Alice szemsz�ge
H�leluja v�gre valaki kopogtat az ajt�n. H�rom nap ut�n ezt is meg�rtem. Komolyan mondom �n azt hittem, hogyha az ember korh�zba ker�l, ott v�gre k�rbeugr�lj�k �s lesik minden k�v�ns�g�t. Ehelyett mit kaptam? Na mit, a nagy semmit. J�, mondjuk nem egy wellness k�zpontba j�ttem pihenni, de akkor is? Milyen m�r, hogy h�rom nap alatt, csak egy ember l�togat meg?!

-Szabad – sz�ltam ki hangosan, m�r amennyire tudtam – bel�pett egy Shar�hoz egy�ltal�n nem hasonl�t� �pol�n�. Akir�l csak �gy, els� r�n�z�sre is megmondtam, hogy igazi, �s nem valami kamu sz�ke szilikon baba. A n� olyan harminc �ves lehetett, sz�p v�r�s tincsit egy kontyszer�s�gbe t�zte �ssze, bizony�ra az�rt, hogy ne zavarja a munk�ban. A ruh�ja is a korh�zi el��r�soknak megfelel�en feh�r sz�n� volt. Sz�val �sszevetve mindent, nem volt f�lni val�m, ha csak nem valami profival van dolgom.

-J� napot. �r�l�k, hogy �bren vagy. Az �n nevem Dr. Elizabet Turner  – hupsz, ezek szerint siker�lt lefokoznom .

-Az �llapotodat stabiliz�ltuk, volt egy el�g komoly fejs�r�l�sed, de k�ros sz�vetek nem maradtak ,szerencs�re. A fejeden l�v� sebet pedig �sszevarrtuk. – sorolja mosolyogva a balesetem k�vetkezm�nyeit.

-�rtem, de mikor mehetek haza? – na, erre hangosan felkacag.

-L�tom, te se szereted a korh�zakat, b�r a korlapod alapj�n meg is tudom �rteni. – v�gre valaki aki, meg�rt. – �n sz�vem szerint m�r most haza engedn�lek, de mivel te fokozottan s�r�lt vagy, ez�rt nem engedhetlek m�g el. – sz�pen b�nik a szavakkal, m�g v�letlen�l sem mondta kis a fogyat�kost.
 
-H�t j�, akkor maradok. – t�r�dtem bele, m�st nagyon �gyse tehettem.

-Viszont – csillan fel a szeme huncuttan – van kint valaki, aki m�r nagyon v�rja, hogy bej�hessen, �s besz�lgessen veled.

-Velem? Besz�lgetni? – mutattam magamra k�rd�n.

-Igen, m�r h�rom napja itt van, �s csak r�d v�r. – mosolyog meg�ll�s n�lk�l- �n a helyedben beh�vn�m �s besz�lgetn�k vele. – J�, de egy�ltal�n ki az, aki kint v�r?

-Ha maga mondja, akkor besz�lgetek vele. – mondom semleges hangon.

-Ez a besz�d- lelkes�lt fel- akkor be is h�vom. – a Jonasokon k�v�l, m�g � az els� olyan ember, akit m�g el tudok viselni.

Amint kiment, elford�tottam az arcomat �s kin�ztem az ablakon. Nem akartam magam egyb�l felfedni annak bizonyos l�togat�nak. Ha �rdemesnek tal�lom a t�rsalg�sra, akkor fel� fordulok, de ha olyan sz�kl�t�k�r�, mint a testv�reim, akkor nincs semmi mondanival�nk egym�snak.
Hallom ahogy, nyikorogva kiny�lik a r�gi korh�zi ajt�, majd azt is, ahogy valaki, t�lem nem olyan messze le�l, �s n�m�m hallgat. Nem k�sz�n, �s nem is mond semmit. Egyszer�en csak cs�ndben van, mintha �rezn�, hogy tesztelem �s � is kiv�r�sra j�tszik.
A cs�ndet v�g�l m�g is csak �n t�rtem meg, mert meg�reztem azt az illatot, amit eddig csak egy valakin�l �reztem, �s aminek hat�s�ra a pulzus sz�mom is h�rtelen az egekbe ugrott. (Rem�lem, a g�pek nem mutatj�k ki) Azt a f�rfias mentolos citrus illatot, ami bel�lr�l teljesen elb�d�t, �s aminek hat�s�ra a bels� szerveim h�rtelen virtust�ncot j�rnak.

-Szia, Nick. – k�sz�n�k neki, mik�zben �rzem, rajtam mosolyog.

-Szia, Alice. – mosolyog r�m aranyosan – De v�rjunk csak, � v�rt volna r�m h�rom napot? A doktor n� azt mondta.  Akkor lehet, hogy nem is annyira viszonzatlan, amit �rzek (?) , mert az tagadhatatlan, hogy �rzek valamit.

-Te v�rt�l itt r�m h�rom napot? – k�rdezek r� izgatottan, a v�lasz pedig kimondatlanul is meg�rkezik, mert Nick olyan l�tv�nyos pirul�sba kezd, amit egy f�t r�k is megirigyelhetne.

-Ezek szerint igen. – most m�r �n mosolygok r� gy�zedelmesen. – K�sz�n�m, hogy itt volt�l, �s azt is, hogy nem hagyt�l egyed�l.

-Alice, ez csak term�szetes. Nem hagytalak volna itt, semmik�pp!- ezzel a term�szetessel minden �lmomat egy pillanat alatt �sszet�rte. Ezek szerint b�rmelyik szomsz�dj�ra k�pes napokat v�rni? M�g is mit is k�pzeltem, hogy tal�n �n t�bb lehetek sz�m�ra? Ugyan m�r! Alice n�j fel, nincsenek sz�ke hercegek feh�r lovon. (meg ugye barn�k se:)

-�rtem. – v�laszoltam let�rten. A mosoly hely�t h�rtelen lev�ltotta valami meghat�rozhatatlan mimika, ami legink�bb sz�j lebiggyeszt�sre hasonl�tott.
 
-Alice, �n nem �gy �rtettem. – m�dos�t gyorsan nevetve. Mert, hogy lehet ezt m�sk�pp �retni? Pontosan j�l �rtettem! Csak az�rt volt itt, mert szereti, ha tiszta lelkiismerete. Biztos rosszul �rezte volna mag�t, ha nyomor�k szomsz�djuk �gy hal meg, hogy � nincs a k�zel�ben.

-Jaj, nem kell magyar�zkodnod. Pontosan j�l tudom mi�rt vagy itt. – t�rtem ki.

-Na �s akkor mi�rt? – k�rdezi d�h�sen.

-Az�rt mert ti Amerikaik, mind ilyen szentfazekak vagytok.  Jaj, szeg�ny nyomor�k kisl�ny, mindj�rt meghal, h�t akkor m�r nem hagyhatjuk csak �gy itt. H�t k�sz nem kell a sajn�latod! S�t, senki� nem kell!- �v�lt�ttem neki. Az eddigi v�rnyom�som, most m�r t�nyleg kezdett felfel� sz�kni, de ennek m�r semmi k�ze nem volt a szerelemhez, sokkal ink�bb a haraghoz.

-Alice engem nem fogsz el�ld�zni!- mi k�ze ennek a besz�lget�s�nkh�z- �gyhogy k�rlek, nyugodj meg, �s hallgass v�gig. – m�r �ppen vissza akartam v�gni egy cs�p�s megjegyz�ssel, amikor szinte teljesen bel�m fojtotta a sz�t a k�vetkez� megjegyz�s�vel.

-�n… szeretlek – f�jta ki a leveg�t, mint aki a nehez�n m�r t�l van. V�rjunk csak mit is mondott? Azt, hogy SZERET? – �gy szeretlek, mint m�g senki m�st. Hihetetlen tudom a b�ty�im is kinevettek, amikor bevallottam nekik, de ezt az els� pillanatt�l fogva �rzem. – mosolyog r�m f�leszegen, mik�zben az �gyamra �l, hogy v�gig sim�tson k�nny�ztatta arcomon - Olyan volt�l nekem, mint egy �les villan�s a s�t�t �gen. H�rtelen beragyogt�l mindent. Mindent megv�ltoztatt�l… szerelmem. – itt v�gleg elt�rt a m�cses. Ennyire sz�pen m�g soha senki nem vallottak nekem szerelmet, �s Nick olyan aranyos volt, v�gig a szemembe n�zett, ezzel is utalva arra, hogy nem hazudik �s csak az igazat mondja.

-�n is szeretlek. – siker�lt kiny�gn�m rekedten, s�r�st�l elcsukl� hangon. – �n is ugyanazt �reztem, mint te. Te �s a testv�reid olyan h�rtelen �rkeztettek az �letembe, hogy m�g fel se tudtam fogni.  Amikor megl�ttalak ott az ajt�ban, hatalmasat dobbant a sz�vem, azt hittem ki akar ugrani a hely�r�l. Abban viszont egy�ltal�n nem voltam biztos, hogy te is �gy �rzel. Nagyon f�ltem, hogy a l�baim miatt elhideg�lsz t�lem, �s hogy m�r nem is kellek neked. A t�bbi fi�nak is csak addig voltam j�, m�g meg nem tudt�k, hogy nem tudok j�rni.  Amikor szembes�ltek az igazs�ggal, szinte verseny futva menek�ltek el el�lem, de volt olyan is, aki kifejtette el�ttem a v�lem�ny�t, hogy nem kellene hazudnom magamr�l, meg ilyenek. Ezek ut�n m�r nemcsak az internetes p�rkapcsolatokr�l mondtam le, hanem az �sszesr�l.

-Jaj, kicsim. – hozott mag�hoz er�sen - �gy sajn�lom, hogy ilyen rossz tapasztalataid voltak, de err�l nem te tehetsz. Err�l csak azok a barmok tehetnek, akik nem tudtak el�gg� �rt�kelni. – Olyan j� volt, ilyen k�zel lenni hozz�, m�r szinte �reztem a sz�vdobban�s�t, ami teljesen lenyugtatott. – De ezen t�l minden m�sk�pp lesz, ezt meg�g�rem. – h�zott el mag�t�l, hogy a szemembe n�zhessen.

A szeme ism�t t�zes vask�nt �gette a testemet, mik�zben k�zelebb hajolt. A lehelete m�r a sz�mat sim�totta, amikor �jb�l r�m n�zett �s l�gyan megcs�kolt. Nem volt kapkod�s, nagyon �rz�kien t�rk�pezte fel sz�m minden egyes n�gyzetcentij�t. El�sz�r csak az ajkaimmal j�tszott, majd �n is r�haraptam egy kicsit az �v�re, ezzel is b�ztatva a folytat�sra, amit csak kuncogva viszonzott. M�r �ppen jobban belend�lt�k volna, amikor h�rtelen kiny�lt az ajt�….