60. rész - Nyugtalan este...
2009.11.01. 09:25
Nando hamar elaludt, de én nem voltam ilyen szerencsés. A sok forgolódás után úgy döntöttem inkább csinálok valamit.
A Laptopom bekapcsoltam. Megnéztem az olvasatlan üzeneteim. A fele csak reklám, stb. Nézegettem pár hírt neten, majd mivel még nem voltam álmos kerestem valami játékot. Sims 3. Játszottam egy ideig, majd meguntam. Kikapcsoltam és leültem a TV elé. Semmi nem ment benne, ami értelmes. Kikapcsoltam. Visszamentem és elfeküdtem Nando mellett. Ő még mindig alszik. Próbáltam aludni, de nem jött össze. Kimentem újra és bekapcsoltam Laptopot. Nézegettem a terhességről. Utána ismét kikapcsoltam. Kinyitottam a hűtőt és elővettem egy kis tejet. Kerestem fahéjat. Kicsit megmelegítettem, majd eliszogattam az ablak előtt.
Mivel még mindig nem voltam álmos kerestem egy papírt és egy ceruzát, és elkezdtem rajzolgatni. Egy sportkocsit rajzoltam. Miközben a kocsin dolgoztam épp az járt a fejemben, hogy majd a pici, ha megszületik, biztos hogy érdeklődni fog az autósport iránt. De édes lesz, amikor majd a gokartban először fog ülni. Meg amikor először nyer futamot. Csináltatok majd egy külön szobát, ahol képek, meg kupák, meg egyéb lesz. Nando is biztos büszke lesz rá. És, ha lányom lesz, akkor mindenképp próbálok neki segíteni, hogy bekerüljön a Formula1-be és megverje azokat a srácokat. Nando, ha fiú lesz, biztos segít neki mindenben. Ha lányunk lesz, akkor nem tudom, hogy fog viselkedni. Biztos félteni fogja.
- Kicsim.- hallottam Nando hangját.
- Nando. Megijesztettél.
- Bocsi. Nem akartalak. Mit csinálsz?- kérdezte álmosan.
- Rajzolgatok.
- De, kicsim. Már nagyon késő van. Hajnali 2 lesz.
- Nem tudtam elaludni. Pedig mindent próbáltam, és, leültem, hogy elfoglaljam magam.
- Gyere. Együtt elalszunk.
- Te úgyis bevágod egy pillanat alatt a szunyát. Nekem nem megy. Menj csak aludni. Holnap Időmérő. Rád jobban számít a csapat.
- Neked is pihentnek kell lenned. Gyere.
- Na jó.- álltam fel. Elfeküdtünk. Fer simogatta a kezem. Elálmosodtam lassan és végre elaludtam.
Reggel felkeltem. Nando már nem volt ágyban. Kipattantam az ágyból és kimentem a hálóból. Nando az asztalnál ült és a rajzom nézegette.
- Jó reggelt.
- Jó reggelt. Felkeltél? Előbb még nagyban aludtál.
- Igen. Te mikor keltél.
- Nemrég. Minden rendben?
- Aha, csak szédülök.
- Gyere, ülj le a kanapéra.- vezetett a kanapéhoz.
- Túl hamar pattantam ki az ágyból.- fintorogtam.
- Minden rendben. Hozok inni. Máskor szép lassan kelj fel. Nem kell rohanni.
- Igaz.- mosolyogtam. Hozott egy kis narancslevet. Megittam. Már jól voltam.
- Mi legyen a reggeli?
- Jöhet az a müzli, amit mondtál tegnap.
- Oké.
- Sima, igaz? Nem ilyen csokis keverék? Rosszul vagyok a csokitól.
- Sima.- vigyorgott.
- Hé. Ne nevess ki. És, egy kis fahéjat raknál a tejbe?
- Persze. Neked bármit.
- Köszönöm. Én addig hamar lezuhanyzok. Nem kell sietned a reggelivel.
Lezuhanyoztam, majd elkezdtem válogatni a ruhák között.
- Jöhet a reggeli?
- Aha. Pillanat és megyek. Felöltözök.
- Oké.
A Renault-os póló ügye kötelező. Ez megvan, de nadrág. Valami színes kéne. Talán a piros térdnadrág. Az jó lesz. Együtt megreggeliztünk Nandoval, majd elindultunk a pályára.
|