-          Nyugi, nem lesz semmi baj. – mosolygott r�m b�ztat�an Fer. �n ebben nem voltam olyan biztos. Egyre jobban izgultam, ahogy k�zeledt�nk a sz�l�i h�z fel�. Ana Maria fel�.

-          Biztos? – k�rdeztem f�l�nken. – Nekem nem hi�nyzik m�g egy, a m�ltkorihoz hasonl� jelenet. – mondtam szomor�an.

-          Ha anya megint s�rtegetni kezd, visszamegy�nk a hotelbe. Ez ilyen egyszer�! – pillantott r�m. – Senkinek �rted? Senkinek nem engedem meg, hogy k�z�nk �lljon! – kicsit magabiztosabban r�mosolyogtam.

-          Valahogy akkor is meg oldani ezt a helyzetet, m�giscsak az �desany�d!

-          Tudom. – felelte. – De ha v�laszt�sra k�nyszer�t k�zted �s maga k�z�tt, most � fog rosszabbul j�rni.

-          Ezt nem szeretn�m. – suttogtam.

-          �n sem, de jobb ha ezzel � is tiszt�ban van. – nagyon elt�k�ltnek t�nt. – Meg�rkezt�nk. – mondta kis id� m�lva.

Egy tipikus spanyol h�z – egy nagyobbacska h�z- el�tt �lltunk meg. Nagyon sz�p volt �s k�v�lr�l is otthonosnak t�nt.  Nem volt hivalkod�, pasztellsz�nekben pomp�zott �s term�sk� berak�sok d�sz�tett�k. Az eg�sz mili� mediterr�n jelleget sug�rzott, ezt a kov�csoltvas megold�sok is er�s�tett�k. Illetve a kertben illatoz� d�li vir�gok /amiknek a nev�t felt�tlen�l meg kell tudnom/, olaj-, narancs- �s citromf�k. Eg�szen f�szeres volt t�l�k a leveg�, �lvezet volt minden leveg�v�tel. Nagyon tetszett.

Nando pap�ja a teraszon �ld�g�lt �s �js�got olvasott. Odaj�rultunk el�. Annyira bele volt m�lyedve az �js�gba, hogy egy ideig �szre sem vett minket. Alo halkan megk�sz�r�lte a tork�t.

-          Szia Apa! Igaz�n nem szeretn�nk megzavarni az olvas�sban, de gondoltuk k�sz�n�nk! – vigyorgott Jose Luisra.

-          Gyerekek! �szre sem vettem, hogy megj�ttetek! – ki�ltott fel. Majd felpattant �s megpuszilt- meg�lelt minket.

-          Igen, ez felt�nt! – feleltem mosolyogva. J�l esett, hogy � �gy fogad minket.

-          Gyertek beljebb! M�ris eb�delhet�nk! – invit�lt beljebb minket.

-          M�g nem ettetek? – d�bbent le Nando.

-          Nem, m�g nem. Any�d meg akart v�rni titeket is az eb�ddel. – hmm.. n�zt�nk egym�sra elgondolkodva. – Mi�rt, ha ezt tudj�tok el�bb j�tt�k? – k�rdezte mosolyogva. Nanoval �sszevigyorogtunk a d�lel�tt t�rt�ntekre eml�kezve.

-          Nem hiszem! – felelt�k egyszerre, kaj�nul mosolyogva.

-          Ezek a mai fiatalok! – j�tszotta a felh�borodottat. – Na de most m�r t�nyleg menj�nk beljebb, mert el�g �hes vagyok! – n�zett az �r�j�ra. 14.54 perc volt. Hi�ba, eltelt az id�… :D

A h�z bel�lr�l is olyan kellemes volt, mint k�v�lr�l. T�gas terek, meleg sz�nek �s k�nyelmes, m�gis eszt�tikus b�torok jellemezt�k. No meg sok-sok n�v�ny.

-          Ana Maria! – ki�ltott Jose Luis. – Itt vannak a fiatalok!

-          Megyek m�r! – ki�ltott vissza gondolom a konyh�b�l. A gyomrom kisebb g�rcsbe r�ndult. Fer h�tulr�l �t�lelt �s megfogta a kezem. Az �telm�helyb�l kil�p� anyuk�t, �gy l�ttam meglephette picit a l�tv�ny. �reztem a Ferb�l �rad� fesz�lts�get.

-          Sziasztok! – k�sz�nt Ana Maria kicsit tart�zkod�an, de egyenl�re nem m�rgesen.

-          Szia Anya! – viszonozta a k�sz�nt�st Nanditho k�z�mb�sen.

-          Cs�kolom. – ez voltam �n.

-          Nem �gy volt, hogy mi tegez�d�nk? – n�zett r�m az arcomat f�rk�szve. Rendeztem a von�saimat.

-          De igen, csak a m�ltkori ut�n nem gondoltam volna, hogy tov�bbra is �gy van. – feleltem �n is semlegesen. M�g mindig az arcomat f�rk�szte.

-          L�tom neked is j� a p�kerarcod. – mosolyodott el egy r�pke pillanatra. – Azt javaslom, hogy pr�b�ljuk meg m�g egyszer a dolgot, rendben? Sajn�lom a m�ltkor t�rt�nteket, el�gg� zaklatott voltam akkor.

-          Rendben. – feleltem neki mosolyogva.

-          Ana Maria Alonso Diaz. – ny�jtotta a kez�t mosolyogva.

-          Kov�cs No�mi. – ny�jtottam �n is a magam�t �s legnagyobb meglepet�semre m�g puszit is v�ltottunk.

-          H�t a b�r�nd�ket hol hagyt�tok? – �rdekl�d�tt.

-          Kint a kocsiban. – felelte Fernando kicsit megk�nnyebb�lve. – Eb�d ut�n behozom �ket.

-          J�l van. Menjetek ki a h�ts� teraszra, oda ter�tettem. M�ris hozom az �telt.

-          Seg�thetek valamiben? – k�rdeztem teljesen term�szetesen.

-          ���. – azt hiszem megleptem. – Igen, k�sz�n�m. Gyere, seg�ts kihozni az eb�det.

Bement�nk kettesben a konyh�ba.

-          Ott van a gaspacho, abban a leveses t�lban. Azt hozd ut�nam l�gy sz�ves. �n pedig viszem a pirit�st �s az innival�t.

-          Ok�. De ne vigyek m�g valamit? Elb�rom.

-          Akkor a pirit�st m�g �tadom. Mit inn�tok? Van �sv�nyv�z, mang�-, alma- �s barackl�, Coca Cola �s bor.

-          Nino /:D/ szerintem marad az almal�n�l – ezt az utols� sz�t egyszerre mondtuk, zavartan mosolyogtunk egym�sra.

-          �s te mit k�rsz? – k�rdezte kedvesen.

-          �sv�nyvizet., k�sz�n�m.

-          Akkor meg is vagyunk. Gyere ut�nam, mutatom az utat. – p�r l�p�st tett�nk, amikor �jra megsz�lalt. – Egy�bk�nt eddig a fiam egyetlen bar�tn�je vagy feles�ge – enn�l a sz�n�l v�gott egy fintort – sem seg�tett nekem a konyh�ban. Mondjuk m�shol sem.

-          Biztos nem volt gyerekszob�juk. – bukott ki bel�lem Erre Ana Maria hangosan elnevette mag�t. �gy �rt�nk ki a csal�d f�rfitagjaihoz. D�bbenten n�ztek r�nk. Ezen m�r �n is elvigyorodtam.

-          Nocsak! Mit�l van ilyen j� kedvetek? – �rdekl�d�tt Nando.

-          Az nem publikus. – vigyorogtam m�g mindig, mik�zben lepakoltuk a rakom�nyokat.

-          De nem �m! – fenyegette meg Ana Maria a f�rfiakat j�t�kosan a mer�kan�llal.

-          H�t ez elk�peszt�! – nevetett Jose Luis. – Mi itt azon tanakodunk, hogy a levesbe vagy egy kan�l v�zbe fojtj�tok –e egym�st, erre ink�bb sz�vets�get k�tt�k! – ki�ltott fel megk�nnyebb�lten. Hallottam, ahogy a szikl�k leg�rd�lnek a sz�v�r�l.

-          Dr�g�m, csak a f�rfiak olyan ostob�k, hogy �lland�an harcolnak egym�ssal. – feddte meg a f�rj�t Ana Maria.

-          �s m�g azt hiszik, hogy �k a teremt�s koron�i… - folytattam nagyot s�hajtva.

-          Igen. Viszont arra nem gondolnak, hogy ezt a koron�t valakinek viselnie is kell. – cinkosan vigyorogtunk egym�sra az any�sjel�lttel, k�lcs�n�sen meg�llap�tva, hogy a m�siknak is van humora.

-          Fiam, azt hiszem kijelenthetj�k, hogy a n�k �tvett�k a hatalmat. – jelentette be Jose Luis tragikusan. Erre m�r mindannyian elnevett�k magunkat.