lmaimat sem, csak az�rt, mert Kimi is itt van. Egy�bk�nt meg kell hagyni, �l�ben sokkal aranyosabban n�z ki, mint TV-n kereszt�l, de semmit nem v�ltozott a gyerek-Kimihez k�pest. Any�m, mennyi baroms�gba belevitt. Azok voltak a sz�p id�k. Mikor azt hitt�k, nincsen rajtunk k�v�l senki, csak az volt a fontos, hogy j�kat j�tszhassunk, �s semmi probl�m�nk nem volt. H�t, mit ne mondjak, j�l �sszej�tt ez a „felejts�k el minden b�natunk, �s csak a lazul�s sz�m�t, �s semmire nem gondolok” �rz�s.  Azt sem tudom, melyik sz�m sz�l… Ja, de The script: The man who can't be moved, ez az egyik kedvencem, ha ezt hallom, mindig siker�l megnyugodnom, kiv�ve most, k�ptelen vagyok kiverni Kimit a fejemb�l. Szeg�ny, ott pr�b�lkozott, �n meg meg sem hallgattam. De tudom is, hogy mi�rt… mert f�lek, f�lek att�l, hogy megint olyan k�zel ker�l�nk egym�shoz l�lekben, �s egyszercsak megint fogja mag�t, �s magamra hagy. Ugyan megszoktam m�r, hogy egyed�l kell boldogulnom, de az m�gis csak m�s, mikor valakinek ki�nt�d a sz�ved, �s az a valaki minden b�natodat, �r�m�det mag�val viszi egy m�sik vil�gba, de t�ged meg magadra hagy az �jabb �s �jabb k�ts�gek k�z�tt, �s nincs, akit�l seg�ts�get k�rhetn�l. Kiv�ve persze a sz�leid. Aprop�, sz�l�k. Anyu�kat is fel k�ne h�vnom, �s �gy hallom, enni sem �rtana valamit. M�g f�l �ra pancsol�s ut�n kik�sz�l�dtam a k�db�l, fel�lt�ztem, �s miel�tt lementem volna valamit enni, felh�vtam anyu�kat.

- Szia, anya.

- Kicsim! Szia! Hogy vagy?

- J�l, k�sz�n�m. �s ti?

- Mi is. Ap�d kint v�gja a f�t m�r majd egy f�l �r�ja, nagyon szenved vele. - kuncogott anya. - �s Kimivel tal�lkozt�l m�r.

- Igen.

- �s, milyen volt?

- Nem tudom… Igaz�b�l rosszabbra sz�m�tottam. Pr�b�lta megmagyar�zni, hogy mi�rt t�rt�nt minden 14 �vesen, de nem hagytam.

- De mi�rt? - csod�lkozott anyu.

- Mert nem akarok megint olyan k�zel ker�lni hozz�. Mi lesz, ha megint lel�p?

- Jaj, kicsim.

- H�lye vagyok, mi?

- Dehogyis. Teljesen meg�rtelek, de szeg�ny fi� meg t�ri mag�t, te meg es�lyt sem adsz neki?

- Igazad van. Nincs abban semmi rossz, ha meghallgatom.

- �s szerintem, ha Kimi t�nyleg megb�nta, amit tett, akkor nem fog m�gegyszer ez el�fordulni.

- Rem�lem, igazad van. Na, de most megyek, mindj�rt �hen halok. - nevettem.

- �gy l�tom, nincs itt semmi baj, ha az �tv�gyad megvan. - mulatott anya is.

- Ap�t puszilom. �s majd m�g besz�l�nk.

- �tadom. �s nagyon vigy�zz magadra. �s majd mes�lj, mi volt Kimivel.

- Rendben. Puszi.

- Szia.

Lehet, hogy any�nak igaza van, t�nyleg meg k�ne hallgatnom Kimit. Ha k�ti az ebet a kar�hoz, akkor le�l�nk, �s megbesz�lj�k a dolgainkat. Abba m�g senki nem halt bele. Miut�n ezt megbesz�ltem magammal, lebattyogtam az �tterembe. Mennyi finoms�g van itt, hogy fogok ebb�l v�lasztani? V�g�l egy lasagne mellett d�nt�ttem, ez az egyik legjobb kaja a vil�gon, persze csak a tipikus finn �zek ut�n. Fogtam a lasagne-mat, egy �sv�nyvizet �s egy ban�nt, �s le�ltem egy f�lrees� sarokba. Nem szeretek a k�z�ppontban enni, ut�lom, hogy beleb�mulnak a sz�mba, meg az �telembe, �s j� a teret is k�rbel�tni, kik sz�lling�znak befele. �pp indulni k�sz�ltem, mikor Kimi toppant be az �tterembe. F�, m�g j�, hogy nem felt�n� helyen �l�k, itt legal�bb tuti, nem vesz �szre, �gy sz�pen, cs�ndben fel tudtam osonni a szob�mba. De �gy nem �rtem magam, most d�nt�ttem el, hogy hagyom magam meggy�zni, �s v�gighallgatom Kimit, erre itt pr�b�lok felt�n�s n�lk�l elsurranni mellette. Tuti, nem vagyok sz�zas. Na, de itt is �ssze k�ne egy picit pakolni, brut�l, ami ebben a szob�ban uralkodik. 20 percbe telt, mire siker�lt �tl�that�v� var�zsolnom a helyet, majd egy hirtelen �tlett�l vez�relve eld�nt�ttem, ha m�r siker�lt eljutnom k�lf�ldre, akkor k�rben�zek a v�rosban. Felvettem egy hossz� farmert, ez a kedvenc viseletem, hozz� meg egy k�k, r�vid ujj� fels�t, ami m�g egy kis dekolt�zst is ad. Felkaptam m�g egy pulcsit, ugyan most nincs hideg, de ki tudja, mikorra �rek haza, �s m�r ny�ltam is a kilincs�rt, mikor kopogtak.