3. t�rt�net 12. r�sz

  2009.10.20. 13:54

A Hawaii-on t�lt�tt m�sf�l h�t pillanatok alatt eltelt, most itt �l�nk egym�ssal szembe, az asztalunkn�l. A h�zunkban. Ami kicsit sem hasonl�t Hawaiira, sem a berendez�sben (h�la az �gnek, b�r Aulia n�szaj�nd�ka egy m�b�r sz�nyeg volt, de a V�r�skeresztnek aj�nd�koztuk) de ezenk�v�l az itteni h�m�rs�klet is mindent eszembe juttat, Hawaii-t lesz�m�tva. A hangulat valami eszm�letlen�l letargikus. Bastian reggel megfogja a b�r�ndj�t �s elrep�l. J�tszik egy meccsett Kair�ban. �s persze, vele menn�k... felt�ve ha Stef nem fenyeget meg. (a fenyeget�s abb�l �llt, hogy mosolyogva azt k�rte, jelenjek meg a teszten.)

- �s ha... csak �gy elj�ssz? - vetette fel Bastian.

- Jobbn�l jobb �tleteid vannak. Ett�l m�g az "egy�l kr�t�t �s ut�nna k�ldj egy video�zenetet, hogy szarul vagy" c�m� �tleted is jobb volt. A f�rjem halv�nyan elmosolyodott. �tny�lt az asztalon �s megfogta a kezemet.

- Gyere velem. - duruzsolta.

- Jaj, ne - ny�gtem - ilyenkor olyan �des a hangod, ne csin�ld, a v�g�n m�g beleegyezek.

- Ez a c�lom. - nevetett. - H�vd fel Stefet �s mond meg neki, hogy a h�god k�rh�zba van, vagy mittudom�n.

 

 

 

- Szia Stef. - kr�kogtam a telefonba.

- Szia. Valami baj van?

- Beteg vagyok. - ny�gtem gyenge hangon. Tuti hogy bevette...

- J�, rendben, menj csak el a holnapi teszt helyett Bastiannal. - Hm. Vagy m�gsem.

- Szeretlek Stefano.

- Besz�lj �gy r�lam 10 �v m�lva is... - nevetett.

 

 

A meccs maga nem sok �rdekess�ggel szolg�lt, semmi izgalom nem volt benne. Kiv�ve, hogy a nyolcvanhetedik percben az egyik arc�tlan (fej�t n�zve ink�bb arctalan) d�n focista a tizenhatoson bel�l h�zta le Miroslavot. A tizenegyest �tengedt�k Klos�nak, aki kihagyta. Hm. A hosszab�t�s is hasonl� volt. M�g v�g�l tizenegyeseket kezdtek el r�gni. A d�nt� tal�lat Bastianon m�lt (igen, t�rt�netesen pont rajta) Egy m�sodperc t�red�ke volt, amikor m�g hallottam a mellettem �l� n�met-t�bor m�g �jong, de �n m�r tudtam, hogy baj van. Bastian el�bb t�tov�n a sz�ve k�zel�hez emelte a kez�t, azt�n elv�gezte a r�g�st... �s csak ezut�n esett �ssze. A n�metek nem is  �r�ltek. Pedig nyertek.

- A. Kurva. �letbe. - ny�gtem �s megsemmis�lten rogytam le.

 

 

   - Miss Vanderfsott, ha nem t�vedek. - n�zett r�m a doktor. Lassn b�lintottam.

- �mmm... sajn�latos h�rt kell k�z�ljek. - n�zett r�m a szem�vege m�g�l. - A f�rje... enyhe eml�kezetkies�sben szenved �s nem biztos, hogy egy�ltal�n...

- De j�l van? - v�gtam k�zbe.

- Nagyj�b�l. Bek�t�tt�nk egy infuzi�t. De nem hiszem, hogy meg fogja mag�t ismeri. A csal�dja bent van, ha akarja bemehet hozz�, de mondom... - nem v�rtam meg, hogy mit mond. Rohantam a folyos�n. Tobias �llt mellette.

- T�ged ismerlek, te k�cs�g. - sz�rte a fogai k�z�tt �ppen Bastian.

- Az�rt nem sokban v�ltozott. - forgatta a szemeit Tobias, azt�n �szrevett - Gyere, gyere... - h�zott maga mell�. - Bastiaaan! Szedd le a p�rn�t a fejedr�l �s n�zd ki van itt! - Bastian r�m  n�zett. A pupill�ja �sszesz�k�lt... de csak egy m�sodpercre, ut�nna a pupill�ja megint norm�l m�ret� lett, arca pedig kifejez�stelen maradt.

- Cseszd meg... ha azt mondod, hogy � a csajod �n meg�llek.

- Nem. Nem � a csajom. - n�zett r�m Tobias bocs�natk�r�en.

- Hane...? - kezdte a k�rd�st mik�zben ny�jtozott, a k�rd�s helyett azonban ink�bb ord�tott a v�g�n. Ugyanis megl�tta a kez�n a gy�r�t. - ���risten!!! Ennyire h�lye nem lehetek! Mennyire voltam r�szeg, mikor elvettem Sarah-t? - n�zett fel. Ek�zben a doktor bej�tt �s mag�hoz intettt engem �s Tobiast.

- Meglesz az a kellemetlen tulajdos�ga egy ideig, hogy hangosan gondolkodik... - mondta halkan.

- H�t az remek lesz. - S�hajtottam, majd visszafordultunk a f�rjemhez. - Nem ismersz? - k�rdeztem.

- Nem. - mondta �res tekintettel.

- A feles�ged vagyok.

- Pilar Vanderfsott... vajon mennyi p�nzt fizettem neked, hogy hozz�m j�jj�l...? - k�rdezte Bastian.

- Asszem ezt ink�bb gondolta... - vigyorodott el Tobias, majd a fej�t cs�v�lva kiment. Bastian �gy�ra �ltem. A f�rjem �t�lelt �s megcs�kolt.

- J�, t�nyleg a bar�tn�m vagy.- d�bbent meg.

- A feles�ged... nem a bar�tn�d vagyok...

 

 

�s a napjaim kezdtek unalmasan izgalmasak lenni. Maga a program unalmas volt, viszont k�teless�gemnek �reztem, hogy a f�rjem �jra eml�kezzen r�m. De lassan visszat�rtek az eml�kei... el�sz�r arra j�tt r�, hogy egy medence mellett l�tott meg el�sz�r �l�be:

- Aham. - v�laszoltam. - �s ut�nna tal�lkoztunk egy meccsen azt�n elment�nk Sv�jcba �s legk�zelebb gratul�lt�l a VB-c�memhez �s elj�t�l velem a v�gre-bajnok-lett�l - nevezet� Ferraris partira. Azt�n, eml�kszek, megk�rdezted: "Hazavigyelek?" �s azt mondtam, hogy igen. Besz�lgett�nk. �s mikor meg�llt�l...

- ... feln�zt�l �s azt mondtad: - �n nem itt lakok...

- Igen, erre te azt mondtad, hogy "de �n igen" �s t�bb perc kellett mire felfogtam a mondatot �s elkezdtem r�h�gni...

- T�nyleg! - �lt fel hirtelen. - S�rga Lamborghini. fekete b�r�l�sek.

- Igen! - lelkesedtem. - Mostm�r tudod, ki vagyok?

- H�t persze. - mondta. De nem tudta. Csak arra eml�kezett, hogy ismert meg... kezdetnek nem is rossz...