Vanessa Fernanda Alonso vagyok. Autóversenyző. Szeretem a focit, kerékpárt és a raftingot. Tudok pár bűvész trükköt, mivel apa - nektek Fernando Alonso a Formula 1 legtehetségesebb versenyzője, nekem a legeslegjobb apukája a világon- megtanított párra. Sokat sportolok. Futás, úszás, kerékpár, edzőterem, bár ez nem olyan szórakoztató… Box. A box-ot anyukámon keresztül – Daniela B. Pérez, a legeslegjobb anyuka a világon, és Amerikában elismert versenyző- szerettem meg. Van két öcsém. Fernando és Roberto. Fernando 2 évvel, Roberto 3,5 évvel fiatalabb nálam. Én vagyok 20 éves. Már 2 éve a GP2-ben versenyzek, de nem ez a célom. A Formula1. Be akarok jutni, ezért minél nagyobb, elképesztőbb előzéseket mutatok be. Vagy, volt olyan, hogy direkt utolsó helyről indultam, és feljöttem az 1. helyre (Persze ezt inkább év végén játszom el, amikor már biztos a cím.)

Most Svájcban élek. Van egy nagy ház, garázs meg medence. Az első GP2-es bajnoki címemre kaptam anyától. Apa nem akarta, hogy máris elköltözzek, de belátta végül, hogy már felnőttem.

Utolsó GP2-es versenyem futottam, mert minden célom az volt már, hogy a Formula1-be bekerüljek. A futamot természetesen megnyertem, majd kiszálltam a kocsiból, és a TOMA! után jött a dobogón a szokásos puszi a kupának. A boxban már nagyban buliztak a srácok. Amikor beléptem felkaptak, és felfele dobáltak.

-          Srácok. Köszönöm.

-          Mi köszönjük Van. Kis tündérünk, mi kis hercegnőnk.

-          Jaj, a legjobb szerelők.

-          Vanessa. Ide tudnál jönni?- kérdezte Frederick Floyd a csapatfőnököm. Odamentem, majd kihívott.

-          Köszönjük ezt a pár évet, de én is úgy látom, hogy ideje továbblépned. Ha Vettel és Räikkönen bekerült már a Formula1-be és a testvéred…

-          Testvérem? Mi van vele?- kérdeztem döbbenten.

-          Fernando a Renault pilótája lesz. Egy fél órája jelentették be.

-          Mi? Az öcsém, aki a GP2-t meg sem járta már a Formula1-ben van? Ez kész! Apa! Biztos az ő keze is…

-          Vanessa. Nem ezért hívtalak ide.

-          Oké. Bocsi.- mormoltam el, majd ismét rá figyeltem.

-          Szóval. Neked a Formula1 a célod. Gondolom legalábbis. Van valaki, aki az irodában vár.

-          Ki az?- kérdeztem érdeklődve.

-          Horner.

-          Horner? Mármint… Christian Horner? A Red Bull…

-          Igen. A Red Bull csapatfőnöke.

-          Bent a… irodában?

-          Igen. De ügye nem akarod sokáig váratni?

-          Dehogy.- nevettem el magam.- Rohanok… Ügye, nem baj?- fordultam vissza.

-          Menj. Siess.

-          Kösz. Szia!

Futottam az irodához. Mielőtt beléptem volna megigazítottam az overallt, majd beléptem. Ott ült az íróasztal mögött.

-          Jó napot…- szólaltam meg félszegen.

-          Jó napot. Christian Horner vagyok. És, ha nem bánod, tegeződjünk…

-          Természetesen. Én Vanessa Fernanda Alonso. Frederick mondta, hogy keresel.

-          Igen. Figyeltem az eredményeidet. Lenne egy ajánlatom. Jövőre szeretném, ha te vezetnéd az egyik Red Bull-t a csapatomban. Persze, ha van jobb ajánlat…

-          Én… Komolyan?- néztem rá nagy szemekkel.

-          Komolyan beszélek.

-          Én, nagyon szívesen vezetem… Elfogadom az ajánlatod.

-          Remek. 2 héten belül mindenben megegyezünk és te leszel az egyik pilótánk.

-          És ki lesz a csapattársam?

-          Hannes Lies Vettel.

-          Vettel?- és ekkor melegség öntötte el a szívem.

-          Igen, Vettel. Ismered? Jah, bár itt versenyzett a GP2-ben tavaly…

-          Igen, ismerem.

-          Akkor még beszélünk. Bocsáss meg, de vár még rám pár tárgyalás.

-          Persze, oké. Köszönöm, hogy rám gondoltál. Hálás vagyok.

Mosolygott egyet, majd megveregette a vállam és kiment. Én leültem az egyik székbe. Vettel… Elővettem a mobilom. Kicsengett.

- Igen?…