33. rész
2009.12.26. 09:38
Reggel 6-kor keltem fel. Lementem a konyhába és egy nagy bögre kakaót csináltam magamnak. Olyan jól esett. Miután megittam úgy döntöttem készítek egy kis reggelit. Egy pirítóst csináltam hamar. Megterítettem a reggelihez. Felmentem az emeletre, és benéztem a hálóba. Nando még nagyban szundított. Elmosolyodtam. Azt mondta 8 körül el kell indulnia Jerez-be. Odaültem mellé, és elkezdtem simogatni az arcát.
- Ébresztő. Kelj fel drágám. Már reggel van.
- Nee. Még ne. Olyan fáradt vagyok.
- Aki sokáig netezik.
- Haha. – nyüszörgött.
- Ma van a nagy nap! Az álmod valóra válik. Vezetheted azt a vörös kocsit. – csókoltam meg. Elmosolyodott. Elégedetten hagytam ott a szobában. A kicsiket megetettem, majd megvártam míg elalszanak. Utána lementem konyhába. Nando a pirítóst eszegette.
- Finom lett. Köszönöm.
- Örülök, hogy ízlett. Hogy lesz most?
- Pár napig teszt. Utána jövök.
- Oksa. Hiányozni fogsz.
- Ti is nekem.
Nando 8-kor elindult. Ebédre aztán csináltam magamnak egy kis piskótát. Délután épp egy sorozatot néztem, mikor csöngettek. Mentem nyitni. Ahogy kinyitottam az ajtót olyan valaki állt ott, akire soha az életben nem számítottam, hogy ide meri tenni a képét. Ez a valaki…
(Fernando)
Amint megérkeztem Jerezbe azonnal a pályára vettem az irányt. A Paddockban sétáltam befele. Jó volt ismét látni a srácokat.
- Robert! Hello!
- Nando! Jó ismét látni. Mi van veletek?
- Kösz, megvagyunk.
- A gyerekek?
- Ők is jól vannak. Mutatok is majd képet róluk. Veled mizu?
- Semmi különös. Jó volt végre ismét belépni azon a kapun. Hiányzott már ez a légkör.
- Nekem is. Olyan izgatott vagyok már. Kiugrok a bőrömből!
- El tudom képzelni. Ferrari-t vezetni. Irigyellek. Nah, jó. Most sietnem kell. Majd még dumálunk! Szia!
- Szia.
Nem volt nehéz megtalálni a Ferrari Motorhome-ját. :P Vidáman léptem be, és mindenkinek köszöntem. Bementem a saját kis szobámba a csomagot lepakolni. Csodás volt ez az új élmény. Itt lenni. Szeretem máris!
Kimentem, és bekopogtam Stefano irodájába.
- Szabad!
- Hello. – léptem be. Stefano az asztalnál ült, és telefonált. Hellyel kínált. Leültem, és megvártam míg végez. Utána felém fordult.
- Üdvözöllek Fernando. Milyen volt az út?
- Jó. Kicsit hosszú, de út közben kicsit még pihentem.
- Család hogy van?
- Megvagyunk.
- Helyes. Van még 1 óra a teszt kezdetéig. Addig egyél valamit vagy amit akarsz. 1 óra múlva pedig felveheted a vörös overallt.
- Oké. Szia.- mentem ki mosolyogva az irodából. Épp ekkor lépett be a Motorhome-ba Felipe. Szúrós szemekkel nézett rám, amitől kissé legyökerezett a lábam. Elindult felém, és ekkor…
|