Másnap későn keltem. Nagyon fáradt voltam. Zuhany hangot hallottam. Fernando zuhanyzik. Felkeltem, és a konyhába mentem kómásan. Leültem az asztalhoz. Gondoltam iszok. Nagyokat nyeltem, mikor az elöttem lévő újság elején megláttam futólag egy címet: Hivatalos: Fernando Alonso jövőre elhagyja a Renault csapatot.

Más sem kellett, elkezdtem köhögni nagyokat. Fer boxerban jelent meg a konyhában. Ekkor még eléggé köhögtem.

-          Jól vagy Dani? Mi történt? – sietett mellém. A pohárra mutattam. Megveregette a hátam. A szörnyű köhögés megszűnésével megfogtam az újságot, és Fer orra alá toltam. Elolvasta, majd értetlenül nézett rám.

-          Te elhagysz minket? Hova szerződsz?

-          Elmegyek, de ezt még nem mondhatom el.

-          És mi lesz velünk? Kettőnkkel?

-          Mi lenne?

-          Ellenfelek leszünk.

-          Idén is azok vagyunk, csak egy csapatban.

-          Ez igaz. Bocs, hogy így letámadtalak.

-          Nincs semmi baj. Megbeszéljük?

-          Már megbeszéltük, nem?

-          Szerinted?

-          Szerintem igen.

-          Oké.

Fer megsimította az arcom.

-          Mostanában nagyon megváltoztál. Hova tűnt az a nagy önbizalom, és felvágós éned?

-          A te kérésedre eltűnt. Nem való ide Európába. Meg, nincs mire felvágni…

-          Tudom, hogy rossz a kocsi. Újoncként ráadásul nem is tehetsz sokat. Nagy tapasztalat kell a jó eredményekhez. A pályákat sem ismered annyira. Ne nézd úgy az eredményeidet, ahogy nem kéne.

-          Rendesvagy, de a sajtó folyton azt emlegeti, hogy én is csak ki-ki esegélek mint Nelson…

-          Nelson nem ki-ki esegél, hanem neki csapja a kocsit szándékosan Flavio parancsára, hogy meghosszabbítsák a szerződését.

-          Heh… Vicces.

-          Te legalább próbálkozol. A sajtóval meg ne törődj. Csak azért figyelnek kimondottan rád, mert nő vagy. Beleszoksz ebbe a világba, és minden menni fog.

-          Jaj, Fernando, te olyan jó vagy. Nincs még egy ilyen pasi a világon…

-          Akkor ezt most vehetem bóknak? – vigyorgott.

-          Veheted nyugodt szívvel. – karoltam át a nyakát.

Néztük egymást. A mobilom megszólalt. Felvettem.

-          Igen? Itt Daniela.

-          Szia Dani. Bocsi hogy ilyen korán telefonálok, de extrém fontos hívást kaptam.

-          Mondd. – dünnyögtem elgondolkodva.

-          Daniela. Ne így mondd, mert most teljesülhet minden álmod.

-          Ezt hogy érted?

-          Nemrég felhívott egy srác. Penske Racing-től. Jövőre ülést ajánlott. Így már érdekel a dolog?

-          Hogy mondtad…? – ámultam el.

Nem hittem a fülemnek. Olyan nincs, hogy pont most…