- Laura!! Szia. Jaj, �gy hi�nyozt�l! - pattant fel a f�rfi a fotelb�l, �s r�gt�n a karjaiba z�rt.

- �hm, szia. - k�sz�ntem nagyon zavartan, �s pr�b�ltam kiszabadulni a karjai k�z�l. - De mit keresel itt? - n�ztem furcs�n, meglepetten Kall�ra.

- Csak gondoltam, megleplek.

- H�t az siker�lt.

- Nem vagy �hes? - fogta tov�bbra is a kezem. Ok�, az kezd sok lenni. Azt sem tudom, mit keres itt, m�g semmi nem volt k�zt�nk, m�g egy cs�k sem, �s akkor itt illegeti mag�t nekem. Ezt s�rg�sen le kell �ll�tanom.

- Az az igazs�g, ha ma m�g dolgoznom k�ne…

- De egy gyors vacsora csak belef�r. A kedvem�rt. - na persze, majd pont az�rt. De mivel l�ttam, hogy semmi es�lyem, belementem.

- De Noori is �hes gondolom, ugye? - n�ztem r� nagyon k�ny�rg�en, �s hat�rozottan.

- Oh, �n nem akarok zavarni. - ha most tudn�k �lni a szemeimmel… Azzal bement�nk az �tterembe. Min�l hamarabb el kell szabadulnom, mert ez nem lesz �gy j�. Na neeee! M�r csak ez hi�nyzott!! Persze, hogy Kiminek is most kell lej�nnie enni. �s meg is l�tott. Na, asszem most v�gtam el magam n�la v�glegesen. Tegnap „szerelmet vallottam neki”, ma meg egy sz�m�ra vad idegennel vacsor�zunk kettesben.

- �s hol fogsz aludni?

- Arra gondoltam, hogy n�lad.

- H�t az sajnos nem fog menni.  - err�l le kell besz�lnem, ez beteg. - Noorival lakunk ketten.

- Sebaj, akkor majd kiveszek egy szob�t.

Vill�msebess�ggel ettem meg a g�r�gsal�t�mat, hogy min�l hamarabb szabadulhassak, ami persze nem ment k�nnyen. De mikor nagy nehezen elszabadultam, a szob�ba �rve csak v�gig d�ltem az �gyon.

- Te, �n nem voltam magamn�l, mikor felh�vtam Kall�t.

- Mi? Te h�vtad ide?

- Dehogy is!! Megveszt�l? A Kimis veszeked�s ut�nira gondoltam.

- Ja, h�t igen. De…

- Tudom, te el�re megmondtad. Mi�rt nem hallgatok r�d?? De nem is �rek ezen most t�bbet r�g�dni, m�g �ssze kell kaparnom Kimi interj�j�b�l egy olvashat� cikket.

- Ha zavarn�k, elmehetek. - aj�nlotta fel Noori.

- Dehogy, arra semmi sz�ks�g. Felmegyek a tet�re. J�t fog tenni a friss leveg�, meg az egyed�ll�t. Majd j�v�k. - csuktam be magam m�g�tt az ajt�t f�l k�zzel, ugyanis a m�sikban volt a laptopom vagy egy k�teg pap�r �s m�g egy k�v� is, hogy el ne aludjak. EZT NEM HISZEM EL. Persze, hogy a liftnek is most kell rossznak lennie. De sebaj, a testmozg�s sose �rt. Pikk-pakk megm�szok 5 emeletet egy kil� cuccal a kezemben. Na, akkor hajr�. �s fent vagyok!! El sem hiszem. F�, de gy�ny�r� innen a kil�t�s, �gy este, az eg�sz v�ros kivil�g�tva. Igen, nagyon sz�p, de ha nem k�sz�l�k el ezzel az irom�nnyal 1 �r�n bel�l, akkor elmondhatom magamr�l, hogy volt szerencs�m a Ferrarin�l dolgozni… cirka 2 napot. Ginnis-rekord. De nem is �rtem, mi ez a s�rget�s. Mivel Monac�ban vagyunk, ez�rt a p�nteki nap mindig szabadnap, r��rn�nk ezzel a cikkel, de nem baj, megcsin�lom. �gyis olyan j� hallani a hangj�t, m�g �gy diktafonr�l is. Istenem, ez nem igaz. M�g mindig szeretem, b�r mikor nem szerettem? Mindig! M�g akkor is, amikor Kalle megjelent, �s �ssze akart boron�lni minket, akkor is csak Kimi j�rt az eszemben. De � ezt nem �gy gondolja. Neki r�gt�n vissza kellett mennie Riitt�hoz.

 De annyira �reztem, hogy ez lesz. Ez�rt nem akartam t�bbet bar�ts�gn�l, mert f�ltem, hogy ha �sszevesz�nk, akkor nem csak a szerelmi �let�nk, de a bar�ts�gunk is r�megy. �s tess�k, meg is t�rt�nt. Na, de el�g a sir�nkoz�sb�l, neki kell �llni ennek a sajt�k�zlem�nynek. Elhelyezkedtem az egyik padon t�r�k�l�sben, az �lemben a g�pemmel. Mikor lenyomtam a PLAY gombot, azonnal elkezdtem d�lni a nevet�st�l, ugyanis olyan Kimis v�lasz �rkezett az egyik k�rd�sre, hogy ezt nem lehetett fapof�val v�gig hallgatni, m�r az interj�n�l is azt hittem, megpukkadok.

- Szia.

- Jesszusom!! Megijesztett�l!! - kaptam a sz�vemhez, mikor becsap�dott a tet� ajtaja, �s egy hang sz�l�tott meg.

- Bocs. Le�lhetek vagy szeretn�l egyed�l lenni?

- Nem, tulajdonk�ppen �pp a te interj�db�l csin�lok egy hivatalos form�ci�t. - h�z�dtam od�bb a padon, hogy le tudjon �lni.

- �s ezen mulatsz ilyen j�l? - �lt le mell�m mosolyogva.

- H�t ezt nem lehet rezzen�stelen arccal hallgatni. Ez nagyon vicces volt. - majd visszatekertem, hogy �jra meghallgathassuk a besz�l�st: „Kimi, hogy m�k�dtek a gumik?”, „Gurultak, mint �ltal�ban.”

- J�l vagy? - k�rdezte ijedten Kimi, mikor l�tta, hogy a k�nnyeimet t�r�lgetem.

- Persze, minden rendben. Hihetetlen, hogy ezek a marhas�gok zsigerb�l j�nnek.

- H�t, igen, de szerintem ezek nem annyira viccesek.

- Ugye most csak tr�f�lsz? Szerintem te vagy az egyetlen, akivel az �js�g�r�k nem unj�k a besz�lget�st. Te legal�bb nem mindennapi v�laszokat adsz.

- De �n m�r kev�sb� �lvezem ezeket az esem�nyeket, ez�rt kell valahogy feldobni �ket.

Mivel erre nem tudtam m�r mit v�laszolni, ink�bb belemer�ltem a g�pel�sbe, �s l�that�an Kimi is elgondolkodott.

- K�rdezhetek valamit? - lett komoly a hangja.

- Persze. - fordultam fel� az utols� sz� be�r�sa ut�n.

- Igaz az, amit este mondt�l?

- H�t… igen… de semmi �rtelme. Mivel neked ott van Riitta, �jra, nekem meg… - de nem fejeztem be a mondatot, ink�bb elharaptam a v�g�t.

- L�ttalak titeket a vacsor�n�l.

- Igen, gondoltam.

- �s ti most… sz�val… egy�tt vagytok?

- … Nem tudom. - b�ktem ki v�g�l.

- Az j�. - mintha egy picit megk�nnyebb�lt volna. �h, hisz az lehetetlen!! Ink�bb visszab�jtam a g�pembe.

- Egy�bk�nt meg t�vedsz. - jegyezte meg Kimi f�lv�llr�l egy id� ut�n.

- Ezt hogy �rted? - n�ztem r� �rtetlen�l.

- Nekem nincs ott Riitta. - itt hagyott egy l�legzetv�telnyi sz�netet, �s mivel ugyanolyan bamb�n n�ztem r�, folytatta. - Amikor „r�nk nyitott�l”, elismerem, hogy el�gg� f�lre�rthet� volt szitu… na, j�, nagyon f�lre�rthet� volt, - helyesb�tett, mikor megl�tta az �br�zatom. - de semmi nem t�rt�nt. Tudom, hogy hihetetlen, de igaz.

- �h�m. - t�rtem vissza m�g az utols� mondta erej�ig az interj�hoz, majd egy gyors kattint�s, �s m�r �ton is volt Luc�hoz a lev�l. - Akkor mit keresett n�lad a takar�dba burkol�zva? - csuktam le a g�p fedel�t.

- Csak �gy megjelent. Elismerem, be is pr�b�lkozott, de nem volt k�zt�nk semmi. K�rlek, el kell hinned. - n�zett r�m k�ny�rg�en. - Eml�kszel, mikor 6.-ban osztott�k vissza a matek dolgozatokat, �s az eny�m nem volt k�zt�k? Senki nem hitte el, hogy beadtam… egyvalakit kiv�ve. Persze azt�n kider�lt, hogy csak a tan�rn� h�nyta el.

- Eml�kszem, de ez hogy j�n ide?

- H�t, nem tudom. Szerinted?

- J�, elismerem, hogy velem mindig �szinte volt�l, de…

- De mi�rt lenne most ez m�sk�pp? - fogta meg gyeng�den a kezem. - T�nyleg azt hiszed, ilyen hamar t�l tudtam volna l�pni a t�rt�nteken, a m�ltunkon?

- Kimi, - n�ztem r� egy id� ut�n. Addig csak gondolkoztam. T�nyleg, nekem mindig igazat mondott, de az r�gen volt, �s m�gis, mir�l hazudott volna? Hogy nem is szereti a csokis s�tit? - Szeretn�k tudni valamit, nagyon fontos lenne. Ki mondta neked, hogy nem lehet… - s�t�ttem le a szemem. - sz�val, tudod…

- Sejtem mire gondolsz, �s Riitta mondta.

- Oh! Sz�val ez�rt akart veled ennyire tal�lkozni. De � m�gis honnan tudta meg? Mert 4-5 emberen k�v�l senki m�s nem tudta. - n�ztem r� csod�lkozva.

- Ha j�l eml�kszem, valami Kall�t emlegetett.

- MIIII?? Az nem lehet! - temettem e kezeim k�z� az arcom. Tudtam, de nem hallgattam Noor�ra, se az eszemre.

- J�l vagy? - �lelt �t Kimi.

- Igen.

- Ti meg mi az istent m�veltek itt??? - v�g�dott ki a tet� ajtaja, �s Kalle viharzott ki rajta.

- Semmi k�z�d hozz�!! - pattantam fel idegesen, Kimi pedig csak csendben figyelte az esem�nyeket.

- Mi az, hogy semmi k�z�m hozz�? - kezdett � is tiszta ideg lenn.

- J�l hallottad! Nincs k�zt�nk semmi, �s azok ut�n, amit tett�l, soha nem is lesz!

- De m�gis mit tettem??

- Nem is r�mlik semmi egy bizonyos kikotyogott titokr�l? Nem is eml�kszel, hogy mit mondt�l Riitt�nak?

- Ja, az csak v�letlen volt. - r�nd�totta meg a v�ll�t.

- V�letlen?? Agyam eldobom, komolyan mondom!! �s �n m�g azt hittem, hogy megv�ltozt�l. Csak azt nem �rtem, mi�rt kellett. Mi�rt kellett elmarnod mell�lem Kimit is??

- Tal�n nekem kellett volna �szint�nek lennem vele? - mondta g�nyosan.

- Tudod mit? Igenis megv�ltozt�l, de te nem az vagy, akivel 2 �vig j�rtam. Sokkal nagyobb f�reg vagy, mint volt�l.

�s azt hiszem, itt szakadt el n�la a c�rna, mert v�lasz helyett csak egy hatalmas pofont kaptam, amit�l a f�ldre ker�ltem, �s m�g a bal oldalamat is siker�lt lehorzsolnom. De ezt m�r Kimi sem n�zhette t�tlen�l, felugrott, �s beh�zott egy hatalmasat Kall�nak. De Kalle sem hagyta mag�t, �gy egy sz�p kis vereked�s kerekedett ki az eg�szb�l. Mivel l�ttam, hogy semmi es�lyem sz�tv�lasztani �ket, elszaladtam seg�ts�get h�vni. Csak rem�lni tudom, hogy Mark szob�ja Kimi� mellett van. H�romszor kopogtam, mire ajt�t nyitottak. Mark volt az.

- Szia. Ne haragudj a zavar�s�rt, de seg�tened kell! - majd karon ragadtam, �s m�r futottunk is a tet� fel�.

- De mi t�rt�nt, Laura?!

- Laura!! - ki�ltott ut�nunk egy ismer�s hang. - Mi t�rt�nt veled? - n�zett sz�rny�lk�dve Noori. Nem is csod�lom, mivel a teljes bal oldalam v�rben �szik. �gy m�r Noori is csatlakozott hozz�nk, �s h�rman rohantunk a tet�re.

- �s Kimi csak mag akart v�deni. - adtam v�laszt a k�rd�sre, hogy mi is t�rt�nt velem, �s mire kell sz�m�taniuk.

- A nagy h�s. - f�zte hozz� Mark.

- Na, ezt most azonnal hagyj�tok abba!! - pr�b�lta eged�l sz�tszedni a fi�kat, mikor fel�rt�nk. De mivel l�ttam, hogy es�lytelen, beseg�tettem.

- Kimi, k�rlek! - fogtam meg a kez�t. - J�l vagy? - vettem az arc�t a kezeim k�z�. �gy l�tszik, felrepedt a sz�ja, az orra is v�rzett, �s a szeme sem n�zett ki sokkal jobban, az „csak” feldagadt.

- Semmi bajom, de te viszont nagyon cs�ny�n n�zel ki. - �rintette meg �vatosan az oldalam.

- Ssssz. - fel se t�nt eddig, hogy mennyire f�j. Hogy tudtam ilyen h�ly�n esni?

- Gyere! - karolt �t, majd a szob�ja fel� akart t�mogatni.

- Noori, megtenn�d, hogy leviszed a cuccom a szob�nkba? Ott van a padon.

- Persze.

- K�szi.

Mondhatom, nagyon j�l n�zhet�nk ki. 2 v�rben forg� ember t�mogatja egym�st a folyos�n.

- �lj le! Csak lassan, �vatosan. - �ltetett le Kimi az �gya sz�l�re, mikor meg�rkezt�nk a szob�j�ba. - Megkeresem az els�seg�lydobozt. H�zd fel a fels�d! - adta ki az utas�t�st, mikor vissza�rt. Mivel l�ttam, hogy el�gg� f�j a sebem, �s k�ptelen vagyok egyed�l felt�rni a p�l�m, seg�tett. - Ez egy picit cs�pni fog. - �nt�tt fert�tlen�t�t egy vatt�ra, majd a sebemhez �rintette.

- A��!

- Tudom, ne haragudj, de le kell fert�tlen�tem. K�sz is vagyunk. - k�t�tte be az oldalam.

- Most te j�ssz. - �ltettem most �n az �gyra, �s kivettem a kez�b�l a pamacsot. Szerencs�re csak az alvadt v�rt kellett lemosni r�la, a v�rz�s mag�t�l el�llt. Na, �gy m�ris jobban n�zel ki. - pakoltam vissza a dobozba a gy�gyszereket.

- K�sz�n�m. - n�zett a szemembe, majd a sz�mra, �s k�zben egyre k�zelebb hajolt.

- Kimi! - ford�tottam el a fejem. Tudom, hogy nem kellett volna, de valamit m�g tiszt�znunk kell. - Ugye azt tudod, hogy semmi sem v�ltozott a veszeked�s�nk �ta. Tov�bbra sem lehet kisbab�nk.

- Tudod, nekem nem is ez f�jt a legjobban, persze, ez se j� �rz�s, de az m�g kev�sb�, hogy nem mondtad el…

- Igen, el kellett volna mondanom, de…

- De meg�rtelek. Komolyan. Val�sz�n�leg �n sem mondtam volna m�g el 2 h�t ismerets�g ut�n olya, amihez nagyon nagy bizalom kell.

- Nem is ez�rt nem mondtam el, hanem mert… Kalle is ez�rt hagyott el. F�ltem. F�ltem, hogy te is…

- Oh, csib�m. Gyere ide! - �lelt meg j� szorosan, m�r amennyire a seb engedte. - De nem t�nt m�g fel valami? Hogy nem az�rt vagyok veled, mert azt hittem, t�led leszek majd apa, hanem mert szeretlek, magad�rt. �s egy�bk�nt �gy is lehet�nk sz�l�k.

- Szeretlek. - kezdem�nyeztem most a cs�kot �n, majd � is viszonozta �ket. K�zben lassan �tt�rt a nyakamra, �s a pulcsimt�l is pr�b�lt megszabad�tani, de…

- Kimi, - ny�gtem halkan. - most ne, k�rlek.

- Rendben. - engedett el azon nyomban. - Lesz m�g id�nk erre az elk�vetkez� 70 �vben.

- H�lye. - mondtam nevetve, majd �vatosan befek�dtem az �gy�ba. - Ide j�ssz? - ny�jtottam fel� a kezem, majd lassan, hogy ne okozzon f�jdalmat, �tkarolt. - Hi�nyozt�l. - s�gtam halkan.

- Te jobban.

Majd szinte azonnal elnyomott minket az �lom, ahogy voltunk, ruh�stul, v�r�st�l, mindenest�l.