Lassan elkezdtem készülődni a vacsira. Egy fekete farmert vettem fel és egy rózsaszín-fehér kötött pulcsit. A hajam picikét behullámosítottam, majd készen is voltam.

-          Indulhatunk?- kopogott be nagypapa.

-          Már kész vagyok. – léptem ki.

-          Csinos vagy. A fiúk el fognak ájulni.

-          Ne túlozz papa. Menjünk inkább.

-          Menjünk.

Gyalog indultunk el a hóban. Jókat beszélgettünk közben. Hamar odaértünk és csengettünk. Rami nyitott ajtót.

-          Päivä. – fogott kezet velünk, majd még puszit is kaptunk.

-          Päivä. Hogy vagytok?

-          Megvagyunk Jenna. Ő lenne itt az unokátok?

-          Bizony.

-          Fay McCroniela vagyok. – mosolyogtam rá.

-          Rami Räikkönen. Te voltál a jégen? Veled ütközött össze az én lökött öcsém?- vigyorgott. Bólintottam.

Kimi ekkor lépett be az ajtón a kezében fával.

-          Sziasztok. Már megjöttetek?

-          Már megérkeztünk. Kandallóhoz hoztál be fát?- kérdezte tőle Jenna nagyim.

-          Igen. Jó lesz vacsora után ott ülni. Gyertek beljebb. – adott ő is puszit mindenkinek.

Rám még egy cinkos mosolyt is vetett. Cipővel ment be a kandalló felé, ha jól véltem.

-          5, 4. 3… 2… - kezdett el Rami visszaszámolni.

-          Mihez számolsz…

-          KIMI! Hányszor mondtam, hogy ne járkálj a nappaliban sáros cipővel! Nézd meg! Sáros lett a szőnyeg! – hallottam meg vélhetőleg Paula hangját.

-          Nyugi anya. Senki nem veszi észre!

-          Nem, mivel te fogod feltakarítani. – jött ki az előszobába.

-          Semmit nem változnak a gyerekek. – mosolygott a nagyim rá.

-          Semmit. Azt hinné az ember, hogy így felnőtt fejjel végre megjön a jobbik eszük, de nem. – osztogatta a puszikat. – Hát te lennél a híres kis unokája Jenna-nak? Hadd nézzelek csak.

-          Fay McCroniela vagyok.

-          Paula Räikkönen. Hogy tetszik Finnország?

-          Fagyos kicsit, de gyönyörű. – Kimi az ajtófélfának dőlt.

-          Gyertek beljebb. Üljetek le a nappaliban kicsit felmelegedni. Nemsokára kész a vacsora. Remélem éhesek vagytok.

-          Matti itt van valahol?

-          Persze Juho. Hátul van, valamit épp bütyköl.

-          Akkor hátramegyek, és köszönök neki.

-          Menj csak. Én megyek a konyhába.

-          Veled megyek. – ment a nagyim. Én egyedül maradtam a nappaliban a srácokkal. Először csak mosolyogtam rájuk. Kicsit feszengve éreztem magam a társaságukban. Mégiscsak a kedvenc F1-es pilótám és a testvérével vagyok egy szobában!

-          Kérsz valamit? – kérdezte Rami. Megráztam a fejem.

-          Köszi, nem. Nagyon szép ház. Otthonos.

-          Köszönjük. A finn lakások mindig is otthonosak voltak. Bár, látnád Kimi házát! Nah, ott néha bomba robban!

-          Kösz Rami.

-          Kimi. Feltakarítottad már a sarat, amit behordtál?

-          Azon vagyok anya!

Rami és én jól szórakoztunk szegény Kimi takarítási hadműveletén. Mire végzett épp belépett Matti és Juho, akik szintén egy jó adag havat, és sarat hordtak be… Kimi lerakta a felmosót, és leült mellém, jelezvén, hogy ő nem takarítja fel mások után a koszt.

-          Matti! Juho!...

Elnevettük magunkat. Fél óra múlva kész volt a vacsora. Paula megmondta ki hova üljön. Az étel valami hal lehetett. Mivel Olaszországban is gyakran ettem halat, így nem okozott problémát. Nagyon finom volt. Paula nagyon kitett magáért. A hangulat nagyon jó volt. Az elején még csak hallgattam miket mesél Rami, mert főleg ő mesélt vicces történeteket Kimi-ről, de egyszer csak Kimi is megszólalt, hogy végre beégesse a bátyját.

-          Miért? Az milyen volt, amikor Toni és én bezártunk a szaunába, aztán már dörömböltél, annyira meleged volt és megszántunk, kiengedtünk, és te árkon, bokron át futottál oda át a hideg tóba, de a törülköző elakadt, és elhagytad, majd pucéran szöktél valahogy vissza, de épp akkor jött egy csapat apáca az utcán át, te meg átfutottál előttük.

Mindenkiből kitört a röhögés. Csak Rami vörösödött el. XD :P Ha ezt elmesélem az én kedves Nando szurkoló barátnőmnek leesik a székről a röhögéstől. XD

Lassan elindultunk haza jókedvűen. A két fiúval megbeszéltem, hogy holnap elmegyünk együtt korcsolyázni. Már várom. :D