6. rész
2009.10.18. 18:02
…Nem értem, hogy a filmekben miért van az, hogy egy kendő és egy napszemüveg mindent eltakar a felismerhetetlenségig. Mert ő felismert! A napszemüveg, és a kendő ellenére! Ugyanez van a sztároknál is. Próbálnak elbújni egy-egy kiegészítő mögé, de nem lehet! Mert az ember felismerhető! Vajon miből lesznek a paparazzik? Na jó, nem ez a lényeg! A lényeg az, hogy felismert, és bármennyire is próbált normális maradni, amikor Sebastian közölte, hogy én vagyok a nővére, bizony egy izzadságcsepp gördült le a homlokáról!
- Ő pedig a szomszédom, Kimi. –vigyorgott Seb. Én is próbáltam, de inkább egy vicsornak látszott.
- Khm… hello. – nyögtem ki nagy nehezen. Ő is hasonlót motyogott. Meg, hogy el kell mennie, mert valami gond van a kocsijával. Sebastian vigyorogva engedte el. Én is boldog lehetek, mert nem mondott semmit sem. Ha mondott volna valamit arról az éjszakáról, ha egy célzást is ejtett volna rá, először én nyírtam volna ki őt, majd Axel engem, miközben Sebastian Kiminek ment volna, és utána jött volna a csere, miszerint Seb püföl engem Axel meg őt.
Axel természetesen még mosolyogva odamondta Sebnek, hogy milyen rendes ez a fazon. Ó, ha tudná, hogy mit tett a barátnőjével (ja bocs! Mennyasszony vagyok!) akkor bizony már nem tartaná ilyen rendesnek, azt garantálom.
- Abby, szerinted? – Sebastian meg próbált belőlem kicsavarni valami véleményt. Rögtön le is szidtam, hogy már hogy a fenébe tudnék levonni bármilyen következtetést egy „He-hello”-ból. Szerinte pedig Kimi egy rendes fickó és jó lenne együtt vacsorázni vele valamikor, ugyanis egy hete, hogy beköltözött, és nincsen senki se, akit ismer Baarban. Közöltem vele, hogy nem én vagyok a Karitasz Szeretetszolgálat, mire felháborodva jegyezte meg Axelnek, hogy biztos megjött a havi bajom, ugyanis nem szoktam én ilyen bunkó lenni. Végül meg belementem egy vacsorába: Seb, Axel, Kimi és jómagam társaságában. És tudom, hogy mennyire jó barátnő vagy, ezért beszerveztelek téged is, mondván, hogy Anabelle is egy jó kapcsolat, főleg, ha egy barátnőt akar, mert te vagy a tökéletes közvetítő. Axel pedig erre elnevette magát. Ne vedd sértésnek, nem neked szánta! Hanem, amit mondtam, mivel szerinte Kiminek nincs szüksége közvetítőre, mert ő naponta mással alszik. Magamba fojtottam egy tudom-ot.
És most itt tartunk. Mit tegyek? Illetve mit ne tegyek?(azon kívül, hogy nem szólom el magam?)
________________________________________
Feladó: <anabelle.klum@thepanoramajournal.ch>
Címzett: <abigail.vettel@hotmail.com>
Tárgy: Re: SOS!
Először is nyugodj meg! Másodszor pedig bármiben benne vagyok, amiben az öcséd is!;)
Harmadszor meg örülj, hogy nem szólt semmit sem ez a Kimi! Le is bukhattál volna! Bár jó lenne, ha beszélgetnétek egy kicsit, vagy legalább annyit, hogy megmondjátok egymásnak, hogy hiba volt –bár szerintem nem- és felejtsétek el… tiszta lap, meg hasonlók.
Más ötletem nincs, viszont a pizzás fiú vár;)
________________________________________
Ez a szám jelenleg nem elérhető, kérjük hagyjon üzenetet.
„Abigail Vettel! Nem tudom, hogy van fogalmad róla, hogy kik vagyunk, de szerintem már kezd feledésbe merülni, ugyanis régen hallottunk rólad! Igazán köszönjük, hogy szerdán meglátogattál Axellel, és megmutattad a gyűrűd (ami valóban csodálatos), de még mindig nem értjük édesapáddal, hogy miért nem tűztétek ki a dátumot. Az öcséd, mint ahogy egy jó gyerekhez illik, naponta értesít minket. Ő mondta, hogy ne aggódjunk, minden rendben van veled is meg vele is. Mesélte, hogy a héten együtt vacsorázol valamelyik barátjával is. Ez igazán rendes tőled, főként, hogy annak a férfinek nincsenek kapcsolatai Baarban. Tudod, hogy teljes mértékig bízok benned, de azért vedd figyelembe, hogy Axel az oldaladon van. Tudom, hogy Sebastian barátai általában igazán kedves fiatalemberek, és helyesek is, de én nem aggódom emiatt. Apád viszont kicsit fél, annak ellenére, hogy a gyűrű az ujjadon van. Nos, csak ennyit akartam mondani. Ne aggódj, Bogáncsot nem bántották a kutyák. Annak ellenére, hogy ráférne arra a macskára egy kiadós fürdő, nem hajlandó víz közelébe menni. Tudom, hogy mennyire odavagy érte (bár elképzelni sem tudom, hogy miért. Se nem szép, se nem szelíd) De azért majd ha hazaértél fürdesd meg. És vizsgáltasd ki. Jaj, apád hív. Beszereltettük az Internetet. Az öcsédtől elkérjük majd az e-mail címedet, és tudunk majd levelet írni. Ott talán hajlandó vagy válaszolni is. Sebastian vidáman közölte, hogy vele rendesen tartod a kapcsolatot. Nem vagyok irigy, csak szeretnék én is tudni arról, ha van valami. Tényleg megyek. Vigyázz magadra! És puszilom Axelt!
________________________________________
Feladó: Abby
Címzett: Anabelle
Nem akarok dicsekedni, de a szállásunk első osztályú! Az ablakon pont besüt a Hold! Az ágyat már felavattuk;) Hogy megy a randi?
Feladó:Anabelle
Címzett: Abby
Fájdítsd csak a szívemet! Tudod Pizza Futárnak nem telik 5 csillagos szállodákra, hanem egy lepukkant lakásban voltunk! Most is itt horkol a fülembe! Lelépni persze nem tudok, mert a kulcsát nem találja! Nem, nem kérdeztem rá konkrétan, csak céloztam. De neki már mind1. Holt részeg!
Feladó: Abby
Címzett: Anabelle
Sajnálom. A vacsorán ülhetsz Seb mellé, megengedem. Remélem ezzel kiengesztellek. Na, megyek aludni, holnap lesz a futam. Bár ez engem nem hat meg, ellenben Axellel. Úgy ráncigált egyik helyről a másikra, hogy azt hittem, kitörik a karom. Legalább Seb tud valakit oktatni… Remélem, holnap nem találkozom azzal a gyártulajdonossal. Ja, még nem mondtam? Tudod, övé az a gyárszerű ház Seb mellett. Jó éjt!
|