Megszor�tottam Fer kez�t �s magamban im�dkoztam, hogy most ne csin�ljon jelenetet. Az csak rontan� a helyzetet. B�r tudtam, hogy � sem az a cs�ndes t�pus, sz�val v�rtam, hogy elszabaduljon a pokol.

-          �rvendek! �n a l�nya v�leg�nye vagyok, Fernando Alonso Diaz! – k�z�lte any�val remeg� orrcimp�kkal.

-          Ezt valahogy sejtettem! – v�laszolta any�m pik�rten. – Nos, ha m�g nem unta meg a le�nyz�t – folytatta g�nyosan, - esetleg beljebb is f�radhatn�nk. L�tszik, hogy egy cseppnyi udvariass�g nem szorult bel�d – fordult hozz�m, - m�r r�g beinvit�lhattad volna a vend�gedet a nappaliba.

-          �n is �r�l�k anya, hogy �jra l�tlak. – mondtam neki.

-          Nocsak, ugyan�gy szemtelenkedsz velem, mint r�gen. - Miel�tt v�laszolhattam volna…

-          Mi�rt, tal�n �gy gondolja, hogy nem szolg�lt r�? – k�rdezte Fer ridegen.

-          Nem hinn�m. – felelte a legnagyobb lelki nyugalommal. - Viszont megd�bbenve l�tom, hogy mag�t egy�ltal�n nem zavarja a l�nyom aff�rja a kis brazil pil�ta-t�rs�val.. Nem jut eszembe, hogy is h�vj�k? – any�mnak mindig is volt b�r a k�p�n.

-          Noncsinak nem volt semmilyen aff�rja azzal kis mocsokkal! – k�z�lte Nando el�g hangosan.

-          Ezt honnan tudja? �gy �lt�zk�dik, olyan kiv�gott ruh�kban, mint egy kis k…… - mosolygott Nanora a j� �des any�m….

-          Onnan, hogy �n vettem el a sz�zess�g�t! – ord�tott any�mra Fernando. – Nem akartam elhinni azokat a dolgokat mag�r�l, amiket mes�lt, de esk�sz�m, most m�r nem k�telkedem t�bbet! S�t! Noncsi el�gg� sz�p�tve mes�lte el, hogy hogyan b�nik �n a csal�dj�val!

-          Wow, ezt megd�bbenve hallom! – t�nyleg ki�lt az arc�ra egy kis meglepet�s. – Ezek szerint igaz�n a lek�telezetted vagyok. – mondta anya nekem.

-          Nem is tudod mennyire. – feleltem neki kiss� pimaszul. De meg�rdemelte nem?

-          ���, most j�n az a sz�veg, hogy mindent neked k�sz�nhet�nk? – k�rdezte megemelt hanger�vel.

-          Tal�n nem? – �rdekl�d�tt Nando. – Egy�bk�nt ezt egy�ltal�n nem akarta felh�nytorgatni �nnek, viszont ez a fogadtat�s m�st nem �rdemel. Az�rt j�tt�nk, hogy �sszeismerkedjek �n�kkel �s p�r napot elt�lts�nk egy�tt. Viszont �gy l�tom, hogy ez semmik�ppen sem lenne j� �tlet! Elvinn�nk 3 h�tre a gyerekeket, ha nem baj �s m�r itt sem vagyunk.

-          Fel�lem vihetitek �ket. Legal�bb zavartalanul a munk�ra tudok koncentr�lni. Gondolom a magyar nagyd�jn�l akarj�tok visszapasszolni �ket.

-          Igen. – feleltem neki.

-          Akkor k�sz�tsd �ssze nekik a cuccokat �s m�ris mehettek. – ezzel otthagyott minket. Felvittem Nandot a szob�mba.

-          Bocs�nat. Nem hittem volna, hogy ilyen sz�rny� lesz. Vagyis m�gis, de rem�nykedtem, hogy f�kezni fogja mag�t… - egy cs�kkal fojtotta bel�m a sz�t.

-          Noncsi, �n k�rek bocs�natot. Azt hittem, hogy t�lzol azokban a dolgokban, amiket mes�lt�l. De ez m�g ann�l is rosszabb! – d�ht�l izzott a hangja. – Egy percig sem engedem, hogy a kellet�n�l t�bb id�t t�lts ebben a h�zban! Ugye hozz�m k�lt�z�l?

-          Csak ha nem baj. – mosolyogtam v�gre �n is r�.

-          Nem baj, am�gy is szerettelek volna magamhoz cs�b�tani, de ezut�n er�nek erej�vel cipeln�lek el magamhoz �s tartan�lak ott! IDE NEM J�HETSZ VISSZA! Legal�bbis addig am�g any�d �gy viselkedik veled! – el�g szenved�lyes kis monol�g volt, de nekem tetszett.

-          Ok�, viszont akkor �ssze kell csomagolni az �n cuccaimat is. Seg�tesz? – n�ztem r� incselkedve.

-          H�t persze! – vigyorgott r�m �s r�gt�n neki kezdt�nk. Vagy 5 b�r�nd�t t�lt�ttem meg ruh�kkal �s cip�kkel, �s vagy 10 dobozt k�nyvekkel. /Eml�tettem m�r, hogy im�dok olvasni?/ �s csak ezek ut�n j�ttek az eml�kek �s a „kacatok”. 

-          Nah�t, ez micsoda? – k�rdezte Nano nevetve.

-          Ez k�rlek a sz�llod�z�s ruh�m! – feleltem �n is vigyorogva. – Esetleg nem sz�rt�l ki a t�megben? – ugyanis egy olyan egyberuha volt a kez�ben, amit spanyol z�szl�kb�l varrattam. – Bettinek is van egy ugyanilyen, csak finn z�szl�b�l. K�v�ncsi vagyok, hogy megmutatta-e m�r Kiminek?

-          Biztos lehidal majd t�le! – kuncogott fel Nando. – �s �n mikor l�thatlak ebben a csod�ban?

-          Majd ha meg�rdemled! – adtam neki egy cs�kot. Miel�tt jobban belelend�lt�nk volna a dologba, kiv�g�dott az ajt�.

-          Nooooncsi!! – n�zett r�m Bal�zska izgatottan. – T�nyleg megy�nk veletek valahova?

-          Igen, felt�rk�pezz�k Eur�p�t. – nevettem r�.

-          Az meg mi? – k�rdezett vissza. Elnevettem magamat.

-          Majd megl�tod. Most sipirc, pakold �ssze a n�lk�l�zhetetlen j�t�kaidat. – �ppen el akart viharozni a szob�mb�l, de az�rt ut�na ki�ltottam. – Sz�lj a Bencusnak is, hogy � is k�sz�tsen �ssze p�r dolgot.

-          Ok���! – kiab�lt vissza a k�sz�br�l.

-          �gy sejtem megtudta, hogy el akarjuk �ket rabolni. – �lelt �t Fer.

-          Valahogy �gy.

P�r �r�val k�s�bb m�r mindennel k�szen voltunk, a cuccaimat feladjuk l�gipost�n, csak a legsz�ks�gesebbeket vitt�k magunkat. Fernando is egyeztetett egy id�pontot a mag�ng�pe pil�t�j�val, hogy mikor tudunk indulni. K�zben kider�lt, hogy Kimi�k is vel�nk tartanak: ugyanis Betti eg�sz csal�dj�t elk�ldt�k nyaralni p�r h�tre. Tudtam, hogy ez Ben�nek mennyire fontos, hogy a bar�tja kij�jj�n a csal�dj�val. �r�ltem, hogy ez legal�bb neki siker�lt.

Egy sz�, mint sz�z: �gy alakult, hogy Kimi�k is vel�nk tartanak, vissza Sv�jcba. Bence leesett �llal n�zett r�. Ez Kiminek is felt�nt. L�ttam rajta, hogy vigyorog mag�ban. Nagy komolyan kezet ny�jtott neki.

-          Szia! Kimi Raik�nnen vagyok! – mondta mosolyogva, angolul. Szerencs�re Bencus el�g j�l besz�li m�r ezt a nyelvet, �gyhogy a kommunik�ci�val nem lesz semmi gond.

-          Szia! �n… �n… - szeg�nyk�nek nem jutott esz�be a neve. A f�l�be s�gtam. Persze nem felt�n�en. – Kov�cs Bence vagyok.

-          Csak nem nekem drukkolsz? – mosolygott m�g mindig r�.

-          De igen! Ugye fogsz m�g versenyt nyerni? – Kimivel besz�lgetni kezdtek, eg�sz j�l kij�ttek egym�ssal.

-          Az�rt kicsit f�lt�keny vagyok, hogy Kimi jobban leny�g�zte mint �n. – nevetett a f�lembe Nano. Megpr�b�lt �tkarolni, de ez most kicsit nehezen ment. Ugyanis a legkisebb t�rpe az �lemben szund�tott.  Az�rt siker�lt.

-          Balin�l az�rt te vagy a szt�r. – vigyorogtam r�. – Milyen �rdekes… A kicsik nagyon �lvezik az els� rep�l� �tjukat.. �n majd meghaltam. f�lelmemben.

-          El tudom r�lad k�pzelni. – vigyorgott vissza.

Kb. 3 �ra m�lva �rkezt�nk meg Sv�jcba. Azt besz�lt�k meg a t�bbiekkel, hogy ma este Kimi�k is n�lunk alszanak, �gy k�t kocsival indultunk Fer h�z�hoz. Gyorsan megvacsor�ztunk, helyet tal�ltunk mindenkinek �s �lomra szender�lt�nk, mindannyian.

Viszont a reggel gyorsan elj�tt. F�leg, hogy valaki f�ktelen�l d�r�mb�lt az ajt�n.