62. rész - Jó eredmény? Nem igazán...
2009.11.01. 20:52
Lassan menni kellett. Átöltöztem overallba. Nando is már overallba volt.
- Daniela. Fernando. Gyertek.- szólt Bob. Odamentünk hozzá, a pitwall-ra.
- Igen Bob?- mosolygott halványan Fernando.
- Üljetek le ide a székekbe. Szeretnélek megkérni titeket arra, hogy ne szomorkodjatok, hogy most épp nem a csúcson vagyunk. Ez az utolsó közös futamunk, így együtt. Szeretném, ha élveznétek a vezetést. Ne az eredménnyel törődjetek. Akárhol is végeztek Időmérőn, bármi lesz futamon a végeredmény, én örülök, hogy együtt dolgozhattam veletek. Fernando. Neked sok sikert a Ferrari-hoz. Daniela. Amikor visszatérsz a Formula 1-be, remélem olyan csapathoz kerülsz, ahol tudsz jobb eredményeket elérni, mint nálunk idén. Bizonyítsd be, hogy attól, hogy valaki női versenyző, még nem kevesebb.- Fernandoval összenéztünk.
- Figyelj Bob. Mi is örülünk, hogy együtt dolgozhattunk veled. Mindent megteszünk azért, hogy jó eredménnyel búcsúzzunk.
- Köszönöm Fernando.
- Még nincs vége a hétvégének. Csak, ha a kockás zászló leint minket vasárnap.- mosolyogtam.
- Ez így van. Ne csüggedj. Viszont mi most megyünk a kocsiba.- mosolygott Nando. Elindultunk a kocsik felé.
A harmadik edzésen kicsit még jobban csiszoltunk az időmérőre.
Én a 18. Fernando pedig ismét a 16. lett. Nem épp bíztató eredmény. Időmérőre össze kell valamit hozni.
Fernando és én is ültünk a Motorhomeban és az adatokat próbáltuk valahogy elemezni.
- Ez nem igaz. Valami kéne még sürgősen.- állt fel Fernando és lépett oda a pulthoz. Egy kis üdítőt kért.
- Hozol nekem is?- kérdeztem. Elvett még egy üdítőt és odaadta nekem is.
Kitty lépett be Ricsivel és Nancyvel.
- Hogy haladtok? Van valami?- kérdezte Kitty.
Fernando és én is szomorúan néztünk rájuk.
- Nincs semmi elveszve. Ha időmérő nem megy, a futamon még bármi megeshet. Nem?- kérdezte Ricsi.
- De.- válaszoltuk szomorúan.
- Fel a fejjel. Most a nehéz pillanatokban gondoljatok a babára.
- Nancy. Mi boldogok vagyunk a baba miatt… igaz?- néztem Nandora.
- Igen. Én vagyok a legboldogabb ember ezen a világon.- ült le mellém mosolyogva.
- Csak az zavar szerintem mindkettőnket, hogy utolsó futamunk a Renault csapattal és jó eredménnyel akarunk búcsúzni.- Fernando bólogatott.
- Majd lesz valahogy.- mondta Kitty.
- Eddig te mindig bejutottál Q3-be.- mondta Nancy Fernandonak.
- Nem mindig, de tényleg sokszor. Most viszont a Q2-be való jutás is… Nehéz lesz.
Elhallgattak. Én visszatértem az adatok elemzésére. Bob lépett be.
- Mi ez a nagy szomorúság?- kérdezte.
- Az eredmények miatt.- mondta Nancy.
- Gyerekek. Tegyétek félre ezeket a papírokat.- vette el Fer papírjait, majd nyúlt az én papírjaim felé.
- Még ne. Hisz így nem lépünk előbbre.
- Daniela. Köszönöm a munkátok, de láthatod te is, hogy milyen a kocsi.- vette el a papírokat.- Menjetek enni.- ment el.
- Majd mi mindent beleadunk időmérőn, oké?- fogta meg a kezem Nando. Bólintottam.
- Menjünk enni. Én tényleg éhes vagyok.- mosolygott Nancy.
- Legyen. Menjünk.
|