-          Amn�zi�s? Ez azt jelenti, hogy akkor nem eml�kszik semmire? – k�rdezte az alacsony sz�ke sr�c.

-          Igen, Atte, ez azt jelenti – felelte a m�sik f�rfi. �hh, Atte, �s akkor a mellette �ll� l�ny Katie.

-          Akkor a munk�j�ra se eml�kszik?

-          Azt se tudta, hogy � maga kicsoda – v�laszolt Rami Atte k�rd�s�re.

-          De most m�r tudom! – keltem ki az �gyb�l. – S�t, azt is, hogy ti, h�rman – mutattam Att�ra, Katie-re, �s Ramira – kik vagytok, m�r csak � kettej�kkel van bajom.

-          �k Toni �s �mm ki is? – magyar�zott a b�ty�m, de a n� nev�n�l megakadt.

-          �s Alice – seg�tette ki Toni.

                                                            *

-          �s Alice – mondta Toni. Eg�szen m�sk�pp fest �gy Kimi. �rtatlan �t �ves kisfi�nak n�z ki. N�z mindenkit a k�k szemeivel, mintha teljesen kiszak�tott�k volna a vil�g�b�l. V�g�lis valamilyen szinten ez t�rt�nt. �s a munk�ja? �gy nem lesz kin �lcel�dn�m.

V�rjunk, hisz nekem sincs munk�m. Sorst�rs. �rdekes.

-          Csak ennyien? – fakadt ki. H�ha, mi baja szeg�nynek? – Csak ennyien a bar�taim?

-          Ahhoz k�pest, hogy azt mondt�tok… mit mondtatok… ja, igen, hogy forma1-es versenyz� vagyok. Igencsak kev�s bar�tom van.

-          R�ad�sul Alice nem is a bar�tod – kotyogott bele Atte. Oh, basszus. Most meredten figyel.  Ez meg nem tudja befogni a sz�j�t. Istenem!

-          Vagyis tulajdonk�ppen nem is tudom – folytatta, mik�zben Kimi figyelt r�. Az istenedet! Csak most menjen el a hangod, vagy hagyd abba a sz�vegel�st. – Mert amikor tal�lkoztatok, akkor te �pp be volt�l pi�lva, �s Katie-�kn�l verekedt�l. Ut�na nemtudom hogy van tov�bb.

-          Nem is baj – sz�lt k�zbe Toni. V�gre valami �rtelem. S�rg�sen haza k�ne mennem. F�raszt� mostan�ban a bar�ti k�r�m. Nem akar mondjuk valaki hazamenni?

-          Megy�nk? – fordult fel�m Toni. El k�ne mennem lott�zni, azt hiszem.

-          Persze – v�laszoltam neki, majd mindenkit�l elk�sz�nt�nk.

                                                   *

Most lent a f�ldszinten �llunk Tonival, �s v�rjuk neki a k�v�t. J� ideje itt �l�nk, �s n�zz�k egym�st. Hogy milyen sz�p szemei vannak! Hmm, a k�v�n�l tartottam, amit m�g mindig nem hoztak. Milyen k�v�t is rendelt? Feket�t? Annak olyan mandula sz�ne van. Toninak pedig mandulav�g�s� a szeme, vagyis j� az �gyban.

-          Megy�nk? – zavart meg a gondolkod�sban.

-          Hova? – k�rdeztem vissza azonnal.

-          Haza – nevetett rajtam. Kis gonosz… Biztos h�ly�nek n�z, mert �n csak b�mulom �t �sszesz�k�lt szemekkel. Vajon � l�tja �gy az �n szemem sz�n�t? Vagy csak �n l�tom �gy az � sz�p z�ld szem�t? Szerintem l�tja. � is �sszesz�k�tette a szem�t. De aranyos! A sz�j�n pedig f�lmosoly �l. Jelentem, hogy elb�v�l� szem�lyis�ggel �l�k szemben.

Megpr�b�lkozom �n is a f�lmosollyal. Erre � r�m villantja fogsor�t, �s szemei alap�ll�sba �llnak. �n elnevettem magam. Nem b�rtam tov�bb. �thajoltam az asztalon, �s megcs�koltam. K�tbalkezes r�v�n siker�lt felbor�tanom a k�v�j�t, egyenesen az �l�be, de � nem t�r�d�tt vele. Belemosolygott a cs�kba, �s folytatta tov�bb.

                                               *

-          Elmes�ln� valaki, hogy eddig milyen voltam? – k�rdeztem t�l�k, mik�zben mindenki engem figyelt. Annyira tudnak r�m n�zni, �s egy sz�t sem sz�lni. Att�l f�ggetlen�l, hogy fogalmam sincs, hogy kik �k, az�rt megsz�lalhatn�nak. Hab�r van r�la fogalmam, hogy kik �k. Az �ll�t�lagos bar�taim. Vagyis azok, akik m�g itt vannak, azok biztosan bar�taim, de az el�bb elment Alice az nem. Szerintem m�g a m�sik l�ny se, Katie.

- H�m h�t mufurc – kezdte Rami –, vagyis dehogyis volt�l az. Hogy mondjam el? Nehezen ny�lt�l meg m�sok el�tt, nekik ridegnek t�nt�l.

- Ez�rt is volt�l az �js�g�r�k kedvenc pr�d�ja – vette �t a sz�t Atte – „Vajon mi�rt rideg a mi fagyos J�gember�nk”. De �n mondom, n�lad jobb havert nem tal�lni. Na j�, az�rt nem t�l j� egyfolyt�ban a seggedet felhurcol�szni a h�zadba, mert mindig leiszod magad.

- Nem mindig! – hadakozott vele a b�ty�m – S�t, nagyon ritk�n! Vagyis inni iszik, de a kev�s nem �rt meg neki. Csak a sok! �s persze, hogy mindig akkor vannak ott az �js�g�r�k, s �gy be�ll�tj�k egy alkoholista �llatnak.

- H�ha! – adtam hangot a le�r�somnak. Most ezek ut�n j�t k�ne magamr�l gondolni?

- Kimi, az �js�g�r�k hazudnak! Na j� nem mindegyik, mert van n�h�ny j� fej ember. De a legt�bb hazudik. Nem kell hinni nekik, �gyis tudjuk az igazat. Most is azt fogj�k r�lad �rni, hogy az�rt �t�tt el az aut�, mert te �pp r�szeg volt�l, �s el� ugrott�l.

- De mi tudjuk az igazs�got – sz�lt k�zbe Katie is. Mm… M�zesm�zos hang. Kir�z a hideg. Nem gondoltam volna, hogy ilyen hang p�rosul hozz�. Mint mikor egy �llatorvos besz�l az �llathoz, mik�zben egy bazi nagy tablett�t akar legy�m�sz�lni a tork�n. Szeg�ny kutya! Vagy ink�bb Atte?

-  �s mi az igazs�g?

-  Hogy te rendes ember vagy! Nem iszol! – fakadt ki Rami. N�la elpattant valami az biztos. Ennyire szeretne? – Na j�, hazudok �nmagamnak is. Szokt�l inni, de m�rt�kkel! �s te majd sz�pen hazam�sz, �s ugyan�gy, mint eddig leszarod az �js�g�r�kat.

-  J�, �rtem, vil�gos. Nem t�r�dni az �js�g �r�kkal. Menni fog. Hol lakom?

-  Sv�jcban, Wollerau-ban, de most jelenleg Nagy Britanni�ban vagy, mert itt volt Nagyd�j – felelt Rami.

-  De �n most k�lt�ztem ide. �s gondolom most nem k�ne nagyon utazgatnod, �gy hozz�m k�lt�z�l addig, j�? – k�rdezte Atte, mik�zben f�lig vigyorgott. �letvid�m kis ember. R�vigyorogtam �n is, majd b�lintottam, mire m�g sz�lesebb lett a mosolya.