13. fejezet
2009.11.19. 15:07
Azért kicsit feszélyezve éreztem magam Kimi társaságában. Mondjuk Robéban, Sebiében – na jó, az övében talán kevésbé- és Markéban is. Számomra ők még mindig világsztárok voltak és el nem tudom képzelni, hogy milyen csoda folytán állnak velem szóba. Ahhoz túl szerény voltam, hogy azt higgyem a személyiségem varázsa miatt van így. :D
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->A hétvége után tényleg Svájcba utaztok Bettivel? – eveztem komolyabb vizekre. Kimi is elkomolyodott, de válaszolt.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Igen. Hétfő délután repülünk vissza. Kedden beadom a válókeresetet. Addigra az ügyvédeim is előkészítik a papírokat.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Szerinted Jenni belemegy a válásba?
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Igen. Már ő is érzi, hogy ennek a házasságnak befellegzett.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Akkor eddig miért nem váltatok el?- érdeklődtem.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Kényelmesebb volt így. És nem volt kiért. – villant fel egy mosoly az arcán.- Most úgy érzem, hogy újra értelme van az életemnek.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Vigyázz rá!- ragadtam meg a kezét. – Nincs hozzászokva a firkászokhoz. Mellettem már végigcsinált egy ilyen időszakot, de most ő lesz a célpont. Ugye vigyázol rá? – kérdeztem.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Igen. – felelte magabiztosan és megszorította a kezem, majd elengedtük egymást. – Jó, hogy ilyen barátnője van, mint te.- tette hozzá mosolyogva.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Jó, hogy ilyen párra lelt mint Te. – feleltem neki.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->És most, hogy kölcsönösen kinyaltuk egymás seggét, beszéljünk rólad és Ferről. – vigyorgott a meghökkent képemen, mint a vadalma. /Egyébként a vadalma hogy tud vigyorogni? :O:D/
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Mit szeretnél tudni? – vigyorogtam vissza.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Mindent. – nos igen, lényegretörő.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Nem gondoltam volna, hogy ilyen pletykaéhes vagy. – jegyeztem meg ironikusan.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Általában nem is. De most a szerelmem legjobb barátnőjéről van szó. Akit én is kedvelek. – hűha. Mik derülnek ki?
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Ezt mivel érdemeltem ki?
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Jó fej vagy. – felelte egyszerűen. – Ahogy ott feküdtetek a hotel padlóján… - itt belefojtottam a szót:
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Ne is mondd tovább! Sejtem hova akarsz kilyukadni, ezt már Nandotól is megkaptam. – megint mosolyogtunk egy sort.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Ugye azt is tudod, hogy mostantól a barátom vagy? – kérdezte. – Nektek sem lesz egyszerű dolgotok Ferrel. Ő éppen túl van egy váláson, és Bettitől úgy tudom, hogy a családod sem egyszerű eset.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Hát ez igaz.- hajtottam le a fejem kicsit. – Mennyit mondott el? És hova akarsz kilyukadni?
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Nem sokat, csak nagy vonalakban vázolta a helyzetet. Valamennyire megértem min mész keresztül, én is mélyről jöttem. Nagy változás, ha hirtelen a semmi helyett milliókat látsz a számládon. Kilyukadni pedig oda szeretnék, hogyha bármi problémád van, rám számíthatsz. Keress meg nyugodtan.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Köszönöm! – feleltem hálásan. – De ez oda-vissza érvényes. Te se habozz hívni, ha valami baj van. – ajánlottam fel én is.
Így már rögtön nem éreztem feszélyezve magam a társaságában. És igazam volt. Ezekkel a srácokkal megfogtam az isten lábát, olyan kapcsolatokra tettem itt szert, akikért hálát adhatok a sorsnak. Életemben először.
<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->
<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->
Nemsokára Betti is visszaérkezett, oldalán Ferrel. Ahogy megláttam, hevesebben kezdett dobogni a szívem, azt hittem kiugrik a helyéről. Kimivel kezet fogott, utána kaptam egy csókot. Mit ne mondjak, olyan „méééééég” íze volt. :D Egy kis csomagot nyomott kezembe.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Mi ez? – érdeklődtem.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->A kóstoló. – vigyorgott. Pár adag quasedilla volt benne. Nyamiiii!! Körbekínáltam a többieknek is.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Egy kicsit sós. – jegyezte meg Kimi.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Biztos szerelmes a szakács. – fűzte tovább Betti.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Ez ellen nem tiltakozom. – felelte Nando és megszorította a kezemet.
Pár perc múlva megkaptuk az ebédünket. Gyanús volt, hogy Bene nem említette, mit beszélt anyujával, így rákérdeztem.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Mi újság otthon?
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Anyuék jól vannak, hugi csinált egy-két baromságot, de minden rendben.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Akkor mi a baj? – láttam ugyanis, hogy valamit elhallgat.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Hááát, anyád beizzította a rakétákat. Átment anyákhoz balhézni, hátha ő tud valamit azokon a bulvárhíreken kívül, amik otthon is megjelentek. – felelte kelletlenül.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Értem. – Ferhez bújtam.
<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]--> Hééé! – kiáltotta Sebi. – Nem jó golyót löktél le! – hívta fel Kubi figyelmét egy apró hibára. – A csajok minket is lemosnak a pályáról! – tette hozzá villámló szemekkel. Ugyanis ebéd után Kimi elment a rendezvényre, mi meg jöttünk a megbeszélt biliárdpartira. Párokban játszottunk, Fert és Markot már legyőztük, most pedig Robra és Sebire mérjük a végzetes csapást.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Na jó, veletek sem játszom többet! – mondta Sebi duzzogva.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Én sem! – csatlakozott rögtön Rob és Mark.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->És én sem! – Fer sem hiányozhatott a sorból.
Mi csak a nyelvünket nyújtottuk rájuk, utána pedig elindultunk Kimi yacht-partijára.
<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->
A kikötő csodálatos látványt nyújtott este: a holdfény tükröződése a hullámzó tengeren, a yachtokon, a kivilágított város… És Kimi bárkája sem volt utolsó látvány, ezt el kell ismerni. Tudtam, hogy ez egy különleges este lesz, de hogy mennyire, azt csak akkor kezdtem sejteni, amikor a feljáróról belecsúsztam a tengerbe. Nem tudom miért, de a többiek kiröhögtek.
Én ott pancsikoltam a vízben, ezek meg röhögnek. Mondjuk nem tudom mire számítottam.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Nincs kedvetek csatlakozni? – érdeklődtem bájosan.
Erre még jobban nevettek. Hogy miért mindig velem történnek ilyenek? Na, most valaki csobbant a vízben. Betti volt az. Bikiniben. Volt egy sanda gyanúm. Megosztottam a többiekkel.
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Mindenki tudta rajtam kívül, hogy éjszakai fürdés is lesz?
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Mivel egy yachton vagyunk, ez evidens. – nevetett ki Nando.
Na, tőle ezt nem vártam. Meg is próbáltam lefröcskölni, de természetesen nem sikerült. Egyre jobban puffogtam magamban és szidtam magam, hogy hogy lehetek ilyen hülye, amikor hallottam, hogy a többiek is csobbannak a vízben. Szerencséjük! Nando odaúszott hozzám és hátulról átölelt. Mégiscsak szép este volt. J
|