-         Jól vagy?- kérdezte Hannes aggodalmasan. Szegénykén volt pár lila folt.

-         Jól. És te?

-         Megvagyok. Bocsi, hogy elkezdtem verekedni, majd…

-         Hannes.

-         Igen?

-         Bocsi.- és közel léptem hozzá, és megcsókoltam. Amint elváltak ajkaink bólintottam.- Te voltál. Te csókoltál meg akkor.

-         Igen… Én voltam.

-         Gyerekek, menjünk. Induljunk haza, és majd nálunk beszélgettek.

-         Hogyan? Apa…

-         Majd csak bízd rám.

-         Rendben. Kösz tesó.

-         Nincs mit.

Hazaértünk. Azt beszéltük meg, hogy én bemegyek, és majd Fernando lelép valahova 1-2 órára. Addig Hannes átjön, és beszélhetünk. Így is lett. Kopogott az ajtón.

-         Elment?

-         El. Gyere be.

-         Azt hiszem, van mit megbeszélnünk.

-         Én is így hiszem. Menjünk a szobámba.

Bementünk, és elfeküdtünk egymás mellett.

-         Mindig is nagyon kedveltelek.- simította meg a kezem.- Tudnád hogy idegesített az a Tom.

-         És most miattam lett egy két lila foltod.

-         Nem vészes.

-         Hallottál már a híres Alonso varázsról? Elűzi a fájdalmat.

-         Elűzi? És hol lehet beszerezni?

-         Hát, puszival.

-         Puszival? Kaphatok akkor ilyen gyógyító puszit?- mosolygott rám.

-         Az attól függ…

-         Mitől?

-         Milyen jó érved van rá, hogy kapjál belőle?

-         Hát, mivel nem nagyon vágyom Fernando puszijára… És itt nagyon fáj.- mutatta a szeme mellett.

-         Azt hiszem elég jó indokot találtál.- adtam egy pici puszit az imént mutatott pontra.

-         Itt is fáj.- mutatott a szájára.

Megcsókoltam. A mobilom rezgett, de nem érdekelt…

10 perc múlva ajtónyitódást hallottunk.

-         Jaj, máris megjöttek?- ültem fel.

-         Elmenjek?- állt fel, és indult lassan az ajtó fele.

-         Ne, ne! Ha apa megtudja, hogy itt vagy, akkor keresztbe lenyel téged is, majd utána engem is. Itt ez a beépített szekrény, bújj be…

-         Oké, legyen.- vigyorgott, és odalépett, majd én is odamentem, hogy becsukjam az ajtaját, de megcsókolt, és behúzott a szekrénybe. Az ajtót behúzta, és megcsókolt. Csókolóztunk, mikor a szobám ajtajának a nyitódását hallottuk.

-         Vanessa. Hova lett?- hallottam apa hangját. Hannes közben elkezdte a nyakam csókolgatni. Véletlenül megfogtam egy ruhát, ami egy kis zajt adva a fejünkre esett. Hallottuk, hogy közeledik a szekrényhez. Az ajtaja elkezdett lassan kinyilni, és már hallottam a fülemben apa kiabálását…