69. rész - Az idő rohan...
2009.11.05. 14:11
November 12.- én eljött az orvos és megvizsgált. Zöld utat adott. Végre felkelhettem az ágyból. 13.-án összepakoltunk és másnap Amerikába utaztunk. Kitty és Ricsi már vártak minket. Másnap Nancy-ék is átjöttek. A kanapén ültünk, és beszélgettünk, mikor Ricsi felállt, és Kitty felé fordult. Elővett egy gyűrűt és megkérte a kezét. Nagyon aranyosak voltak együtt. Kitty olyan boldog volt. Nem is akartuk nagyon sokáig zavarni őket, így másnap hazaindultunk Svájcba.
Teltek a hetek. A laptopomon neteztem, zenéket hallgattam, és nagyon elgondolkodtam.
- Kicsim.
- Fernando. Igen?
- Min gondolkodsz?
- Semmin…
- Látszik.- mosolygott. A szemébe néztem, majd újra a gépre figyeltem.- Mérges vagy rám valamiért?- bújt hozzám.
- Dehogy! Honnét veszed?
- Csak olyan szótlan vagy.
- Fáradt vagyok, ez minden.
- Értem. Kicsim. Van itt valami… Egy kisebb ajándék.
- Mi az?- állítottam le a zenét.
- Gyere.- fogta meg a kezem. Lementünk, majd a nappaliban álltunk. Nagyon romantikus volt, mert sötét volt és pár gyertya égett.- Sokat gondolkodtam. Gondolkodtam. Én szeretlek.
- Én is viszont szeretlek téged.
- Van itt valami.- adott a kezembe egy vörös rózsát. Megszagoltam. Finom illata volt. Fer hirtelen letérdelt előttem.
- Nando…
- Dani. Én… Hozzám jönnél feleségül?- és elővett egy kis fekete dobozkát, majd kinyitotta. Egy gyönyörű gyűrű volt benne. A lélegzetem is elállt.
- Igen!- mondtam ki. Elmosolyodott, majd felhúzta a kezemre. Ekkor a sötétből feltűntek az ismerős alakok. Kittyék, Nancyék, Fer szülei, barátok, stb. Értetlenül néztem Fernando-ra, hogy hogy hozta össze ezt az egészet…
Karácsony előtt mi is és Kittyék is összeházasodtak. Az ünnepek nyugalomban teltek. Január elején Nando ment a síelésre. Én csak elkísértem, de a pályára nem mentem ki. 4 hónapos terhesen már nem síelek. (orvos nem is engedte, ezt hozzáteszem J ) A téli tesztek mentek javában. Február végén megjött az új Ferrari. Jól állunk, állnak. Mentem Nando-val Bahrein-be és az egyéb futamokra…
(Török GP, 2010. május 29. szombat)
Fernando és én a Ferrari Motorhome-jában ültünk. Épp meccset néztünk a TV-n.
- Hogy állunk?- lépett be Felipe.
- Nyerésre.- nevetett Fernando.
- És lő… Áhhh. Ezt kihagyni.- legyintettem egyet. Közben a baba egy nagyot rúgott.
- Minden rendben?- kérdezte Felipe. Az arckifejezésem láttán, valószínű.
- Persze. Csak a baba rugdos. Már most a gázpedált nyomja.
- Vagy a focilabdát rúgja.- ért a hasamhoz Nando.
- A gázt nyomja.
- Fiú lesz?- kérdezte Felipe.
- Lány.- mosolyogtam.
- És mi is lesz a neve?
- Vanessa Fernanda Alonso. Nagyon aranyos név.
- Az.- mosolygott.
- És hogy van a kisfiad?- kérdezte Fernando közben tőle.
- Jól. Nagyon imádom. Múltkor egy nagyot fürdőztünk.- mosolygott.
- Hú, elképzelem, ahogy majd a kislányunk fürdeted.- néztem Nando-ra.
|