Be kell valljam a játszma elég uncsi volt. Nem erre számítottam. Igazság szerint, nagyon úgy tűnt, hogy az asztalnál levők közül csak Fer és Rob tud JÓL játszani, mert a többiek egy óra alatt kipotyogtak. Lassan Robert is búcsúzott.

-     Mondtam, hogy estére már nem lesz jó a kedved!- mosolyogtam .

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Tudom, de azért jó lett volna legyőzni téged! – sóhajtott, miközben felállt az asztaltól. Mosolyogva mondta Fernandonak: - Kopaszd meg.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Megpróbálom. – vigyorgott rá vissza s máris csak ketten maradtunk.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Nem lesz könnyű dolgod. – készítettem fel a legrosszabbra. Bármennyire is odavagyok érte, nem hagyom nyerni.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Szeretem a kihívásokat.- nevetett rám.

Kb egy fél órája játszhattunk, amikor úgy éreztem, hogy nyertem. Újra Royal Flush-öm volt. Nando arcára pillantottam, kifürkészhetetlen volt.  Ez tetszik. Nem hagyna nyerni. A pasik többsége csak azért akart nyerni hagyni, hogy ágyba vigyen. De Fer nem. Győzni akart, láttam a szemében.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->All in. – mondtam.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Tartom. – feleltem.

Felcsaptam a lapjaim. Még mindig nem tudtam semmit sem leolvasni az arcáról. Ő is megmutatta a lapjait.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Ezt nem hiszem el!- suttogtam. Neki is Royal Fush-e volt.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Szerintem egyezzünk ki egy döntetlenben és menjünk vacsizni. – javasolta mosolyogva.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Oké, benne vagyok. – már én is  mosolyogtam.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

Fer újra a karját nyújtotta nekem. Jól esett belekarolni. Bár nem mentünk annyira összeölelkezve, mint Bettiék, határozottan jól esett, úgyhogy szoktam az érzést. A tegnapi pizzériába mentünk, ugyanahhoz az asztalhoz mentünk, majd rendeltünk.

Míg a kajára vártunk, Sebi rászállt Kimire:

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Szóval a Sötét Lyuk rabja lettél. – erre kitört a röhögés.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Igen, nem tudok betelni vele. Teljesen elnyelt. – gondolom nem így akarta magát kifejezni, de ezt a ziccert nem lehetett kihagyni.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Akkor ideje újrakeresztelkedned. – fordultam Bettihez.- Az új neved legyen… Mély Torok. – újra elkezdtünk nevetni, Betti is csatlakozott hozzánk. Egyedül Kimi jött egy kicsit zavarba:

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Nem így értettem. – rebegte.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Azt sejtettük. – felelte Mark. – De azt ne mondd, hogy nem volt benne igazság. – erre pirultak tovább.

Közben megjött a vacsi, így eszegetni kezdtünk. Már a desszertnél tartottunk, amikor Fer felvetette:

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Ma este is biliárdozunk egyet?

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Bocsi srácok, de estére más programunk van. – tájékoztatta őket Betti. – Úgy terveztük, hogy lemegyünk egy kis éjszakai fürdésre.- Kiminek itt felcsillant a szeme. – Kettesben. – tette hozzá, amiért én igazán hálás voltam, Kimi viszont kicsit csalódott.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Nem leszünk sokáig távol. – mosolyogtam rá, majd Ferre néztem:

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->A biliárdot pedig máskor bepótoljuk.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Oksi, de minél előbb.- kérte.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Kíváncsi vagy, Noncsi hogy bánik a dákóval?- kérdezte röhögve Rob.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Holnap délután megfelel?- elengedtem ezt a beszólást a fülem mellett.- Olyan 3 körül?

Fer még mindig meg tudta volna egy kanál vízben Kubit, de azért válaszolt:

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Jó lesz, délben végzek a szponzori teendőkkel, utána szabad vagyok. És ti?- fordult a többiek felé.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Nekünk jó lesz!- felelte Mark és Sebi egyszerre.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Én lehet, hogy egy kicsit késni fogok, de jövök. – ígérte Rob.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Nekem 4-kor lesz egy rendezvényem, úgyhogy ezt a menetet sajnos kihagyom. De lenne egy ötletem. Itt horgonyoz a kikötőben a jachtom, mi lenne ha este csapnánk rajta egy bulit? – ajánlotta fel Kimi.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Szerintem ez szuper ötlet. – bújt Kimihez a Mély Torok, én meg bólogattam.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Mi benne vagyunk, lelkendeztek a többiek.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Most, hogy mindent megbeszéltünk, ideje lenne indulnunk. – emelkedett fel Betti. Követtem a példáját.

A srácok is felálltak elköszönni, Kimi kapott egy búcsúcsókot Bettitől /meg egy szobakulcsot, ha jól láttam. :D/, én addig a többiektől köszöntem el egy-egy puszival. Fert hagytam utoljára. Magához húzott és adott két puszit az arcomra…. És egyet a számra.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Hogy este is emlékezz rám. – súgta a fülembe, majd elengedett.

A többiek somolyogva néztek minket. Ideje volt indulni.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

Csendben tettük meg az utat a partig, gyönyörű volt a táj, a kivilágított város. Nem tudtunk ellenállni a víznek, úgyhogy gyorsan levettük a ruháinkat és belevetettük magunkat a tengerbe. A partközelben maradtunk, hátha valami baj lenne.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Miről szerettél volna beszélni?- érdeklődött kedvesen Bene.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Tanácsot szeretnék kérni. Tudod miről lenne szó…- feleltem elgondolkodva, nem tudtam hogy kezdjek bele.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Nem tudod, hogy viselkedj Nanoval. – mondta lényegbe látóan.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Igen, valahogy így. De nem csak ez a probléma. Tudod, hogy nem volt még barátom, - mondtam szemlesütve – egy nyamvadt csókot sem kaptam még senkitől, nem hogy…. Nandon látszik, hogy „tapasztalt”, nem tudom, hogy mit szólna hozzá, hogy…

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Hogy még nem voltál együtt senkivel. – fejezte be helyettem. – Szerintem Fer nem olyan, mint aki egyből az ágyba akarna vinni, ennél ő megértőbb. Legalábbis ahogy Rád néz, egészen megváltozik az arca, süt róla, hogy odavan érted. Bár ezt rólad is el lehetne mondani. Egyébként meg ennél nagyobb megtiszteltetés egy férfit sem érhet, hogy vele osztod meg az első éjszakát… De ezt nem velem kéne megbeszélned, hanem vele, ha eljuttok odáig, ugye tudod?

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Tudom. Csak attól félek, hogy pár nap múlva vége ennek az egésznek, nem tudom, akar-e még utána is találkozni velem. Meg bizonytalan vagyok, hogy mit is kellene csinálnom. Hűű, de rosszul fejezem ki magam. – fejeztem be kissé sután.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Ezt is vele kellene megbeszélned, hogy mi lesz Monaco után. Viszont a problémád másik fele, ha jól értem, hogy nem tudod mit tehetsz egy párkapcsolatban.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Igen. – feleltem elhalón, könnyeimet nyelve- Nem akarok semmit elrontani a viselkedésemmel.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->NONCSI!! Még most sem fogod fel, hogy anyud mennyi gátlást nevelt beléd?! Ne görcsölj ennyit mindenen, a bolhából is elefántot csinálsz! Épp itt az ideje, hogy ezen valaki túlsegítsen és lefektessen. – tette hozzá vigyorogva. Csaptam felé egy nagyot.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Nem veszed észre, hogy eddig azért nem volt barátod, mert anyud valahogy mindig, közvetve- vagy közvetlenül közbe lépett? Engem is el akart marni mellőled.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->De szerencsére nem sikerült. – nagyon hálás voltam neki, tényleg mindig ott volt nekem, ha szükségem volt rá. – Ok, megpróbálok kicsit felszabadultabb és nem túl gátlásos lenni. És amikor itt lesz az ideje, megbeszélem a dolgokat Ferrel. – bíztatóan mosolygott rám.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->És veletek mi helyzet Kimivel?

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Azt hiszem megtaláltam álmaim pasiját. – felelte hatalmas vigyorral a száján. – Nem hittem volna, hogy 1 napi ismeretség után lefexem valakivel, de neki lehetetlen volt ellenállni. A biliárdparti után felkísért a szobámhoz, én pedig behívtam. Ott aludt nálam, de este nem történt semmi, „csak” beszélgettünk.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Úgy érted két mondatnál többet mondott? – húztam kicsit az agyát. Erre lefröcskölt.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Egyébként igen, tudod jól titkolja, de neki is vannak érzései. És megkért, hogy Monaco után menjek vele Svájcba, beadja a válást. Tudom, hogy nehéz időszak vár ránk, de ha végül együtt öregszünk meg, megéri. – mondta szerelmesen.

Odaúsztam hozzá és megöleltem. Örültem a boldogságának, igazán megérdemelte. És Kimi is. Határozottan jó véleményem lett róla.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Szerintem most már menjünk vissza, kezdek fázni. – kérte.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Felőlem mehetünk.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

Kint a parton viszont kellemetlen meglepetés ért. Eltűnt a ruhám, de csak az enyém.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Ezt keresed? – kérdezte egy arrogáns hang. – Gondolom nem bikiniben szeretnél visszamenni a hotelbe? – érdeklődött Nelson gonoszul, a ruhámmal a kezében.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Tudod, Nando nem szereti a magamutogató csajokat és az a rengeteg paparazzi a hotel előtt…

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Menj a pokolba!! – kiabáltam, majd Benét elrángatva elindultam a hotelhez.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Noncsi, valahogy vissza kellene szereznünk a ruhádat!- mondta háborogva a barátnőm.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Az csak egyféleképpen fog menni. – szólt hátulról Nelson, Követett minket.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Arról ne is álmodj! – sziszegtem oda.

Közben megérkeztünk a hotelhez, tényleg rengeteg fotós volt ott és amikor megláttak megrohamoztak.

A könnyeimet nyelve vágtam át közöttük, Betti szorosan a nyomomban volt. Életem egyik legmegalázóbb élménye volt, már csak arra vártam, hogy felérjek a szobámba és kibőgjem magam. Amikor azt hittem, hogy ennél rosszabb már nem lehet, a hallba érve, egy szál bikiniben a földbe gyökerezett a lábam: a fiúk ott ültek lent és láthatóan ránk vártak. Döbbenet suhant át az arcukon. Nelson is beért közben, kezében a ruhámmal. Fer arcát néztem: a tekintete nem incselkedett velem cinkosan, nem mosolyodott el gyengéden. Jéghideg lett.