Mindketten elfoglaltuk a kedvenc hint�nkat. Egyik�nk sem sz�lalt meg. Most, hogy alaposabban megn�ztem Kimit, az elm�lt n�gy �vben semmit sem v�ltozott. Ugyanaz az er� sug�rzott bel�le, amely annak idej�n megfogott. Sz�ke tincsei �ppoly �sszevissza �lltak, tekintete pedig m�g mindig gy�ny�r� volt. Olyan volt, mintha bel�m l�tna.

V�gig n�ztem magamon, meg kellett �llap�tanom, hogy borzalmas vagyok. Mi�rt is nem festettem ki magam, �s mi�rt nem h�ztam m�sik farmert? Ha m�r besz�lnem kell vele, mi�rt nem tudok norm�lisan kin�zni?  

Kimi f�rk�szve n�zet r�m.

-          Mit b�mulsz?- k�rdeztem t�le. J� tiszt�ban vagyok vele, hogy kicsit durva voltam, de ez az egyetlen mondja, hogy norm�lis keretek k�z�tt besz�lgess�nk.

-          Semmit. - v�laszolta higgadtan.

-          Mir�l akart�l velem besz�lni? – pr�b�ltam r�t�rni a l�nyegre, jobb lesz el�bb t�l lenni a dolgokon.

-          �n egy sz�val nem mondtam, hogy besz�lni akarok veled. – vil�g�tott r� a t�nyre.

-          �… �n azt hittem, … hint�k, mindig itt besz�lget�nk…- magyar�ztam zavartan.

-          H�t, igen ismersz. - mosolygott r�m. Ha ez �gy megy tov�bb, meg�r�l�k. Az isten�rt nem sz�lal m�r meg? Kiab�ljon velem. �v�ltse le a fejem, ami�rt t�nkre tettem az �let�t, de ne legyen kedves.

-          N�zd! Sajn�lom, hogy akkor �jszaka megt�rt�nt az a bizonyos dolog…- kezdtem zavartan. - Tudom, hogy ez m�r nem seg�t. Meg�rtem, ha gy�l�lsz, meg van r� az okod. T�nkre tettem az �leted. Ennyit az �r�k bar�t sz�vegr�l. Egy igaz bar�t sosem tett volna ilyet. Leszerepeltem, mint ember, �s mint bar�t is. – s�hajtottam.

-          Kisl�ny befejezted?- k�rdezte. �n csak b�lintottam. – Arra nem gondolt�l m�g, hogy mindenhez k�t ember kell? Ne sz�lj k�zbe!- sz�lt r�m, mert �pp tiltakozni akartam. – Ez ugyan�gy az �n hib�m, is mint a ti�d. S�t �n vagyok a hib�s, hiszen te itt�l, �s nem volt�l besz�m�that�.

-          De ha nem cs�kollak meg, akkor meg sem t�rt�nik. – makacskodtam.

-          Honnan tudod?- k�rdezet vissza. – Ha annyira nem akartam volna, akkor le�ll�thattalak volna, de nem tettem meg, sz�val az �n hib�m is.

-          Ne mond ezt, neked most ut�lnod kell! – fakadtam ki k�ts�gbe eseten.

-          Mi�rt akarod annyira, hogy ut�ljalak?- v�rt a v�laszomra, miut�n nem v�laszoltam neki, folytatta. – H�l�snak kell lennem neked. – mondta ki azt a mondatott, amire a legkev�sb� sem sz�m�tottam.

-          Mi, de…

-          Nincs semmi de. Hiba lett volna elvenni Jonna-t. M�g fiatal voltam �s azt hittem ez j� nekem, de be kellett l�tnom, hogy t�vedtem.

-          De….

-          Psszt! – tette az ujj�t a sz�mra. – Nem kell mindent t�lkompenz�lnod. Nem haragszom. Hi�nyzik a r�gi bar�tom, �s szeretn�m visszakapni. Szerinted, lehets�ges ez? – k�rdezte szel�den.

-          Nekem is hi�nyozt�l! De, ez nem �gy m�k�dik, nem bocs�thatsz meg csak �gy. - mondtam neki m�g minidig k�ts�gbe esve.

-          Mi�rt is nem? Esetleg mert te nem tudt�l m�g, megbocs�tani magadnak? – fejen tal�lta a sz�get. Sosem fogom megbocs�tani magamnak. – N�zz r�m. – fogta meg az �lam, mert a f�ldet n�ztem. Gyeng�n maga fel� ford�totta az arcom �s k�nyszer�tett, hogy a szem�be n�zek. – Sz�val, visszakaphatom a r�gi Ness�t? – n�zett r�m ellen�llhatatlanul.

-          N�zd Kimi! – szedtem �ssze magam �s eltoltam a kez�t az arcomt�l. – A r�gi �nem biztos nem. Nem tudom �szre vetted-e, de sokat v�ltoztam.

-          Nem lehet, nem �szrevenni. – motyogta az orra alatt.

-          De, ha a mostani �nem is megfelel, akkor megpr�b�lkozhatunk ezzel a bar�tkoz�ssal. – mondtam neki f�l�nken.

-          Na, ez a besz�d kisl�ny. – vigyorgott �s �t�lelt. Az �lel�s el�g sok�ig tartott �s csak nagy nehezen bontakoztam ki bel�le. M�g sok�ig besz�lget�nk. A m�ltr�l nem igaz�n esett sz�. Ami a mag�n�let�nket firtatta az sz�ba sem ker�lhetett. Mes�lt a karrierj�r�l. Mindketten tudtuk, hogy m�r nem lesz olyan, mint r�gen, de az�rt egy pr�b�t meg�r.

-          Mennem kell!

-          Ne menj m�g, hiszen fiatal az id�. - n�zett az �r�j�ra. Majdnem �jf�l volt. Nekem fel sem t�nt, hogy m�r h�rom �r�ja cseveg�nk. Most, hogy leesett kezdtem �rezni, hogy m�r a leveg� is el�g sz�pen leh�lt.

-          Holnap kor�n kellek, megyek ki a rept�rre Paolo�rt. R�ad�sul el kell int�znem m�g egy- k�t dolgot. – mondtam neki.

-          Remek! – mondta ridegen. – Rem�lem, ezt � is tudja. – h�zott oda mag�hoz. Abban a pillanatban amint meg�rintette az ajkam, az ajk�val megsz�nt egy pillanatra a vil�g k�r�l�ttem. A testem f�jdalmasan s�v�rgott Kimi minden �rint�se ir�nt. Amilyen gyorsan j�tt a cs�k, olyan gyorsan is lett v�ge. Amikor elh�z�dott t�lem, legsz�vesebben visszar�ngattam volna, de tudtam, hogy nem lehet. Azzal csak mindent �sszezavarn�k. Ez�rt egy hatalmas pofont adtam neki, majd berohantam a h�zba �s fel a szob�mba. Miut�n becsuktam a szob�m ajtaj�t, r�vetetem magam az �gyra �s csak bambultam magam el�. Olyan kett� fel� elaludtam, ruh�st�l az �gyon.

Reggel el�sz�r nem �rtetem mi ez az elviselhetetlen hang.  De, csak nem akart, megsz�nni l�tezni. Nagy nehezen kinyitottam a szemem �s lekapcsoltam az �breszt� �r�t.  Fel sem fogtam, hogy mi�rt csipog ez reggel h�tkor. Azt�n sz�pen lassan eljutott a tudatomig, hogy cs�t�rt�k van. Ma j�n az �n angyalk�m. Felkeltem az �gyb�l �s bem�sztam a f�rd�be. Meg�llap�tottam, hogy siralmasan n�zzek ki. De ez m�r nem �jdons�g nekem. Azon viszont meglep�dtem, hogy ruh�st�l aludtam el. Sz�pen lassan eljutott a tudatomig, a tegnap este t�rt�ntek. Vajon, hogy �rtette Kimi, hogy Paolo is tud ilyet? Nem tudom, sok minden fel�rhat� nekem, de a pedof�lia nem. Gyors vettem egy forr� f�rd�t. Felvettem k�k koptatott farmert, hozz� pedig egy feh�r p�ntn�lk�li toppot. Tudni kell r�lam, hogy ezek a gyeng�im. Ki sminkeltem magam, hiszen m�gis fel kell mennem a f�v�rosba. Az�rt meg van a h�tr�nya, ha az ember gazdag �s ismerik. Nem n�zhet ki ak�rhogy. Mert h�napokig r�la sz�lnak az �js�gok. Nem mintha valaha is �rdekeltek volna azok a ripacs firk�szok. Gyors feldobtam egy laza sminket �s elindultam le a konyh�ba. M�g csak h�romnegyed nyolc volt, r��rtem f�l t�zkor elindulni, hiszen csak tizenegykor j�tt a g�p. A konyh�ban m�r anya s�rg�tt, forgott.

-          J� reggelt. – �ltem le a konyhapulthoz.

-          Szia, kicsim! J�l aludt�l? – k�rdezte.

-          Aha- ny�gtem ki.

-          Mikor j�tt�l be? – �gy tudtam, hogy ez �rdekli.

-          �jf�l fel�…

-          �s?

-          Mi �s? – fakadtam ki.

-          Mi t�rt�nt? Kib�k�ltetek? – k�rdezte k�v�ncsian

-          Azt hiszem.

-          Hogyhogy csak hiszed? – lep�d�tt meg.

-          Anya ez nem olyan dolog, amit az ember, egyik napr�l a m�sikra elfelejt. – mutattam r� a l�nyegre.

-          Most magadr�l besz�lsz? Mert Kimi m�r r�g elfelejtette. Mikor elment�l, r� egy h�nap m�lva m�r itt volt �s k�ny�rg�tt, hogy h�vjunk vissza t�ged. – ezt olyan hangs�llyal mondta, mintha csak az id�j�r�sr�l besz�lgetn�nk.

-          Mi? Ezt mi�rt nem mondtad soha? – h�borodtam fel.

-          Kicsim el�sz�r is � k�rte meg, hogy ne mondjuk r�la semmit. M�sodszor mi, mindig hangs�lyoztuk, hogy Kimi m�r nem haragszik. Az, hogy nem hitt�l nek�nk, az m�r csak a te d�nt�sed volt. – mondta kis neheztel�ssel a hangj�ban.

-          Sajn�lom. - motyogtam az orrom al�.

-          Most ha azt mondom, hogy �n is akkor hazudok. – n�zett r�m.

-          Ezt, hogy �rted?

-          Mikor kider�lt, hogy mi t�rt�nt k�ztetek, el�sz�r nagyon kiakadtam. Azt hittem, ez egy �jabb Nessa f�le figyelem felkelt�s. Mikor bejelenteted, hogy elk�lt�z�l, az�rt nem tartoztattalak fel, mert �gy gondoltam k�t h�t, �s m�r j�ssz is vissza. Mikor Alda-�k meghaltak, biztosra vettem, hogy visszaj�ssz, de akkor ott volt a v�leg�nyed. Jut eszembe, nem felejtem �m el, azt az apr�cska t�nyt, hogy elfelejteted k�z�lni vel�nk, hogy m�g sem m�sz f�rjhez. Sean mindent elmondott. De visszat�rve az eredeti t�m�hoz, szerintem j�t tettek neked a t�rt�ntek. V�gre feln�tt vagy �s b�szke vagyok r�d. – fejezte be. �n pedig oda mentem �s meg�leltem. M�g sosem dics�rt meg.

-          K�sz�n�m. – mondtam neki meghat�dva.  – K�r, hogy az ember a saj�t hib�j�b�l tanul. – fintorogtam. Kopogtak.

-          Mary. – kiab�lt anya. A h�zvezet� n�, kinyitotta az ajt�t. Paula, Rami �s Kimi j�tt be a nappaliba. Mindenki k�sz�nt mindenkinek. �n alig tudtam kiny�gni valamit. Ez a tal�lkoz�s gyors volt nekem.

-          El is felejtettem sz�lni, hogy �tj�n Paula, a ruh�id�rt. – mondta anya.

-          Ha zavarunk elmehet�nk, visszaj�v�nk majd k�s�bb. – bizonytalanodott el egy pillanatra Mrs. R�ikk�nnen.

-          Nem zavartok. �gyis, ma m�g, ki kell cipelni szob�mb�l a zs�kokat. – v�laszoltam.

-          Tudom. Az�rt hoztam seg�ts�get. Nem gondolod, hogy majd mi n�k fogunk cipekedni, mikor k�t �rett sportembert tisztelhetek meg a fiaim szem�ly�ben. – kacsintott a fiaira.

-          H�t most �gy n�z ki mind kett�, mint akik nem aludt�k ki a nyolc �r�jukat. – nevetem el magam. De t�nyleg Rami haja szanasz�t �llt. Kimi meg �gy �llt ott, mint aki �llva elalszik.

-          Nagyon vicces. – ny�jtotta ki r�m a nyelv�t Rami.

-          Mi el�tt kit�r a h�bor�, menjetek fel �s hozz�tok le a zs�kokat. – adta ki az utas�t�st anya.

-          Gyertek ut�nam. – mondtam nekik.

-          Tudom hol a szob�d. – v�gta r� ridegen Kimi. Nem sz�ltam semmit, csak elindultam fel fel� a l�pcs�n.