-          Menjetek vissza a hotelba. Majd fogok taxit. – vetettem oda Fernando-nak, majd arrébb mentem.

(Alonso)

-          Ki ez a fazon? Mit akar tőle?! Miért küld el?

-          A hotelban valószínű mindent el fog mondani.

-          Nem akarom itt hagyni.

-          Ide jön.

(Daniela)

-          Menjetek a hotelba. Majd én is megyek.

-          Ki ez a fazon? Mit akar? Nem megyek el addig, amíg…

-          NE aggódj. Meg tudom védeni magam. Ő nem más, mint José Carlos Pérez. Az apám.

-          Az apád? – nézett értetlenül rám.

-          Az. Majd mindent elmondok, csak menjetek vissza a hotelba. Én taxival megyek.

-          Nem akarlak itt hagyni vele.

-          Nem kell félned. Tudom kezelni. Átlátok már réges-rég rajta.

-          Rendben.

-          Majd megyek. Sziasztok.

Megvártam, míg elhajtottak a kocsival, majd visszamentem apámhoz.

-          Nahát, ő a te lovagod? Látszik, hogy nem tőlem örökölted az ízlésed.- próbált meg gúnyolódni.

-          Még szerencse, hogy nem tőled.

-          És boldog vagy ezzel?

-          Elég legyen apa. Mit akarsz? Nem keresel meg csak azért, hogy arról érdeklődj, hogy én boldog vagyok-e vagy sem. Nyögd ki mit akarsz.

-          Jól ismersz. Van egy ajánlatom. Egy nagyon jó ajánlatom. Fogadd el, és nem lesz problémád semmiből. Ha nem fogadod el, akkor nagyon megbánod!

-          Nem fogadok el semmiféle ajánlatot, főleg nem tőled. És ha azt hiszed, hogy félek tőled, akkor nagyon is tévedsz! Senkitől nem félek ezen a világon, főleg nem tőled.

-          Legyen. Csak emlékezz!

Megráztam a fejem, és hamar fogtam egy taxit, amivel a hotelba mentem vissza.

Beléptem a hotelszobába. Fer már fel alá járkált.

-          Végre megjöttél!- ölelt meg szorosan.

-          Aggódtál?

-          Amiket múltkor meséltél az apádról, azok nem tűnnek túl kedves képeknek.

-          Nem árthat nekem.

-          Mit akart?

-          Csak gúnyolódni. Meg valami ajánlatot…

-          Ajánlat?

-          Ajánlat. Nem tudom mi, mert nem hallgattam meg. Nem jó apámmal üzletelni. Veszélyes egy alak.

-          Örülök is, hogy végre megjöttél.

-          Én is. Most hamar lezuhanyzok, és utána eszek valamit. Éhen halok.

-          Benne vagyok, csak egy bibi van.

-          Na, mi lehet az?

-          Sajnos kevés meleg víz van. Azt mondták a hotelban mindenkinek, hogy elnézést, de kevés a meleg víz. És én még nem zuhanyoztam le.

-          Jaj, szegényem, hideg vízben fogsz zuhanyozni?

-          Igen. Szegény kicsi Fernando-d, ha csak nem…

-          Ha csak nem mi?- vigyorogtam.

-          Hát, úgy értem, ha beengednéd magad mellé…

-          A zuhany alá?

-          Ahha.

-          És együtt zuhanyoznánk?

-          Ahha.

-          Mit is tegyek? Végülis…

-          Végülis, igen?

-          Ahha.

-          Jaj, de jó. Akkor irány a zuhany. Gyere, gyere. – csókolt meg, majd bementünk a fürdibe…