12. fejezet
2009.11.18. 17:35
Nando meghökkent mellettem, Kimi bocsánatkérő pillantást vetett rá. Betti elég paprikás hangulatban volt.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Jól vagy? – kérdezte tőlem harsányan, Nanot pedig bizalmatlanul méregette.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Igen Mami!- feleltem neki alázatosan. Kezdte érezni a helyzet „súlyát”, úgyhogy biccentett egyet és királynői tartással távozott. Mi hárman is elröhögtük magunkat, majd Kimi is lelépett.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Mi lenne, ha átköltöznél hozzám? – ajánlotta fel Fer a könnyeit törölgetve.- Úgy megúsznánk a reggeli látogatókat!
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Még meggondolom, oksi?
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Oké, de Te is rá fogsz jönni, hogy ez egy visszautasíthatatlan ajánlat!- jelentette ki magabiztosan.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Hmmm. Miért is?- húztam az agyát.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Lássuk csak. – felelte a szemeit forgatva.- Full extrás a szolgáltatásom: ágyba hozom a reggelit, ha szeretnéd a vacsorát is, és ha szükséges a fürdetést is vállalom. És mindeközben nagyon foglak szeretni. – tette hozzá ellágyulva.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Ajjaj, ezt tényleg nem lehet visszautasítani!
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Ugyehogy ugye?
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Lökött vagy drágám. – mondtam neki.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Tudom. De Te így szeretsz. – szólott a kis egoista. – Szóval költözöl?
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Hááát, a roppant hatásos rábeszélésed miatt, igen. Költözöm. De előre figyelmeztetlek: ha nem kapom meg a full extrás szolgáltatásokat, nyűgös leszek. – készítettem fel vigyorogva a legrosszabbra. :D
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Értettem hölgyem. – lehelt csókot a nyakamra. – Viszont akkor kezdjünk el összepakolni és mielőtt elmegyek a PR rendezvényre, át is cuccolhatnál.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Igenis Kapitány. – s játékosan tisztelegtem neki.
Ezután elkezdtük összepakolni a cuccaimat, egész gyorsan végeztünk. Felöltöztem, és vártam Fert, aki a fürdőszobában tevékenykedett.
Gyászos képpel jött ki, a torkát köszörülve.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Még vizes a ruhám. – kérdőn néztem rá. – Nem tudok mit felvenni. Egy szál boxerben pedig nem sétálok végig két folyosón. – húzta fel az orrát, belőlem meg kitört a nevetés.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Pedig nem lenne rossz látvány, nekem elhiheted. – incselkedtem vele.- Kimitől nem tudsz kérni valami ruhát? Szerintem már ide költözött Bettihez.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Próbáltam, de nem nyitottak ajtót, engedély nélkül pedig nem megyek át. – sóhajtotta.- Ki tudja mit találnék. – tűnt fel egy kaján vigyor az arcán.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Akkor nincs más hátra, vegyél fel egy fürdőköpenyt és úgy megyünk. – döntöttem el a kérdést. Nando pedig nagy sóhajtások közepette magára kapott egyet és hetykén megkötötte.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Istenien áll! – nyugtáztam a látványt. Elképesztően jól festett.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Akkor gyakrabban kellene így mutatkoznom? – húzott magához és megcsókolt.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Előttem mindenképp. – feleltem neki a csók után.- Nyah, induljunk.
Egymást ölelve kiléptünk a folyosóra, Fer úriember módjára vitte a bőröndömet, én pedig somolyogtam magamban az egész helyzeten.
Szerencsére egy lélek sem járt a folyosón, reménykedtünk, hogy a liftben sem lesz senki. Ennyire szerencsések azért nem voltunk. Flavio is éppen felfelé tartott. Amikor meglátott minket, elvigyorodott.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Nem akarom tudni mi történt. – felelte kajánul.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Nem is fogod megtudni. – replikázott Fer.
Szerencsére csak két emeletet mentünk feljebb, így kb. 2 perc múlva kiszálltunk a liftből. A hetedik emeleten már kicsit többen jártak: 2 takarítónő volt a folyosón. Ahogy meglátták a fürdőköpenyes Nandot, leesett az álluk. Meg tudtam érteni őket: amióta először megláttam a fürdőköpenyből kilógó izmos lábát, a vizes haját, no meg hátulról a fenekére is vethettem egy pillantást, csorog a nyálam. :D
Látta Ő is, hogy milyen hatást ért el a hölgyeknél, összevigyorogtunk, majd megszaporáztuk a lépteinket, hogy minél előbb bejussunk a szobába. Amikor becsuktuk magunk mögött az ajtót, mindkettőnkből kitört a nevetés. De nemsokára a torkunkon akadt a kacaj. Fer a szemembe nézett és megcsókolt. A falhoz hátráltunk és ott csókolóztunk tovább. Nagyon izgató volt, ahogy a falnak döntött, egyre szenvedélyesebben csókolt és az ujjait végighúzta a gerincemen. Egyre jobban belemerültünk a csókcsatába, már alig voltunk ura önmagunknak, amikor Nando hirtelen abbahagyta az egészet és elhátrált egy kicsit. Kérdőn néztem rá:
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Miért hagytad abba? – kérdeztem kicsit félszegen.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Ennek még nincs itt az ideje. – felelte kedvesen.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Hogyhogy. – esett le az állam. – Kívánlak.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Azt észrevettem. – mondom én, hogy egoista!!- Viszont neked Kicsim ez lesz az első, ezt nem szabad ilyen „sebtében összehozni”. Azt akarom, hogy tökéletes legyen. Előtte udvarolni is fogok Neked. – itt felcsillant a szeme.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Ajjaj, ebből valami jó is ki fog sülni?- piszkálódtam és nagggyon kíváncsi voltam, hogy mit tervezhet.
Egyre közelebb jött és a nyakamat kezdte el csókolgatni, a térdeim egyre jobban elgyengültek.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Ez Neked az udvarlás kategóriába tartozik? – sóhajtottam.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Hát, nem éppen…
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Na jó, ha nem akarod folytatni, menj öltözni és induljunk reggelizni.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Oksi. Sietek. – azért mielőtt ellibbent öltözni, kaptam egy puszit.
<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->
Fél óra múlva már a hotel éttermében voltunk. Kimiék már lent ültek, majdnem végeztek a reggelivel. Mikor megálltunk az asztalunknál, mindkettőjüknek feltűnt a jókedvünk.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Úgy látom tényleg jól vagy. – mondta mosolyogva Betti.- Bocsi a reggeli incidens miatt. Többet nem fog előfordulni, ígérem.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Az tuti. Ugyanis felköltöztem Nandohoz.- itt Kiminél is elszakadt a cérna és velünk együtt nevetett.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Gratulálok. – felelte Bene az arcomat kémlelve. – És mi a délelőtti program?
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Nem tudom, azt még nem volt időnk megbeszélni. – mosolyogtam rá.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Neked hányra kell menned a PR- főzésre? –fordult Kimi Nano felé. PR FŐZÉSRE? :D
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->11-re. Kb 13-ig fog tartani. – válaszolta cseppet sem lelkesen.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Akkor mi lenne, ha addig elvinném a lányokat városnézésre, utána meg a törzshelyünkön megebédelnénk? – kérdezte. Nando kérdőn nézett rám.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Nekem jó lesz. – egyeztem bele.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Okés, akkor 13.30 körül megpróbálok ott lenni. Most pedig együnk valamit, mert farkaséhes vagyok!
<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->
Miután megreggeliztünk és mielőtt elment, Ferrel megígértettem, hogy hoz kóstolót. :D Ezután elindultunk várost nézni. Felszerelkeztünk fényképezőgépekkel és rengeteg bolondos képet csináltunk. Egészen meglepődtem, hogy Kimi milyen mókás fazon, annak idején nem néztem volna ki belőle, hogy akár 1 poént képes elsütni. Na igen, soha nem szabad első látásra ítélkezni.
Amikor megszomjaztunk, beültünk egy kávéházba. Érdekes, hogy pont itt futottunk össze egy rakás újságíróval. Hogy fulladtak volna bele a kávéjukba!
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Kimi, most megcsalod a feleséged? – roppant eredeti a kérdés.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Mit gondolsz, mit fog szólni ezekhez a képekhez, ha meglátja? – közöd?
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Ki ez a nő itt melletted? – majdnem benyögtem, hogy a Sötét Lyuk és a Mély Torok egy személyben, de gyanítom nem értékelték volna a poént.
Mint a vérszipolyok. Bátorítóan megfogtam Betti kezét, ekkor hozzám fordultak.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Noémi, Ön leszbikus? – ekkor felröhögtem. Legszívesebben a világ legszexisebb pasijának turkálnék a boxerében, ez meg azt kérdezi tőlem, hogy leszbikus vagyok-e! :D:D
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Mi van Nelson Piquet Jr-ral? Igazak a pletykák, hogy az éjszaka összejöttek?
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Tegnap este miért egy szál bikiniben jött a szállodába? Úgy gondolja, hogy ez lesz a legújabb divat? – HÖHH.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->És a gruppenparti tényleg megtörtént? Úgy hallottuk Alonsoval, Vettellel, Webberrel és Kubicával is intim kapcsolatba került- egyszerre.- Na ezen a ponton nem bírtam tovább:
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->- Uraim, ha ennyi pasival keféltem volna egyszerre, most nem velem beszélnének, hanem egy két lábon járó, óriási ementáli sajttal, akiben ehhez a kalandhoz elég lyuk van. Viszlát.- azzal röhögve elhagytuk a helyet.
<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->
Lesétáltunk a tengerpartra és ott nézelődtünk tovább. Engem mindig elbűvölt a tenger látványa, most sem volt ez másképp. Egyszerűen imádtam a vizet, órákig el tudtam nézni, nagyon megnyugtató volt a számomra. Most viszont más vonta magára a figyelmemet. Igen. Betti és Kimi. Olyan jó volt rájuk nézni! Ragyogtak mindketten a boldogságtól, kézen fogva jártak, meg-megálltak egy-egy apró csókot váltani, nagyon szépek voltak. Reméltem, hogy kitartanak egymás mellett, mert a neheze még csak most fog jönni. Igazából nem is Kimit féltettem, hanem Benét. Ma ízelítőt kapott abból a médiahajcihőből, ami rájuk vár. Úgy láttam, egy kicsit megijedt tőle, de én bíztam Kimiben. Neki van már tapasztalata az újságírókkal, tudja őket kezelni, úgyhogy remélem a drága Sötét Lyukat is átsegíti ezen az időszakon.
Mikor eljött az ideje, bementünk a kedvenc pizzériánkba s a szokásos asztalunknál helyet foglaltunk. Hogy csinálják, hogy akármikor jövünk ide, ez az asztal mindig szabad?
Miután kikértük az italainkat – Kimi szigorúan alkoholmenteset ivott, erről kezeskedem!- Bettit megcsörgette az anyukája, így ő kiment az étterem elé telefonálni. Kettesben maradtunk Kimivel, akivel úgy tűnik szintén rákapcsolódtunk egymás agyhullámaira:
Szépek vagytok együtt. – mondtuk egymásnak egyszerre, mosolyogva.
|