Hát itt van. - gondolta Danica miközben végig nézett az előtte álló lányon. - Mindenképpen találkozni akartam vele még a holnapi teszt előtt de nem gondoltam volna hogy itt összefutunk. - levette a szemüvegét és hajára húzta majd közelebb lépett a lányhoz .
- Danica Patrick. - nyújtott kezet majd barátságosan mosolygott de látszott rajta hogy ideges és feszült.
- Hát örülök hogy találkoztunk Danica. Én Alejandra Cravanosa vagyok. - szorította meg egy pillanatra Danica kezét majd elengedte.
- Hova foglaltattál szállást? Át szeretnék öltözni. - nézett végig saját magán, erre Alejandra összeszorította a száját majd csendben bólintott.
- A HOTEL Flor Perla-ba. És igen tényleg nem ártana átöltöznöd ha csak nem akarod az egész napot hófehér kosztümben tölteni - mondta Alejandra és ilyenkor volt hálás magának amiért farmerba jött egy percet sem bírna ki egy ilyen kosztümben.
- Akkor mehetünk - kérdezte Danica kicsit türelmetlenül majd magában hozzátette - Nem is olyan szörnyű ez a lány habár még nem tudhatom. - vont vállát majd követte Alejandrát hogy taxit fogjon.
- A HOTEL Flor Perla-ba. legyen szíves. - mondta Danica és Alejandra értetlenül nézett rá.
- Akkor ez azt jelenti hogy egy szállodában fogunk lakni? - kérdezte miközben felvonta a szemöldökét.
- Igen. És az elkövetkező  egy két hétben nem is fogunk máshová menni. - vigyorgott Danica
- Te ennyire biztos vagy ebben? -
- Igen. - mondta Danica majd néhány pillanatig teljes csöndben ültek.
- Oké ha te mondod. - rántotta mag a vállát. - Beszélgessünk valami másról. Hol laksz?
- Európában még sehol egyenlőre. De szeretnék valami szép helyre költözni...
- Mondjuk Svájcba - fejezete be helyette Alejandra a mondatot. - Minden "nagy menő" oda költözik.
- Nem nem költöznék Svájcba, hideg van. Én mondjuk valamelyik déli országba, Olaszország satöbbi. - merengett el  Danica
- Itt vagyunk -mutatott ki az ablakon Alejandra egy nagy fehér épületre ami gyönyörű pálmákkal és virágokkal volt körülvéve -
- Hűű te aztán tudsz választani.... Ez a hely gyönyörű. - nézett körül.
- Olyat mondj amit még nem tudom - közölte mosolyogva Alejandra
A két lány belépett az előtérbe ami hatalmas volt és vörös bársonnyal voltak bevonva a falai és a székei hófehérek voltak.  Danica kivette az egyik szobát majd felvitték a bőröndöket és hogy kipakoljanak. Alejandra rögtön kiborította az ágyra amit hozott: egy tucat farmer és póló és néhány elegánsabb cucc ha szükség lenne rá. Meglehetősen otthonosnak találta a szobáját, - Vajon tényleg itt leszünk még két hétig? Az csodás lenne. - gondolta majd kiment az erkélyre amiről szintén csüngtek a virágok. Néhány pillanattal később kopogtattak, Danica volt az és legnagyobb meglepetésére farmerben és egyszerű mintás pólóban.
- Hű meg sem ismertelek! Azthittem ilyen kis szoknyát meg magassarkút hordasz.
- Nem vagyok mazo hajlamú - mondta Danica és legyintett. - Na arra gondoltam hogy elmehetnénk ebédelni hiszen mindjárt egy óra.
- Én benne vagyok. - mosolygott Alejandra. - Na erre sem gondoltam hogy ennyire jól kijövök vele. - tette hozzá magában, majd mosolyogva követte újdonsült barátnőjét.
- Ő hát most jut eszembe tudsz erre valamilyen éttermet? - nézett Alejandrára.
- Hova akarsz menni hát miközben idejöttünk kábé harminc mellett jöttünk el. - vágott Alejandra kijelentéséhez egy hülye grimaszt.
- Jó akkor addig megyünk amíg nem találunk egyet. Oké?
- Felőlem legyen. - húzódott széles vigyorra a szája.
Végül elindultak és nagyon jól elbeszélgettek mind a kettőjüknek szimpatikus volt a másik pedig épp elég rémhíreket hallottak a másikról. Mikor beértek a kis étterembe aminek olaszos hangulata volt a témájuk a holnapi tesztről és az ellenfelekről szólt.
- Ki is lesz ellnünk? - kérdezte Alejandra. - Senna, őt biztosan tudom.
- Ott lesz Senna, Loeb, Schumaher....
- Ki?
- Ralf Scumaher. Bár nem értem ő minek jön hiszen ez csak egy teszt pilótai állás. - rántotta mag a vállát Danica.
- Ezzel az erővel mi minek jöttünk? Nyaralni? - kérdezte Alejandra miközben szemeit forgatta.
- Aha. Hogy új kapcsolatokat szerezzünk. Akkor kérdezhetek valamit? - Alejandra némán bólintott - Te tényleg beszóltál Michael Walltrippnek?
- Melyikre gondolsz? Kábé minden nap amikor ott voltam. - kapta be a kanala végét Alejandra
- Hát nem csodálkozom. Mikor én a NASCARba mentem volna akkor majd be rosáltam Walltripptől. Ezért is döntöttem az Indy mellett. Jó neked te tele vagy önbizalommal én még ide is úgy jöttem el hogy hárman toltak fel a gépre.
- Én? Akkor ne tudd meg milyen cirkuszt rendeztem otthon.......
Erre a gondolatra Danica elmosolyodott. A délután hátra lévő részét az étteremben töltötték este záráskor úgy dobták ki a lányokat a hosszúra húzott beszélgetésükért. Így Danicának és Alejandrának távoznia kellett.
- Hát ez van - mondta Alejandra - Köszönjük holnap újra eljövünk! -integetett a pincéreknek akik nagy mosollyal viszonozták.
- Valami azt súgja hogy a ház asszonya holnap nem fog minket szívesen látni hány órát is ültünk itt? Hármat?
- Három és fél! - kiáltott Alejandra boldogan.
- Nagyon jó. Izgulsz a holnap miatt? - vetette fel a kérdést.
- Te? - kerdezett vissza mert nem akart rá válaszolni. Danica erre némán bólintott.
- Tökre kivagyok úgy izgulok. - mondta halkan.
- Visszasétálunk a hotelig? Már úgy is esteledik.
Hangtalanul sétáltak az estében ami meglehetősen meleg volt. Nem beszélgettek sokat mert mindkettőjük csak a holnapi feladatukra gondolt és sokszor feltették a kérdést: Mi lesz ha...?
Mire a szállodához értek már teljesen sötét volt de az előtérben még nagy volt a nyüzsgés, kosztümös nők és zakós férfiak vacsoráztak szinte minden asztalnál.
- Na én mentem fel ha akarsz maradhatsz de én mindenképpen aludni megyek ki akarom magam aludni. - mondta Alejandra és otthagyta Danicát hogy vacsorázzon még egyszer. Sietve lezuhanyzott majd pizsamába bújt és bezuhant az ágyba. Vett egy mély levegőt majd mély álomba zuhant.