Ünnepek kellemes hangulatban teltek. Eljött a 2. ultrahang is. A váróban voltunk.

-          Mikor mehetünk már be?- türelmetlenkedett Nando.

-          Nyugi. Valentina van most bent.

-          Valentina? Ki?

-          Tudod, az a szőke kismama. Amikor voltunk első vizsgálaton, akkor vele beszélgettem.

-          Áh, már emlékszem. A párja meg velem. Nekik van már egy 2 éves ikerpárjuk.

-          Igen. Pontosan. Két kislány, ha jól emlékszem.

Ekkor nyílt az ajtó. Valentina és a párja jöttek ki boldogan.

-          Sziasztok.- köszöntünk nekik.

-          Sziasztok.

-          Jó hírek?- kérdeztem mosolyogva.

-          Kisfiú. Kisfiú lesz.

-          Gratulálunk.

-          Olyan boldogok vagyunk.

Vidáman öltözködtek fel. Elmentek.

-          Nina, Fernando. Egy pillanat és jöhettek is.- mondta Guido, az orvosom. Bólintottunk. Tényleg csak kicsit kellett várnunk, és már be is mehettünk.

-          Lássuk mekkorát nőtt ez a baba. Hogy vannak a szülők?

-          Jól. Izgalommal várjuk a leányzót.

-          Kisfiú!

-          Lány lesz.- feküdtem el a vizsgálóasztalon.

-          Érdekesség képp, az összes mai kismama, aki volt vizsgálaton, mindegyiküknek kisfia lesz.

-          A statisztika.- mosolygott Fer.

-          Nem érdekel a statisztika. Azt majd mi lányok megdöntjük.

-          Lássuk akkor.- kente a zselészerűséget a hasamra, és jött az ultrahang.

-          De aranyos.- mosolyogtunk.

-          Kisfiú, kislány?- kérdezte Nando.

-          Kisfiú.- mosolygott Guido.- Nocsak.

-          Mi az?- kérdeztem.- Minden rendben van, igaz?

-          Minden rendben a kisfiúval. Viszont valakinek itt kell lennie a közelben. Itt is van. Ott látszik.

-          Ikrek?- kérdeztük egyszerre.

-          Ikrek. 2 baba. És, ha jól látom, kislány a másik.

-          Kislány. Kisfiú. Nando.

-          Virágom. Imádlak.

Csodásan teltek a hetek. A babák egyre jobban rugdostak. Élveztünk minden percet.

Nando és a haverjai egyik nap elmentek bulizgatni. Közben kaptam hívást a banda tagjaitól. Fellépünk egy buliban! Szuper. Már úgyis hiányzott az éneklés. Tehát elmentem velük a rendezvény helyszínére. Már nagyban ment a zene, és volt olyan nagy megtiszteltetésünk, hogy az El sueno de Morfeo együttes után léphettünk fel. Az együttes tagjai lejöttek a színpadról. Mi indultunk volna fel. Néztem az ESDM csapatot, és megláttam, hogy Nandoékhoz mennek! Mit fog szólni Nando, hogy én is itt va… A lélegzetem elállt, és leesett az állam. Először értetlenül néztem a jelenetet, majd egyre dühösebb lettem, és már remegtem a dühtől. Határozott léptekkel odamentem. Fer és Raquel szétrebbentek.

-          Hogy tehetted ezt velem?- kérdeztem halkan Fernando-tól. Raquel szép lassan indult volna…- Várj. Itt a BARÁTOD. Legyetek boldogok együtt.- fordultam meg, és rohantam el…