P�ntek. V�gre v�ge a h�tnek, legal�bbis nek�nk. Vas�rnapig a 410-esekkel kir�ndulunk Vancouver hegyeibe.

Indul�s el�tt otthon egy�tt pakoltuk �ssze a cuccokat, mik�zben a Paramore – Stop This Song sz�m�t ord�tattuk.

- Erre a n�gynegyedes �temre meghaln�k �rted… – �pp folytattam volna, mikor Sam r�csapott egy ronggyal a h�tamra.

- Jen, k�rlek…

- Most mi van? Szerintem j� a hangom. – folytattam… - �s t�l messzire mentem, hogy t�ltegyem magam rajtad…

- Igen, szerinted.

Cs�ny�n n�ztem r�, majd mindketten r�h�g�sbe t�rt�nk ki, �s egy�tt �nekelt�k a refr�nt. Kivitt�k a cuccokat, �s bepakoltuk a Chevybe. Mindenki el volt foglalva valamivel. Sam pedig m�r t�relmetlen volt. Kezel�sbe vettem a helyzetet, �s mindenkit a hely�re parancsoltam.

Nekem ez az id�pont nagyon kor�n volt, �gy nem nagyon foglalkozva a t�jjal, alv�ssal pr�b�lkoztam. �pp elaludtam volna, mikor egy hatalmas ord�t�s hallatszott, megsp�kelve egy j� nagy f�kez�ssel. Greg arc�ba csap�dott egy zacsk�, az �n fejem meg az �l�sbe...

- Kapd be te is, Chase! – ord�totta ki az ablakon a sr�c.

M�r nem tudtam volna elaludni. Egy h�don haladtunk �t, ahonnan megcsod�lhattuk a tenger hull�mz�s�t, a lombok „hajlong�s�t”, �s a t�j tov�bbi gy�ny�r�s�geit. Nemsok�ra meg is �rkezt�nk. Mindenki elcsod�lkozott a hely sz�ps�g�t�l. Sam azonnal elkezdte pakolni a t�sk�kat, �gy h�tramentem seg�teni neki. A t�bbiek csak �muldozva �lltak tov�bb. Ryan hangja t�r�tette �ket vissza a val�s�gba.

- Az �mul�snak v�ge! Ha akartok valahol aludni, akkor gyer�nk, �s �ll�tsuk fel a s�trakat! – a hangja m�g fenyeget�nek is t�nt volna, ha nincs a sz�j�ban k�tmaroknyi pattogatott kukorica. Gyorsan lenyelte �s �sszecsapva a tenyer�t osztogatta tov�bb roppant szigor� parancsait. - Chase, hagyd ott Hollyt, az est�tek �gyis szabad lesz, ink�bb gyere, �s seg�ts nekem a f�ldbe verni a tart�szegecseket! Csajok, ti azt csin�ltok a s�tratokkal, amit akartok, de szerintem ti is kezdjetek hozz�…

- J�l van m�r Ryan k�zleg�ny, el�g a dirig�l�sb�l, vagy Morgan �rmester m�g kihaj�tja a sz�r�d! – v�gtam neki vissza.

- H�ha! – sz�lt valaki.

Holly odament Chase kocsij�hoz, feltekerte a hanger�t, �gy mindenkinek jobban ment a munka. Mikor v�gre v�gezt�nk a s�trak felver�s�vel, k�tf�s csapatokba verg�dve ment�nk a minket k�r�l�lel� erd� rejtelmeit felfedezni. �n Greghez csap�dtam – Holly Chaset v�lasztotta.

Egy id� ut�n visszat�rt�nk a t�borhoz, ahol m�r �gett a t�z �s p�ran m�lyva cukrot is s�t�ttek. Teljesen hangulatos volt. Egyszer csak �rdekes dolog t�rult el�m… Sam ott �lt Ryan-el, egym�st �lelve, majd fel�nk tartottak. Ryan bement a saj�t s�trukba, Sam pedig hozz�nk tartott.

- Sziasztok! – k�sz�nt.

- H�, n�ci, te meg Ryan… Nem is gondoltam volna! – Alyssa hitetlenkedve r�zta meg a fej�t. Sam csak egy nagy vigyort ejtett, majd sz�lt.

- Megbocs�totok egy pillanatra?

M�g egy kicsit leskel�dt�nk ut�nuk, majd bement�nk a s�torba. P�r perc m�lva n�v�rem is csatlakozott.

- H�ly�t kapok! Te meg Beacksley? Eddig olyanok voltatok, mint a testv�rek, most meg… – t�madtam le.

- Tudod, hogy sosem lenn�k k�pes Ryannel j�rni. � legjobb bar�tom. Am�gy meg csak fogadtunk…

- �, �rtem. – v�laszoltam.

�szrevettem, hogy Sam elkomorul. � is, �s �n is a r�gi id�kre gondoltunk. Sam az�ta a dolog �ta m�s szemmel n�z a pasikra.

Ink�bb nem akartam erre gondolni, �gy beb�jtam a h�l�zs�komba, �s elaludtam. Furcsa �lmok gy�t�rtek. Egy erd� sz�l�n �lltam, ahonnan az egym�st harapd�l� farkasokat n�ztem. Hirtelen mindegyik r�m n�zett, �s elkezdtek fel�m futni, riadtan kezdtem h�tr�lni, mikor el�m ugrott valaki, hogy megv�delmezzen.

Leizzadva keltem fel. Csak egy k�rd�s mer�lt fel bennem: Ki volt a „megment�”?

K�r�ln�ztem a s�torba, Sam m�r nem volt a hely�n. Kih�ztam a cipz�rt, de meg is b�ntam, mert a nap r�gt�n a szemembe s�t�tt. Egy halk ny�g�ssel jutalmaztam ezen �tletem, majd v�g�l kil�ptem a s�torb�l. Kint k�t ismer�s alak k�rvonalaz�dott ki, de nem tudtam r�j�nni, hogy kik azok. Azt�n r�j�ttem.

- Aaron, Elijah!! – ugrottam a nyakukba. Elijah �s Aaron r�gi bar�tok a rezerv�tumb�l. Sam �s nekem is b�ty helyett b�tyjak voltak. Elkezdtem vel�k besz�lgetni, m�r r�g nem l�ttuk egym�st.

Egy kis id�vel k�s�bb n�v�remet is �szrevett�k egy kicsit t�volabb �lve t�l�nk. H�trafordult, elkerekedett szemekkel n�zett r�nk. Felpattant, �s botladozva kezdett rohanni fel�nk. Le�lt k�z�nk, egy kicsit besz�lgett�nk m�g, de a fi�knak most menni�k kellett. J�hettek az �jabb t�r�k, ma Holly-val, Chase-el, �s az elmaradhatatlan Greg-gel mentem. V�gig r�h�gt�k az eg�szet, f�leg Greg besz�l�sai miatt, �llati a sr�c, igaz n�ger, persze csak j� �rtelemben.

Mikor vissza�rt�nk, elkezdt�nk el�k�sz�lni az id�m�r�re. Be�ll�tottuk a MiniTvt, el�vett�k a chipseket, m�r csak a kezd�sre v�rtunk. B�r addig m�g h�tra volt egy �ra.

- Jen... – sz�l�tott meg Sam.

- Igen? – n�ztem r�.

- Nagy gond lenne bel�le, ha elt�nn�k egy kis id�re? Csak egy s�ta az erd�ben... – tette hozz� halkan.

- Nem, de nagyon aj�nlom, hogy id�re legy�l itt. Nem akarom v�gigidegeskedni megint a f�l napot. – „fenyegettem” meg.

- Persze! – mondta m�g mindig, �pp hogy halhat�an.

Nem hiszem el, hogy elengedtem!! Tudtam, hogy megint el fog t�vedni!!!! Egy �r�ja v�ge van m�r az id�m�r�nek, de � term�szetesen sehol. Komolyan r�ragasztok egy nyomk�vet�t a cip�j�re. Sz�tv�ltunk a sr�cokkal kisebb csapatokra, �s a keres�s�re indultunk.

M�r legal�bb 2 �r�ja keress�k, kezd s�t�tedni, zsebl�mpa meg nincs n�lunk. K�nytelen-kelletlen indultunk vissza Greggel a s�torokhoz, magunkhoz vett�k a l�mp�t, �s elindultunk. �n m�r menni sem tudtam, eg�sz testemben remegtem, egyr�szt a hidegt�l, m�sr�szt a f�lelemt�l. Sam az utols� csal�dtagom. Nem vesz�thetem el. Greg nem b�rta n�zni a szerencs�tlenked�sem, �gy felkapott a h�t�ra, �s �gy ment�nk tov�bb.

Kezdtem feladni a rem�nyt, zokog�s t�rt fel a mellkasomb�l.

- H��, h��, kisl�ny! – tett le Greg. – Ne s�rj! Minden rendben lesz, meg fogjuk tal�lni!! – �lelt �t. Szorosan �leltem �n is �t, j�l esett a nyugtat�sa. Miut�n �sszeszedtem magam, tov�bbment�nk. Lassan haladtunk el�re, mikor ki�lt�st hallottunk.

- Jen! Gyertek ide!

Elkezdtem a hang ir�ny�ba rohanni, p�r perc m�lva a helysz�nen tal�ltam magam. Megl�ttam Samet, ahogy a f�ld�n fekszik, �s megl�ttam a f�l� hajol� h�rom alakot is. K�zelebb mentem, �s r�j�ttem kik azok.

- Dr. Cullen? – k�rdeztem meglep�d�tten. Erre felkapta a fej�t az orvos. – Jennifer Janis Morgan vagyok, Sam h�ga.

- �dv�zl�m, Carlisle Cullen. – mutatkozott be � is.

- Mi t�rt�nt vele?

- Nem tudjuk, �pp a fiaimmal kir�ndultunk, mikor megl�ttuk, hogy itt fekszik.

- Most mi lesz most vele? – k�rdeztem az orvost�l, majd r�n�ztem a k�t fi�ra is. Edward csak Samre koncentr�lt, Emmett meg egy b�ztat� mosolyt k�ld�tt fel�m.

- Nyugodj meg, nem lesz semmi gond, csak egy bord�ja t�rt el, �s az orra. Esetleg el tudn�tok vinni a t�borhelyetekhez? Ott m�gis jobban el tudom l�tni.

- Persze, arra kell menni. – mutattam az ir�nyt. Edward felvette a n�v�rem, de �n nem b�rtam felkelni. M�r mindenki elment, csak Emmett �s Greg maradt ott.

- H�, nyugodtan menj el, vigy�zok r�! – mondta Emmett Gregnek. � csak b�lintott, majd elment � is. Csak csendben �lt mellettem, �s v�rta, hogy mondjak valamit.

- T�nyleg j�l lesz? – k�rdeztem f�l�nken.

- Ne agg�dj, Carlisle a legjobb orvos a vil�gon. �s nem vagyok elfogult. – hallottam a hangj�n, hogy vigyorog. R�n�ztem. – J�l vagy? – k�rdezte agg�dva.

- Fogjuk r�... Visszamegy�nk?

- Menj�nk. – �llt fel, majd engem is felseg�tett.

Lassan indultunk vissza a t�borhely�nkh�z.