Azt hiszem nem kell mondanom, el�gg� meglep�dt�nk, hogy hirtelen a f�ld�n a tal�ltuk magunkat. Mindketten igencsak meglepett fejet v�gtunk, ami el�gg� nevets�ges volt. Elnevettem magam. Lassan Fer is csatlakozott hozz�m, ott kacagtunk a f�ld�n, egym�son, maszatosan a csokit�l. �gy l�tszik m�gsem nyaltunk valami alaposan…

Zuhan�s k�zben Nando ford�tott egyet magunkon, �gy � ker�lt alulra, � �t�d�tt meg jobban. �n a mellkas�n pihentem meg, j�l esett �jra ott kucorogni.

-          J�l vagy? Nem �t�tted meg magad? – k�rdezte t�lem vigyorogva.

-          Nem. �gy l�tszik, b�rom a strap�t. – nevettem vissza. – �s am�gy is, vigy�zt�l r�m. – mosolyogtam r�. – K�sz�n�m. – adtam egy puszit az arc�ra.

-          Nagyon sz�vesen. Ez term�szetes. – felelte. Hirtelen fel�lt�nk, mert csap�dott az ajt�. Nem tudtuk, hogy ki �rkezett haza, pont a legjobbkor. De nem kellett sok�ig v�rnunk, az illet� a konyha fel� vette az ir�nyt. Fer gyorsan magunk el� kapta az asztallapot. Kuncogtam magamban.

-          FERNANDO! – ord�totta a mi kis h�zi h�rpi�nk. – Mi a fen�t csin�ltatok ti itt? Azt hiszed, hogy ezt is meg�szhatod?  - �gy l�tszik Raquel nagyon d�h�s volt. Fel�m fordult. – �s te? Most �r�lsz mi? Siker�lt �jra elcs�b�tanod! Te kis kurva!

-          RAQUEL! Ezt most fejezd be! – sz�lt r� Nando. – Nem Noncsi cs�b�tott el engem, hanem �n �t! Sajn�lom. �lj�nk le �s besz�lj�k meg a dolgot, l�gy sz�ves! – k�rte �t kedvesen. Na ez a fordulat viszont az volt, amire �n nem sz�m�tottam.

-          Neked nem t�rt vissza az eml�kezeted? – k�rdeztem t�le d�bbenten.

-          Sajn�lom, de nem. – felelte Fer b�nb�n�an.

-          Akkor… Mi�rt est�l nekem?

-          Nem tudom!! – l�badt k�nnybe a szeme. Ezt nem tudtam elhinni. V�gre azt hittem, hogy visszakaptam Fert, erre kider�l, hogy „csak” megk�v�nt… �sszet�rt a sz�vem.

-          Na j�, �n ezt nem folytatom tov�bb! – t�j�koztatott minket Raquel. – �sszeszedem a cuccaimat �s m�r itt sem vagyok! – azzal elment a vend�gh�z fel�. Fernando mag�ra kapta a nadr�gj�t �s ut�na sietett. �n ott maradtam egyed�l, a f�ld�n. Kis id� m�lva visszat�rtek a konyh�ba. Veszekedtek.

-          Ugyan Fernando! Nem fogom tov�bb j�tszani ezt a szerepet! – ord�tott Raquel.

-          M�gis milyen szerepet, az isten�rt? – ord�tott vissza Nano. M�g nem is hallottam ord�tani.

-          Ezt! Hogy megint megpr�b�lom elj�tszani a szerelmes feles�get! – villant meg Raqu szeme. – Tudod mit? Any�d�k, a h�lye haverjaid �s a kis cafk�d is mind igazat mondtak! Megcsaltalak Davevel! – figyeltem Nano arc�t. Megr�ndult ennek hallat�n. – Soha nem szerettelek! Most is csak az�rt j�ttem vissza, hogy min�l t�bb p�nzt tudjak kisajtolni bel�led! Meg, hogy a m�di�ban elj�tsszam a j� kisl�nyt! DE MOST M�R SZ�LLJ LE R�LAM! – ord�totta a v�g�t, majd r�m n�zett. – Na tess�k, most m�r �jra  a ti�d. – k�z�lte g�nyosan, majd t�vozott.

S�ri csendben maradtunk a konyh�ban, kettesben. Ferre n�ztem. D�h�s volt, nagyon. Remegett az idegt�l, a kezei �k�lbe szorultak. L�tszott, hogy �rz�kenyen �rintette, amit a volt feles�ge mondott. L�ttam rajta, hogy mag�t hib�ztatja a t�rt�ntek miatt �s r�szben engem is.

Mi�rt nem tud hinni nek�nk, a szeretteinek? � is �rezte, hogy van – volt? -  valami k�z�tt�nk, mert amikor lehetett, �lvezt�k egym�s t�rsas�g�t… De ezt Fer nem merte mag�nak bevallani.

Nem tudtam eld�nteni, hogy t�nyleg csak az amn�zia miatt �rez �gy Raqu ir�nt, mert m�g abban az id�ben �l, amikor h�zasok voltak, vagy…. Vagy titokban mindig is erre v�gyott? Hogy �jra �sszej�jjenek? Raqu volt neki a nagy �?

Ebbe most bele sem akartam gondolni. Amilyen csod�san kezd�d�tt a kora este, olyan rossz v�get �rt. Nem tudtam, meddig kell ezt tov�bb elviselnem. �s hogy �rdemes-e egy�ltal�n elviselnem.

Felt�p�szkodtam a f�ldr�l �s magamra kaptam a ruh�m marad�k�t. K�zben megcs�sztam egy csokifolton �s majdnem zak�ztam egyet. De Nano elkapott.

-          K�szi. – mondtam neki szemles�tve.

-          Nincs mit. – � sem n�zett r�m.

-          Felmegyek f�r�dni, ut�na visszaj�v�k, rendbe teszem ezt a kupit. – k�z�ltem, mire elengedett.

-          Ok�, menj csak. – m�g mindig nem n�zett r�m. Tuti, hogy engem is v�dol a t�rt�ntek miatt! Nem tehettem m�st, elindultam.

Kb f�l �ra m�lva t�rtem vissza, el�g sok�ig b�gtem a zuhany alatt. Az legal�bb j�t�konyan tomp�totta a s�r�som hangjait. Felkaptam egy bugyit, farmer hal�szgaty�t �s egy piros toppot �s m�r lent is voltam. Ahogy a szob�j�b�l hallottam, Fer is pancsizik.

Elkezdtem let�r�lni a konyhab�tort, elmosogattam a szennyest, majd a koszos ruh�kat is betettem a mos�g�pbe. Ut�na neki�lltam �sszeszedni az asztal marad�kait. B�r sejtelmem sem volt r�la, hogy hova tegyem a darabokat.

-          Ezeket majd �n elint�zem. – jelent meg ism�t a h�tam m�g�tt Nano.

-          Kicsit hangosabban is k�zlekedhetn�l n�ha. – mondtam neki szemreh�ny�an. – Akkor nem t�rt�nne semmi baj!

-          Baj? Te bajnak tartod az el�bb t�rt�nteket? – h�kkent meg.

-          Igen! Most m�r igen! – s�rtam el magam. – Nem tudom mit v�rsz t�lem Fernando! �r�ltem neki, hogy �jra egy�tt voltunk, de azt hittem visszat�rt az eml�kezeted! Te is �rzed, hogy van k�zt�nk valami, hogy szeretj�k egym�st, de nem ismered be magadnak! M�gis mit gondolsz, hogy esett nekem az el�bbi vit�tok Raquval? L�tni, hogy ut�nament�l, majdhogynem k�ny�r�gt�l neki, hogy maradjon! Amikor negyed �r�ja m�g velem volt�l egy�tt! �n meg ott maradtam egyed�l, a f�ld�n �lve! Nem is gondolt�l r�m! Nem tudom, hogy ezt csak az amn�zi�d miatt �rzed �gy, vagy t�nyleg Raquel ut�n v�gyakozol?

-          Sajn�lom. Igazad van. Hiba volt Raquel ut�n mennem. Hallottam a konyh�s incidenst is. De azt hittem, direkt mondja, hogy bosszantson t�ged! De �rtsd meg, �n m�g egy �vvel ezel�tt tartok, nem tudtam elhinni, hogy ezt tette velem! Hogy m�r nem a feles�gem.– s�rta el � is mag�t. De arr�l nem sz�lt semmit, hogy ir�ntam �rez-e valamit…

-          Nem tudom �rdemes-e ezt �gy tov�bb elviselnem. – mondtam �s felszaladtam a szob�mba. Bepakoltam a ruh�imat a b�r�nd�mbe �s m�r lent is voltam. Nando m�g mindig ott �llt s�rva, ahol hagytam. 

-          Mit csin�lsz? – esett k�ts�gbe.

-          Elmegyek! Sz�ks�gem van p�r nap „szabads�gra”! Szia! – hagytam ott �s indultam el gyorsan kifel�. Szerencs�re a taxi amit pakol�s k�zben rendeltem, m�r meg�rkezett.

-          Noncsi! NONCSI! – kiab�lt ut�nam Fer. Nem foglalkoztam vele. A sof�r betette a b�r�nd�met a csomagtart�ba, �n pedig pont sz�lltam be a kocsiba, ekkor �rt utol �jra Nano hangja. – Ne menj el! – k�rte kiab�lva �s futott ut�nam. Becsuktam az ajt�t, a sof�r pedig elindult. M�g az ablakb�l l�ttam, hogy Nano elbotlik egy k�ben �s elesik. Becsuktam a szemem �s pr�b�ltam nem gondolni r�.