63. rész - Nehéz nap után...
2009.11.01. 20:53
Ettünk hamar majd mindenki pihent kicsit. Az Időmérő aztán lassan kezdődött. Q1. Kigördültünk a pályára. Mentük a köröket. Én egyszer megpördültem, de tudtam folytatni. Hamar letelt a Q1. Szomorúan mentem vissza a boxba. Csak a 19. lettem. Amint betoltak akkor láttam, hogy Nando is száll ki a kocsiból. Egymásra néztünk. Megrántotta szomorúan a vállát.
Elindultunk a mérlegelésre. Jöttek aztán ismét az interjúk. Hamar szabadultunk.
- Nehéz futam elé nézünk.- mondta szomorúan. Odabújtam hozzá.- Ígérd meg, hogy nagyon vigyázol holnap!- nézett a szemembe.
- Ígérem.
- Rendben. Menjünk. Nem akarok most összefutni egy újságíróval sem.
- Oké. Amint hazaérünk lepihensz és csinálok vacsit.
- Majd csinálok én…
- Nem. Én akarok. Ezen most ne vesszünk össze, oké?
- Nem értelek, esküszöm.
- Nem baj.- mosolyogtam rá. Egy puszit adott, majd mentünk a Motorhome-ba.
Indultunk a kocsihoz, mikor Button jött utánunk.
- Sziasztok. Bocs a zavarásért. Nem jöttök el bulizni? Itt lesz a hotelban.
- Nem is tudom. Jenson. Fáradtak vagyunk.- mondta Fernando.
- Ne már. Csak ti hiányoznátok. Mindenki jön. Nem kell táncolni. Vagy, a tortától féltek?- mosolygott.
- Nem. – nevettem.
- Akkor. Nyugisabb helyek is vannak. Ott le tudtok ülni, de kérlek, ne pont ti hiányozzatok.
- Nem is tudom…
- Menjünk el.- mondtam Nandonak.
- Neked pihenned kéne. Rázós nap volt.
- Csak elmegyünk, nem muszáj táncolni. Elmegyünk, jó? Kérlek.
- Legyen. Menjünk.
- Szuper. Gyertek.
Kézen fogva követtük Jenson-t.
- Egyébként jól hallottam?- fordult meg.
- Mit?- kérdezte Nando.
- Szülők lesztek?
- Jól hallottad…- néztem rá, majd kérdőn Nando-ra.
- Kitől hallottad egyébként?
- Csak úgy véletlenül hallottam a srácoktól.
- Huh. Akkor már sokan tudják.- mondta Nando.
- Tőlem is kérdezte az egyik firkász.- mondtam.
- Igen? Nem is említetted. Mit mondtál nekik?
- Csak hogy nem válaszolok a magánéleti kérdésekre. Hihetetlen. Mindent tudni akarnak.
- Ez a Formula1 rossz oldala.- mondta Button.- Amúgy gratulálok. Biztos aranyos lesz.
- Köszönjük.- Nando mosolyodott el.
A hotelban leültünk egy viszonylag nyugodt helyen.
- Sziasztok.- jött Robert és ült le Nando mellé.- Már kerestelek titeket.
- Csak most jöttünk. Épp indultunk vissza a hotelba.
- Kár lett volna kihagyni ezt a bulit.
- Kérnek valamit?- jött egy pincér.
- Narancslé.
- Szintén.- válaszolt Fer.
- Miért akartatok lelépni? Bulizunk egyet.
- Daninak pihenni kéne.
- Mert?
- Még nem hallottad?
- Nem. Mit?
- Szülők leszünk.- válaszolt halkan Nando. Robert elkerekedett szemmel nézett ránk.
- Komolyan? És ezt én miért nem tudom? Jóban vagyunk, nem?
- De, csak… Zsúfolt napok voltak mostanság.
- Értem. Gratulálok.
- Köszönjük.
A srácok elbulizgattak. Mi csak ültünk és néztük őket, meg beszélgettünk. Nem maradtunk sokáig. 10 körül elindultunk és hamar visszaértünk a hotelszobánkba.
- Éhes vagy?- kérdeztem.
- Nem. Inkább álmos. Te?
- Én sem vagyok éhes. Menjünk aludni. Fárasztó és hosszú nap volt.
|